Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 6. szám - Tanulmányok. Cserba Veronika: A védjegyek és a doménnevek ütközésének kérdése: Nemzetközi és hazai fejlemények
A védjegyek és a doménnevek ütközésének kérdése: nemzetközi és hazai fejlemények 15 tek életbe, és a március 1-től bevezetett tán. doménnévliberalizáció nagy visszhangot váltott ki. Az ezt megelőző regisztrációs szabályzat ugyanis kifejezetten előírta, hogy „az igényelt névnek dokumentummal igazolhatóan összefüggésben kell lennie az Igénylővel”/241 Ez a rendelkezés bizonyos mértékig elejét vette a rosszindulatú bejegyzéseknek. A szabályzat kimondta továbbá, hogy a közvetlenül a .hu felső szintű dómén alá történő bejegyzéseknél a névre jogosultak köre kiterjed többek között a Magyar Szabadalmi Hivatalnál lajstromozott védjegy jogosultjára/251 A 2000. március 1-től érvényben lévő regisztrációs szabályzatban már nem szerepelt a fent említett követelmény. Ennek értelmében ettől az időponttól kezdve bárki bármilyen .hu alatti domént bejegyeztethet, nem szükséges bizonyítania, hogy a név valamilyen módon kapcsolódik cégéhez vagy termékéhez. Ezzel a lépéssel az Internet Szolgáltatók Tanácsa a más országokban elfogadott elvekhez kívánta igazítani szabályzatát azonkívül, hogy alkalmazkodni akart az elektronikus kereskedelem által felvetett igényekhez. Az új szabályzat azért vált élénk kritikák tárgyává, mert sokan tartottak annak negatív következményeitől, azaz attól, hogy ezentúl egy adott cég vagy termék nevét bárki lefoglalhatja magának, megfosztva ezzel a jogosultat a doménnév használatától. 2000 decemberétől újabb változás következett be a regisztrációs szabályzatot illetően. A jövőben az Internet Szolgáltatók Tanácsa által alapított közhasznú társaság veszi át a doménregisztrációval kapcsolatos ügyek intézését. A Tanács mellett működő társaság franchise rendszert dolgozott ki, ami lehetőséget teremtett arra, hogy 2000. december 1 -tői minden olyan szolgáltató regisztrátori feladatot vállalhasson, amely a szerződést a társasággal megköti. A franchise rendszerben résztvenni kívánó szervezeteknek a franchise szerződésnek megfelelően el kell fogadniuk a korábbi szabályzatot felváltó „Domainregisztrációs üzletpolitikai irányelveket”/261 amelyek magukba foglalják többek között a névválasztásra, a névfenntartásra, az igénylőre vonatkozó kritériumokat. A doménnevek és a védjegyek közötti ütközéseket illetően a következő szabályokat érdemes kiemelni. A közvetlenül a .hu dómén alá történő delegálás esetében a benyújtott igényeket a nyilvántartó a delegálás előtt nyilvánosan meghirdeti, a meghirdetéstől számított 14. nap végéig a doménnév delegálása ellen kifogást lehet előterjeszteni/271 Ezzel a védjegyjogosultak számára lehetőség nyílik arra, hogy megakadályozzák védjegyük engedély nélkül való bejegyzését doménnévként. Megjegyzendő azonban, hogy közvetlenül második szintű közdomén alá történő delegálás esetén a delegálás az igény nyilvántartásba vételének időpontja szerinti érkezési sorrendben, előzetes meghirdetés nélkül történik. A védjegyek tekintetében még fontosabb az a szabály, amely az ún. prioritásos igényekre vonatkozik. Az 1.4.b) pont szerint prioritással rendelkeznek azok az igények, amelyek a delegálást * 25 * * * <24) 1999 május 3. - 2000. március 1-ig érvényes regisztrációs szabályzat, 12.1. pont. (25) J999 májUs 3. - 2000. március 1-ig érvényes regisztrációs szabályzat, 11.1. d. pont. 1261 .http://www.domain.hu/ffanchise/uzletpol.html. '21> Domainregisztrációs üzletpolitikai irányelvek, 1.3. pont. közvetlenül a .hu dómén alá kérik, ha a választott név „a Magyar Szabadalmi Hivatal által az igénylő, mint jogosult számára lajstromozott védjegy, mint karaktersorozat”. A szabályzat kimondja továbbá, hogy ezekben az esetekben a választott doménnévnek és a prioritás alapját képező dokumentumban szereplő elnevezésnek betű szerint egyeznie kell. Másik szigorú szabály, amely szintén a védjegyjogosultak érdekeit védi, hogy a „közvetlenül a második szintű .tm.hu közdomain alatt az igénylő csak olyan karaktersorozatot választhat domain névként, amely a Magyar Szabadalmi Hivatal által az igénylő számára védjegyként lajstromba vett védett megnevezés.”*281 Hasonló kikötés már az előző szabályzatban is szerepelt/291 A fentiekből kitűnik, hogy a mostani szabályozás továbbra is annak elérésére törekszik, hogy a doménnevek jogos tulajdonosaikhoz kerüljenek. Amennyiben mégis jogvita alakulna ki, az üzletpolitikai irányelvek rendelkeznek a vitamegoldás módjairól. Abban az esetben, ha a vita a doménnév választhatóságával kapcsolatban merül fel, az üzletpolitikai irányelvek elfogadásával a regisztrátor, illetve a nyilvántartó kötelezettséget vállal arra, hogy az ISZT mellett működő Tanácsadó Testülethez fordul. A szolgáltatói szerződésből eredő jogok és kötelezettségek fennállásával, teljesítésével kapcsolatos vitás kérdésekben azonban a regisztrátor és a nyilvántartó egy eseti választott bíróság döntésének veti magát alá/301 A Tanácsadó Testület, mind a korábbi szabályzatban, mind a Domainregisztrációs üzletpolitikai irányelvekben található meghatározás szerint „a nyilvántartó mellett működő, felkért független szakértőkből álló bizottság, amely a domain nevek választhatóságával kapcsolatos kérdésekben foglal állást, iránymutatásaival támogatja a domain nevek delegálásának jogszerűségét”. A Tanácsadó Testület elvi állásfoglalásokat és eseti döntéseket hoz. Az Internet Szolgáltatók Tanácsának Elnöksége a védjegymegjelölések doménnévként való választhatóságával kapcsolatban négy kérdést intézett a Tanácsadó Testülethez, amely azokra a 7/2000. (V.31.) Elvi Állásfoglalásában válaszolt/311 Az első kérdés arra vonatkozott, hogy a regisztrátor köteles-e a prioritással nem rendelkező igénylő számára a Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegyből a szabályzatnak megfelelően képezhető doménnévvel azonos dómén delegálását megtagadni azon az alapon, hogy az sérti az MSZH által lajstromozott védjegy jogosultjának jogait, amennyiben az igény előzetes nyilvános meghirdetése során a védjegy jogosultja nem nyújt be a meghirdetett doménnel azonos dómén delegálására vonatkozó igényt. A Testület állásfoglalása szerint a regisztrálomak kizárólag abban az esetben kell így cselekednie, ha a dómén igényléséhez a körülmények alapján nyilvánvalóan társul a dómén gazdasági tevékenység köos') Domainregisztrációs üzletpolitikai irányelvek, 3.5. pont. <29) Hasonló rendelkezés található a francia regisztrációs szabályzatban is a .tm.fr domént illetően; http://www.nic.fr/enregistrement/nommage.html. <301 Domainregisztrációs üzletpolitikai irányelvek, 8.1. és 8.2. pont. 1311 A Tanácsadó Testület 7/2000. (V. 31.) Elvi Állásfoglalása A Magyar Szabadalmi Hivatal által lajstromozott védjegyek, ill. a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott védjegybejelentésben szereplő megjelölések doménnévként való választhatóságával kapcsolatos egyes kérdések tárgyában; http://www.nic.hu/tt/ea-7.html.
