Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 6. szám - Tanulmányok. Cserba Veronika: A védjegyek és a doménnevek ütközésének kérdése: Nemzetközi és hazai fejlemények

16

Cserba Veronika

rében való használatára irányuló szándék. Hasonló kérdés merült fel arra az esetre vonatkozóan, amikor a doménnév bejegyzésére irányuló igény sérti az MSZH által lajstromozott más védjegy jogosultjának jogait, illetve megtévesztő. A Testület szerint ilyen esetekben viszont a regisztrátor a doménnév delegálását nem köteles megtagadni. A további két kérdés a védjegybejelentés napja és a prioritás megalapozottságának kapcsolatára vonatkozott. E tekintetben a Testület álláspontja szerint a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott védjegybejelentés a bejelentésben szereplő megjelölésből a szabályzatnak megfelelően képzett dómén vonatkozásában nem alapoz meg prioritást, amennyiben korábbi, mint az a nap, vagy azonos azzal a nappal, amelyen a nem prioritásos igénylő az igénylését benyújtotta, illetve abban az esetben, amennyiben a védjegybejelentés napja későbbi, mint az a nap, amelyen a nem prioritásos igénylő az igénylését benyújtotta. Az állásfoglalás a későbbiekben a Tanácsadó Testület több egyedi döntését alapozta meg.02’

b) Egyéb példák

Az országkódokra vonatkozó felső szintű doménekkel kapcsolatban alkalmazandó szabályok szigorúsága országonként eltérő. Míg egyes országokban a regisztrációs szabályzatok tartalmaznak a bejegyzést többé-kevésbé megszorító rendelkezéseket, más szabályzatok nem szabnak meg semmilyen hasonló feltételt. A legnagyobb fokú szabadságotjól illusztrálja az új-zélandi regisztrációs szabályzat példája. Uj-Zélandban a .nz alatti bejegyzéseket a The New Zealand Registry (Domainz) kezeli.03’ A doménnevek regisztrációja az elsőbbségi elvnek megfelelően történik. Számos ország példáját követve a Domainz a bejegyzéskor nem ellenőrzi, hogy a doménnév ütközik-e más védjegyével és nem is vállal felelősséget az esetleges konfliktusokért. Ugyanígy, az Egyesült Királyságban sem korlátozzák a doménnevek bejegyeztetését, a regisztráció bárki számára nyitva áll.04’ Más országokban viszont, mint például Gambiában is, a doménnevek bejegyzése csak igen szigorú feltételek mellett lehetséges. Az itt alkalmazott szabályzat szerint05’ az igényelt névnek mindenképpen kapcsolatban kell állnia az igénylővel. A regisztrációval megbízott szervezet ellenőrzi, hogy az adott igény megfelel-e ennek a követelménynek. A védjegyeket illetően létezik egy speciális rendelkezés, amely kimondja, hogy amennyiben külföldi vállalatok saját védjegyüket kívánják bejegyeztetni, a regisztrátor esetenként dönti el, hogy a doménnév kivételesen regisztrálható-e. A döntésnél figyelembe veszik az érintett vállalat közismertségét, jó hírnevét, illetve, hogy a név már más dómén alatt működik-e.

(32) Lásd például: A 7/2000. (V. 31.)Elvi Állásfoglalás és a 4/2000. (V. 10.) Elvi Állásfoglalás tárgyi hatálya alá tartozó 420., 421., 422. és 480. sz. egyedi ügyekben hozott döntések [2/2001. (II. 14.)]; A 7/2000. (V. 31.) Elvi Állásfoglalás és a 4/2000. (V. 10.) Elvi Állásfoglalás tárgyi hatálya alá tartozó 453. és 454. sze. egyedi ügyekben hozott döntések [6/2001. (III. 1.)].

*32 33 * 35 * 37’ http://www.domainz.net.nz/default.asp

<34) http://www.nic.uk/rules.html

(35) http://www.nic.gm/htmlpages/gm-policy.htm

A két szélsőséges megoldás - szigorú korlátozás és regisztrációs feltételek hiánya - között található az, amely bizonyos mértékben szab csak határokat a doménnévregisztrációnak. Gyakran előfordul, hogy a regisztrációs szabályzat a nemzeti bejelentőkre vonatkozóan semmiféle kötelezettséget nem tartalmaz, miközben a külföldi bejelentőknek számos feltételnek kell megfelelniük, ahhoz, hogy doménnév igényüket elfogadják06’

Napjainkban világszerte a doménnevek regisztrációs rendszerének fokozatos liberalizációja figyelhető meg. Számos államban a közelmúltban enyhítettek az országkódokra vonatkozó szabályozás ezideig szigorúnak minősülő feltételein. Nem sokkal a magyar szabályozás módosítását követően például India is ezt az utat választotta. így a közelmúltban bevezetett változásnak megfelelően a korábbi szigorú szabályozást felváltó új rendelkezésekből eltűnt az a követelmény, amely szerint az igénylőnek Indiában bejegyzett cégnek kell lennie. Ez a korábbi szabály ellentmondásban állt a védjegyek tekintetében alkalmazandó szabályokkal, mivel azokat külföldiek is lajstromoztathatták. Az indiai doménnévrendszer így ezentúl külföldi cégek számára is hozzáférhetővé vált. Ugyanakkor az .in doménen kívül több alsó szintű domént is bevezettek, amelyek közül a .co.in - a magyar.tm.hu-ra vonatkozó szabályhoz hasonlóan - kizárólag az Indiában lajstromozott védjegyek tulajdonosai vagy az Indában bejegyzett cégek számára van fenntartva. Brazíliában szintén enyhíteni kívánnak az aktuális szabályozáson. Jelenleg a .br dómén alatt kizárólag a Brazíliában bejegyzett cégek regisztrálhatják doménneveiket. A külföldi vállalatok így kénytelenek vagy képviselőt megbízni, vagy leányvállalatot alapítani. Ez a szabály várhatóan hamarosan megszűnik. Továbbra is életben marad viszont az a szigorú rendelkezés, amely szerint egy igénylő kizárólag tíz doménnevet regisztrálhat. A rendelkezés a spekulációs célból történő rosszhiszemű bejegyzéseknek kíván gátat szabni, azonban kedvezőtlen megoldást jelent a jelentős számú védjeggyel rendelkező nagy cégeknek. Hong Kongban 2001 júniusától kezdődően éppen erre tekintettel könnyítettek a korábbi szabályozáson, amely addig kizárólag egy .hk dómén alatti regisztrációt engedélyezett.07’ Végül megemlíthetjük még Belgium példáját is, ahol a korábbi, szigorúnak minősített doménnév-regisztrációs rendszert 2000 decembere óta liberalizálták. Ezáltal megszűnt az a követelmény, amely szerint az igénylőnek kapcsolatban kell állnia a kiválasztott névvel.

A fentiekből kitűnik, hogy az egyes regisztrációs szabályzatok óriási eltéréseket mutatnak, és bár bizonyos szempontok szerint csoportosíthatók, a megoldások mégis sokszor egyedieknek tűnnek. Másrészről, a védjegyek és a doménnevek ütközése a szabályzatokban foglalt rendelkezések ellenére sem teljes mértékben elkerülhető. Az elővigyázatosságból megkövetelt regisztrációs feltételek megnehezítik ugyan a „kiberkalózok” számára a rosszhiszemű bejegyzéseket, azonban nem teszik azokat teljesen lehetetlenné. A közeljövőben bevezetendő új felső szintű doméneknél például a védjegyjogosultak számára fenn<36) Lásd Németország (http://www.denic.de/doc/DENIC/agb.en.html) vagy Szingapúr (http://www.nic.net.sg) példáját.

(37) http://www.hkdnr.net.hk/