Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 6. szám - Tanulmányok. Cserba Veronika: A védjegyek és a doménnevek ütközésének kérdése: Nemzetközi és hazai fejlemények
20 Cserba Veronika hetnek az igénylő nevéhez, lakcíméhez és egyéb elérhetőségi adatához. A „Whois” ily módon lehetővé teszi, hogy a védjegytulajdonosok kutatásokat végezhessenek és jogsértés felmerülése esetén azonosíthassák az elkövetőket. Ugyanígy, a jogosultaknak lehetőségük nyílik azonosítani az érintett doménnév regisztrátorát, hogy felszólíthassák a név használatának felfüggesztésére. Az adatbázis tartalmaz mindazonáltal néhány hiányosságot, amelyek még megoldásra várnak. Mindenekelőtt az információk pontosságát és megbízhatóságát kell biztosítani, valamint azt, hogy az adatokat kizárólag a rendeltetésüknek megfelelő célra használják fel. Az Internet Szolgáltatók Tanácsa szintén a közönség rendelkezésére bocsát egy nyilvános adatbázist, amelyben egy keresőprogram segítségével bárki ellenőrizheti, hogy az általa kiválasztott doménnevet már bejegyeztették-e, illetve, hogy védjegyét mások nem regisztráltatták-e. A kutatás a másodszintű domének lebontásában is elvégezhető: lehetséges a keresés például a .co.hu, a .info.hu, a .org.hu, vagy a .tm.hu másodszintű domének listájában. Az adatbázisok ily módon nagymértékben megkönnyítik a doménnevek ellenőrzését. C) Doménnév vitamegoldás Amennyiben minden elővigyázatosság ellenére mégis kialakulnak konfliktusok, vagy ha a kutatások eredményei jogsértés fennállását mutatják ki, az érdekelteknek több lehetséges út is rendelkezésükre áll a probléma megoldására. A védjegyjogosultaknak általában lehetőségük nyílik az érintett dómén megvásárlására, a leggyakrabban a „kiberkalózók” általában maguk kínálják fel azt megvételre. Ez azonban kevéssé javasolt megoldás, elsősorban mivel a rosszhiszemű bejegyzések esetén a doménnevekért kért összeg gyakran irreálisan magas. Ennek ellentéteként a védjegyjogosult úgy is dönthet, hogy nem reagál a doménnevet bejegyeztető személy magatartására, ezzel azonban fennáll annak a veszélye, hogy a védjegy jó hírneve sérül. Ezek után - és mint erre a fentiekben is rámutattunk - a jogorvoslat útja tűnik a legmegfelelőbbnek, kiváltképp a vitarendezési eljárásokra vonatkozó szabályok életbe lépése és a választott bíróságok felállítása óta. Összefoglaló A védjegyek és a doménnevek közötti konfliktusok elkerülése, illetve rendezése az elmúlt pár évben az internettel kapcsolatos kérdések közül az egyik, amelyik leginkább előtérbe került. A probléma feloldására napjainkra többféle megoldást is kidolgoztak, amelyek ha nem is tökéletesek, többnyire hatékonyaknak bizonyulnak. Ezt bizonyítják az UDRP-vel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jelentések, valamint a választott bíróságok elé terjesztett ügyek növekvő száma. Egyrészt a vitarendezési fórumok népszerűsége azt mutatja, hogy az érintettek megbíznak az eljárásban, másrészt elmondható, hogy a „kiberkalózok” ellen indított ügyek többségében a védjegyjogosultaknak kedvező döntés születik. Ezzel szemben korábban, amikor a rosszhiszemű bejegyzéseknél főként egyezség útján oldották meg a vitákat, az esetek nagy része általában a jogosultakra nézve hátrányosan zárult. Az egyes államokban egyre gyakrabban megfigyelhető, a doménnév-bejegyzések szabályozására irányuló tendencia - legyen az jogszabályok előkészítése, vagy a regisztrációs szabályzatok átvizsgálása - szintén arra mutat rá, hogy nemzeti szinten is a konfliktusok hatékony feloldására törekednek. Bizonyos mértékben a probléma jelentőségének csökkenését bizonyítja az is, hogy a közelmúltban a doménneveket illetően újabb kérdések kerültek előtérbe. 2000. július 10-én a WIPO megindította a „Second WIPO Domain Name Process” elnevezésű konzultációs folyamatot, amely elsősorban a személynevekkel, egyes gyógyszerészeti termékek elnevezésével, nemzetközi szervezetek nevével, eredetmegjelölésekkel és kereskedelmi nevekkel foglalkozik. Ezek a kérdések tulajdonképpen már az első konzultációs folyamat során felmerültek, de a védjegyek problémája prioritást élvezett. Figyelembe véve azonban a legújabb, illetve a közeljövőben várható fejleményeketúj általános felső szintű domének bevezetése, latin betűkön kívül más karakterek regisztrálhatósága -, a védjegyek és a doménnevek kapcsolatának kérdése, ha esetleg más megvilágításban is, de minden bizonnyal továbbra is napirenden marad. Irodalom: Jogforrások, hivatalos dokumentumok: 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról. Communication from the Commission to the Council and the European Parliament: The Organization and Management of the Internet, International and European Policy Issues 1998-2000; Brussels, 11.4. 2000; COM(2000) final. Proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council on the Implementation of the Internet Top Level Domain ,,.EU”; Brussels, 12. 12. 2000; COM(2000) 827 final. Primer on Electronic Commerce and Intellectual Property Issues, WIPO/OLOA/EC/PRIMER, May, 2000. Szakcikkek: Shamnad Basheer. India liberalizes domain name policy; International Internet Law Review; February 2001; p. 30. Jess Collen: Trade mark conflict on the Internet; Managing Intellectual Property; September 1996; p. 30. Orijit Das: Domain Name Disputes in India; Trademark World n. 133, p. 35. Gavin Hyde-Blake: Internet Crime: An IP Investigator’s Perspective; Trademark World N. 133; p. 40. Sheldon H. Klein: New Approaches to Resolving Conflicts Between Domain Names and Trademarks; Intellectual Property World, Issue 41, May 1997; p. 34. Jane Mutimear: UDRP puts pressure on cybersquatters; Managing Intellectual Property; December 2000/January 2001; p. 17. Dawn Osborne: ICANN procedure proves a resounding success; International Internet Law Review; December 2000/January 2001, p. 27.
