Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 6. szám - Tanulmányok. Cserba Veronika: A védjegyek és a doménnevek ütközésének kérdése: Nemzetközi és hazai fejlemények

18 Cserba Veronika nem hivatkozhat arra, hogy nem tudott a védjegy létezésé­ről. Ennek megfelelően a bejegyzés rosszhiszeműsége nem vitatható. A felhasználás rosszhiszeműségét illetően az el­járó döntnök azt a tényt vette figyelembe, hogy a „www.zwackunicum.com” címen elérhető honlapról a felhasználók egy hiperlink segítségével a Zwack Unicum Rt. egyik legnagyobb vetélytársának honlapjára juthattak át. A három együttes feltétel fennállásának megállapítását követően az eljáró döntnök elrendelte a doménnév a pana­szos részére történő átruházását. A Zwack-ügyben született döntés a testület gyakorlatá­ban a legtöbbször előforduló megoldás. A WIPO válasz­tott bíráskodási és vitarendezési központja elé került álta­lános felső szintű doménekre vonatkozó ügyek túlnyomó része a doménnév-átruházásának elrendelésével végző­dik. 2000-ben a befejezett ügyek 81%-ában született ha­sonló döntés, míg a doménnév törlése a döntések 1%-át tette ki. Az ügyek 18%-a került elutasításra, maradéku­kat a felek visszavonták.*44* Ami az országkódokkal kap­csolatos felső szintű doméneket illeti, a WIPO választott bíráskodási és vitarendezési központja elé 2000-ben 16 erre vonatkozó ügy került, azonban ezeknek a domének­­nek az esetében általában nemzeti szinten kell megoldást keresni. 2) Nemzeti szabályok (ccTLDs) Az általános felső szintű doménekre vonatkozó ICANN által kidolgozott szabályzat sikerét bizonyítja, hogy egyre több ország alkalmazza azt az országkódok tekintetében is. Jelenleg ugyan csak mintegy tizenkilenc kisebb állam használja önkéntesen teljes mértékben az érintett szabály­zatot, azonban fontos megjegyezni, hogy ezek között ta­lálható Tuvalu is, amely a .tv doménnek köszönhetően egyre nagyobb szerepet játszik a televíziós-iparban. Figyelemre méltó, hogy más országokban is az újon­nan kidolgozott regisztrációs és vitarendezési szabályok nagymértékű hasonlóságot mutatnak az ICANN sza­bályzatával. Belgiumban például hamarosan egy hason­ló vitarendezési eljárást vezetnek be, amely a hálózaton keresztül lesz igénybe vehető. A ,uk dómén bejegyzését adminisztráló regisztrációs szervezet pedig a közeljövő­ben egy hasonló szabályzat elfogadását tervezi.*45* A Nominet UK új eljárásában az UDRP-hez hasonló mó­don egy helyi testület hoz majd döntéseket, de kizárólag egy bizonyos idő eltelte után, amely alatt közvetítéssel próbálkoznak. a) ISZT A .hu dómén alá bejegyzett nevek esetében az Internet Szolgáltatók Tanácsa által elfogadott „Domainregiszt­­rációs üzletpolitikai irányelvek” 8. pontja külön rendelke­zik a jogviták intézéséről. A rendelkezés különbséget tesz a doménnév választhatóságával, valamint a doménde­­legálással és -regisztrálással, illetve a szolgáltatói szerződé­sekkel kapcsolatos viták között. Az első esetben a 8.1. pont <44) http://arbiter.wipo.int/domains/statitics/results.html (45) Dawn Osborne: ICANN procedure proves a resounding success; International Internet Law Review; Dec 2000/Jan 2001; 27. old. kimondja, hogy „mind a regisztrátor, mind a nyilvántartó a Tanácsadó Testület döntésének veti alá magát.” A Tanács­adó Testület több egyedi döntést hozott lajstromozott véd­jegyekbe ütköző doménnévigénylésekkel kapcsolat­ban.(46) A testület 2/2001. (II. 14.) állásfoglalásában a „vodafon.hu” és „vodaphone.hu” megjelölésekkel kap­csolatban kimondta például, hogy az igényelt megjelölé­sek a jó hírnevet élvező Vodafone védjegyhez hasonlók és azok használata tisztességtelenül használná ki a védjegy megkülönböztető képességét. A testület megállapította továbbá, hogy a doménigényléshez nyilvánvalóan társul a dómén gazdasági tevékenység körében való használatára irányuló szándék és felhívta a regisztrátort az igénylő ré­szére történő delegálás megtagadására.*46 47* Hasonló döntés született a „pm” doménnel kapcsolatban, amelyben a Ta­nácsadó Testület kimondta, hogy „az igényelt dómén de­legálása a Pesti Műsor Lap-és Könyvkiadó Kft-n ill. an­nak engedélyével bíró más személyeken kívüli olyan sze­mély számára, aki a dómén használatához fűződő jogos érdekét nem igazolja, bizonyosan megtévesztő ill. való­színűsíthetően jogellenes helyzetet eredményezne”.*48* A 8.2. pont ezzel szemben az ott felsorolt témakörbe tartozó vitákat „a Magyarországi Internet Szolgáltatók Tudományos Egyesülete által támogatott eseti választott bíróság” hatáskörébe utalja. Az irányelvek bevezetőjébe foglalt meghatározás szerint az eseti választott bíróság „független jogász és informatikai szakemberekből össze­állított listáról az Igénylő és a Regisztrátor vagy a Nyil­vántartó, illetve harmadik személy - fél (aki az igényelt doménnévvel kapcsolatban keresettel élt) által választott, általában háromtagú testület, amely a Magyarországi Internet Szolgáltatók Tudományos Egyesülete támoga­tásával a közzétett, a Domainregisztrációs üzletpolitikai irányelvek mellékletét képező eljárási szabályzata szerint jár el, és döntése a választott bíróságról szóló 1994. évi LXXI. tv. értelmében jogerős bírói ítélet hatályával bír.” Az eseti választott bíróság elé terjesztett első ügy az érin­tett doménnévigénylés jogsértő mivoltának megállapítá­sára vonatkozott.*49* A választott bíróság a szóban forgó ügyben megállapította, hogy az alperes az érintett domén­név megválasztása során nem járt el kellő gondossággal. Ezzel megsértette a hatályos Regisztrációs Szabályzat a 3. pontban felsorolt, a „domain név megválasztására” vonat­kozó rendelkezéseit. Ezenkívül a választott bíróság rámu­tatott az alperes által választott doménnév megtévesztő jellegére, mivel az a felhasználók szemében azt a látszatot kelthette volna, hogy a doménnév és az adott szóval azo­nosítható termék vagy szolgáltatás egymással összefüg­(46) Lásd a Tanácsadó Testület 30/2000. (VIII. 30.), 35/2000.(IX. 27.), 38/2000. (X. 18.), 70/2000. (XI. 29.), 71/2000. (XI. 29.), 72/2000. (XI. 29.) számú Állásfoglalásait. (47) A Tanácsadó Testület 2/2001. (II. 14) Állásfoglalása a 7/2000. (V. 31.) Elvi Állásfoglalás és a 4/2000. (V. 10.) Elvi Állásfoglalás tárgyi hatálya Iá tartozó 420., 421., 422. és 480. sz. egyedi ügyekben hozott döntések tárgyában. http://www.nic.hu/tt/e-2001-02.html <48) A Tanácsadó Testület 6/2001. (III. 1) Állásfoglalása a 7/2000. (V. 31.) Elvi Állásfoglalás és a 4/2000. (V. 10.) Elvi Állásfoglalás tárgyi hatálya Iá tartozó 453. és 454. sz. egyedi ügyekben hozott döntések tárgyában. <49) 001/2000/ISZTVB/7

Next

/
Thumbnails
Contents