Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 6. szám - Tanulmányok. Cserba Veronika: A védjegyek és a doménnevek ütközésének kérdése: Nemzetközi és hazai fejlemények

A védjegyek és a doménnevek ütközésének kérdése: nemzetközi és hazai fejlemények

19

gésbe hozható. Mindebből kifolyólag a választott bíróság az alperest a doménnévről való lemondásra kötelezte.

b) Egyéb példák

Egyes, a Uniform Dispute Resolution Policy-t elfogadó államok a szabályzatot bizonyos eltérésekkel alkalmazzák. így például Romániában mielőtt az ügyet a választott bíróság elé vinnék, közvetítés segítségével próbálnak megoldást találni a konfliktus feloldására.<50) Bizonyos országokban - Magyarországhoz hasonlóan - a regisztrációs szabályzat a vitás ügyeket egy e célra létrehozott testület hatáskörébe utalja. Dániában például a doménregisztrációs szabályzat 5. pontja szerint a doménnevekkel kapcsolatos vitákban egy háromtagú testület dönt, amelynek két szavazó tagjának a védjegyjog területén jártas szakembernek kell lennie.(51> Azokban a rendszerekben viszont, ahol a doménnév-regisztráció szigorú korlátozásokat ismer, általában a regisztrációs szabályzatok nem tartalmaznak a vitarendezésre vonatkozó rendelkezéseket, mivel a szigorúan megszabott feltételek elegendőnek tűnnek a viták elkerülésére. Ezt az irányt követi például Írország'52* is.

III. A védjegyek és a doménnevek ütközésének elkerülése: a védjegyjogosultak és a doménnévigénylők által követendő stratégiák

A védjegyek és a doménnevek közötti ütközések kialakulásának megakadályozása végett a védjegyjogosultak számára ajánlott, hogy tudatosan és aktívan részt vegyenek a konfliktusok megelőzésére irányuló tevékenységekben. Ez egyrészt azt jelenti, hogy már a regisztráció pillanatában szándékosan törekedni kellene az esetleges problémás helyzetek elkerülésére, illetve kiszűrésére, másrészt a doménnév-nyilvántartások folyamatos ellenőrzését sem lenne szabad elhanyagolni. Amennyiben mégis kialakulnának vitás helyzetek, a sértett felek több megoldás közül választhatják ki a számukra legmegfelelőbbet.

A) Doménnév-regisztráció

Azoknak a vállalatoknak, amelyek doménnevet vagy -neveket szándékoznak bejegyeztetni, első lépésként mindenekelőtt azt ajánlott megfontolniuk, hogy milyen megjelölésekre terjedjen ki a regisztrációs igény. Maga a vállalat elnevezésének doménnévként való bejegyzése nyilvánvalónak tűnik, de érdemes figyelembe venni a cég termékeit, védjegyeit, esetleg reklámszövegeit is. A biztonság érdekében az érintett szavak módosított, eltérő helyesírással vagy karakterekkel írt, valamint negatív változatait szintén érdemes lehet bejegyeztetni. A következő kérdés, hogy a kiválasztott megjelöléseket az érintett vállalatok vagy személyek mely domének alá regisztráltassák. A leggyakoribb felső szintű doméneken - elsősorban a .com, a .org - és a származási ország kódjának megfelelő domé-■501 http://www.rnc.ro/new/Dipute-Resolution-Policy.html; lásd még a Nominet Uk fent említett példáját.: http://www.nic.uk/ref/drs.html <51* http://www.dk-hostmaster.dk/regel-eng.html <52) http://www.doménregistry.ie/policies/ie_obtain.html

nen kívül ajánlott az üzleti kapcsolatok által érintett valamennyi államban bejegyeztetni a szóban forgó neveket. Mindez az elővigyázatosság költségesnek tűnhet, de ha összehasonlítjuk a doménnevek regisztrációs díját a „kiberkalózok” által a doménnév átadásáért általában kért összegekkel vagy akár a vitarendezés során felmerülő eljárási és főleg képviseleti költségekkel, ez a megoldás tűnik a legelőnyösebbnek.

Érdemes megjegyezni, hogy napjainkban már az a „fordított” tendencia is megfigyelhető, amely szerint a doménnévigénylők a regisztrációt követően doménnévüket védjegyként is lajstromoztatják. Természetesen az érintett doménneveknek meg kell felelniük a védjegyek bejelentésénél megkövetelt általános feltételeknek. A Svájci Szellemi Tulajdonvédelem Intézete álláspontja szerint például a .com, a .org, a .net és a .eh felső szintű domének nem rendelkeznek a lajstromba vételhez szükséges megkülönböztető képességgel és ezért nem jegyeztethetők be.

B) Doménnév-ellenó'rzés

Ideális esetben a doménnevet regisztráltatni kívánó személyeknek a név igénylése előtt meg kellene győződniük arról, hogy a regisztráció más jogait nem sérti-e. A hazai szabályozás 2000. március 1-jével bekövetkezett liberalizálása óta a Magyar Szabadalmi Hivatal internetes honlapján*5^ hozzáférhetővé teszi nemzeti védjegyadatbázisát, elősegítve ezáltal a doménnevek és a védjegyek közötti ütközések megelőzését. A doménnevet igénylő személyek az MSZH honlapján könnyedén ellenőrizhetik, hogy a kiválasztott doménnév nem ütközik-e más személy által lajstromozott védjeggyel. Ily módon az esetleges jövőbeni konfliktusok nagy része elkerülhető. Az Internet Szolgáltatók Tanácsa mellett működő eseti választott bíróság a fentiekben már hivatkozott ügyben(54) például megállapította, hogy az alperes elmulasztotta ellenőrizni a Magyar Szabadalmi Hivatal által vezetett lajstromban, hogy az érintett doménnév nem élvez-e védjegyoltalmat, annak ellenére, hogy az ügy idején életben lévő Regisztrációs Szabályzat erre külön felhívta a doménnévigénylő fi gyeimét.(55)

A másik oldalról a védjegytulajdonosok számára javasolt, hogy rendszeresen ellenőrizzék, nem jegyeztették-e be valahol engedélyük nélkül védjegyüket doménnévként. Érdemes az érintett védjegyhez hasonló neveket, az elképzelhető név variációkat is ellenőrizni. Az ICANN által akkreditált regisztrátorok kötelesek hozzáférést biztosítani a doménnévigénylőre vonatkozó információkat tartalmazó adatbázisukhoz. Ezek az adatbázisok átfogóan a „Whois” nevet viselik. A bejegyzett néven és a regisztrátorra vonatkozó adatokon kívül a felhasználók hozzáférhttp://www.hpo.hu

<54) Lásd 20. o.

<55* Lásd Regisztrációs Szabályzat 10.3. (d) pont: „.. .az Igénylő kijelenti, hogy a doménnév megválasztása területén a lehető legnagyobb gondossággal jár el, és szavatolja, hogy az általa választott doménnév, illetve annak használata más személy vagy szervezet jogait. . .nem sérti. Ha azonban ilyen jogsértésről tudomást szerez, a névről önként lemond, illetve más nevet választ. Tudomásul veszi, hogy ellenőzés céljából a cégjegy adatbázis és a Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy adatbázisa...hozzáférhető.”