Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 6. szám - Dr. Millisits Endre: A védjegyoltalom használat hiánya miatti megszűnése iránti eljárások néhány gyakorlati kérdése
A védjegyoltalom használat hiánya miatti megszűnése iránti eljárások néhány gyakorlati kérdése 23 jeggyel szemben a lajstromozás időpontjától számított 5 éven belül indít eljárást a kérelmező, akkor az eljárás idő előtti. Az 5 éves időtartam lejártának kivárására az eljárás megindítása után a kérelmezőnek már nincs lehetősége. Különösen fontos ezért az, hogy a kérelmet benyújtó tisztában legyen azzal, hogy a támadott védjegy lajstromozása mikor történt. A védjegy lajstromozásának napja a használati kényszer szempontjából A megszűnési eljárás megindítására legkorábban a védjegy lajstromozásától számított 5 év elteltével kerülhet sor. Melyik nap tekinthető a nemzeti védjegy lajstromozási napjának ebből a szempontból? Az esetek jelentős részében az MSZH a védjegybejelentést a bejelentett árujegyzék egésze tekintetében lajstromozza. Ugyancsak elképzelhető, hogy az MSZH által teljes egészében elutasított védjegybejelentés lajstromozását a Fővárosi Bíróság rendeli el az árujegyzék valamennyi áruja tekintetében. Ekkor a lajstromozás napja a lajstromívről egyértelműen leolvasható. Bonyolultabb azonban a helyzet akkor, amikor az árujegyzék egy része vonatkozásában a védjegy lajstromozásáról szóló határozat születik, míg az MSZH az árujegyzék más része tekintetében a védjegybejelentést elutasítja. A megváltoztatási kérelemre induló jogorvoslati eljárás során a Fővárosi Bíróság többféle határozatot hozhat: Az egyik lehetőség az MSZH határozatának helyben hagyása. Ebben az esetben a lajstromozás napja (továbbra is) az MSZH lajstromozást elrendelő határozatának napja. A másik, nehezebben megítélhető helyzet az, amikor az MSZH a lajstromozást részben elutasító határozata után a Fővárosi Bíróság a lajstromozást azon árukra vagy azok egy részére rendeli el, amelyek tekintetében korábban az MSZH a védjegybejelentést elutasította. Ebben az esetben ugyanis két időponttal van dolgunk: az egyik az MSZH részleges árujegyzékkel való lajstromozásának napja, a másik pedig a Fővárosi Bíróság határozatának jogerőre emelkedési napja (ez nyilvánvalóan későbbi). Olyan értelmezés is elképzelhető lenne, hogy az árujegyzék egy része tekintetében egy bizonyos nap (az MSZH határozatának kelte), míg másik része tekintetében egy másik nap a lajstromozás napja. Ennek a megoldásnak komoly hátránya lenne a kérelmező számára az, hogy külön figyelembe kellene vennie, hogy a lajstromozási eljárás során mikor született a részleges lajstromozó határozat. Véleményünk szerint ebben a kérdésben az eljárás egysége a döntő, vagyis egyetlen megjelölésre vonatkozó védjegybejelentési eljárásban egyetlen jogerős határozat születhet. (Ha ez valamiért hátrányos lenne a bejelentő/jogosult számára, akkor alanyi joga van arra, hogy a bejelentést illetve a lajstromozás után a védjegyoltalmat megossza.) Ha az MSZH részleges lajstromozó határozatát a Fővárosi Bíróság megváltoztatja és további árukra/szolgáltatásokra rendeli el a lajstromozást, úgy a lajstromozás napja - a használati kényszer 5 éves türelmi idejének kezdőpontja - valamennyi áru/szolgáltatás tekintetében a Fővárosi Bíróság határozatának napja. Előnyös lenne, ha ebben a kérdésben maga a védjegytörvény adna eligazítást. A védjegybejelentési eljárás befejeződésének napja a nemzetközi védjegybejelentések (a Madridi Rendszer keretében tett bejelentések) esetében ugyancsak irányadó. A nemzetközi védjegyek esetében lajstromozásnak a nemzetközi szerződés azt a napot nevezi, amellyel a Nemzetközi Iroda a védjegybejelentést a nemzetközi védjegylajstromba bejegyzi. Azokban az országokban azonban, ahol hivatali vizsgálat folyik a korábbi jogok körében, mint hazánkban is, a Nemzetközi Iroda által lajstromozott és közzétételre kerülő védjegy voltaképpen védjegybejelentésnek tekintendő. A Madridi Megállapodás 12 hónapot biztosít a Nemzetközi Iroda által kibocsátott értesítés (notification) napjától, mint igazolhatatlan, hosszabbíthatatlan, tehát törvényes határidőt arra, hogy a nemzeti hivatalok, adott esetben az MSZH, a nemzetközi védjegybejelentéssel szemben nemzeti joguk alapján felhívást adjanak ki. (A Madridi Jegyzőkönyv szerinti 18 havi határidő lehetőségével az MSZH nem él, a Jegyzőkönyv szerinti bejelentéseknél is tartja a 12 havi határidőt.) A nemzeti hatóság, esetünkben az MSZH, legkésőbb a fenti 12 havi határidő utolsó napján adhat ki felhívást. Amennyiben ezen határidőn belül az MSZH felhívást nem ad ki, a nemzetközi védjegy e naptól fogva Magyarországon lajstromozottnak tekintendő. A védjegyhasználati kényszer 5 éves türelmi ideje is ettől a naptól számítandó. Az MSZH által kiadott ideiglenes elutasítás vonatkozhat a nemzetközi védjegybejelentés árujegyzékének egy részére (részleges ideiglenes elutasítás), vonatkozhat továbbá az árujegyzék egészére (teljes ideiglenes elutasítás). Természetesen a hatályos nemzeti jogszabály alapján kell eljárni, vagyis a felhívás nyilatkozattételre keretében a hivatal által kitűzött határidőn belül a bejelentőnek módjában áll nyilatkoznia a nemzeti jogszabály szerinti eljárásnak megfelelően. Mi történik abban az esetben, ha a nemzeti hatóság, esetünkben az MSZH, a nemzetközi védjegybejelentést az árujegyzék egyes árui tekintetében kifogásolja, míg a többi áru tekintetében ezzel a kifogással a 12 hónapi határidőn belül nem él? Lajstromozottnak tekinthető-e a védjegy a nem kifogásolt árujegyzék vonatkozásában? A nemzeti eljárásnál elmondottakhoz hasonló helyzet keletkezik. Természetesen azzal, hogy a nemzeti hivatal azon áruk tekintetében, amelyek tekintetében nem élt a kifogásolás lehetőségével a 12 hónapon belül, a 12 hónapon túl már nem emelhet kifogást. Ez az állapot hasonlít a részleges lajstromozásra. A védjegybejelentési eljárás azonban folyik tovább abban az esetben, ha a bejelentő az MSZH által biztosított határidőn belül válaszol. Ha a bejelentő nem válaszol, a hivatal refús confirmatifot ad ki, tehát olyan határozatot, amelyben megerősíti a korábbi nyilatkozattételi felhívásában foglaltakat. Ez gyakorlatilag a védjegybejelentés a hivatal által való elutasításának felel meg, amellyel szemben megváltoztatási kérelemmel lehet élni a Fővárosi Bírósághoz, akárcsak a nemzeti védjegybejelentési eljárás során.
