Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 6. szám - Tanulmányok. Cserba Veronika: A védjegyek és a doménnevek ütközésének kérdése: Nemzetközi és hazai fejlemények
12 Cserba Veronika Királyságot is. Az amerikai cég jogásza a Prince plc-hez intézett levelében védjegybitorlásra hivatkozott és felszólította az angol vállalatot a doménnév átadására. Válaszként ez utóbbi pert indított annak megállapítására, hogy a doménnév bejegyeztetése és használata nem alapozza meg a védjegybitorlás miatti perrel való fenyegetést. A bíróság kimondta, hogy a fenyegetés alaptalan volt, ugyanakkor a védjegybitorlás hiányáról szükségtelennek ítélte külön nyilatkozni. Mivel mindkét félnek joga volt a szóban forgó név használatára, és az érintett áruosztályok és szolgáltatások eltérőek voltak, a védjegybejegyzéstől függetlenül az a cég volt jogosult a doménnév használatára, amely elsőként bejegyeztette azt. Gyakoribbak azonban azok az esetek, amikor olyan személy vagy vállalat kéri egy védjegy doménnévként való regisztrálását, amelynek nem lenne joga a szóban forgó védjegy használatára. A rosszhiszemű bejegyzések mögött több ok is rejtőzhet. Előfordulhat, hogy egy versenytárs, egy volt alkalmazott vagy egy elégedetlen fogyasztó ezen az úton próbál ártani az érintett vállalatnak. A leggyakoribb azonban az az eset, amikor valaki haszonszerzés céljából regisztráltatja doménnévként más védjegyét, majd ezt követően megvételre kínálja azt fel az eredeti jogosultnak. Ez az ún. „cybersquatting”, amely az utóbbi években igencsak elterjedt és amelyből kifolyólag számos jogeset született. Az Egyesült Királyságban az első ilyen eset, amely bíróság elé került a Harrods ügy volt.l7) A világhírű Harrods cég több országban, így az Egyesült Királyságban is, több áruosztályba - köztük a számítógépekre és számítógépi programokra vonatkozó 9. áruosztályba - bejegyeztette nevét védjegyként. 1995- ben a UK Network Services regisztráltatta az amerikai székhelyű NSI-nél a „harrods.com” doménnevet, majd megvételre kínálta azt. A Harrods cég panaszt emelt az NSI-nél, amely felfüggesztette a szóban forgó doménnév használatát. Ezt követően a Harrods védjegybitorlásra hivatkozva pert indított a UK Network Services ellen. Az alperes egyrészt azzal védekezett, hogy a védjegyjog nem alkalmazható a doménnevekkel kapcsolatban, másrészt a használat hiányára hivatkozott. A bíróság a felperesnek adott igazat és miután megállapította a védjegybitorlás fennállását, kötelezte az alperest, hogy a „harrods.com” doménnevet adja át a felperesnek. A Harrods ügyben hozott döntés nem tartalmaz részletes indokolást a védjegybitorlást megalapozó „gazdasági tevékenység körében történő felhasználás” követelményének tekintetében, az ezt követő, szintén híressé vált One in A Million ügyben181 azonban a bíróság világosan kimondta: az a tény, hogy az alperesek az érintett doménnevet megvételre ajánlották fel a felperesnek azt jelenti, hogy a doménnevet, mint „doménnév kereskedők” gazdasági tevékenységük körében használták fel. A bíróság azt is megállapította, hogy a doménnév használata sértené a felperesek kizárólagos jogosultságát a védjegyek használatához. Ebben az ügyben a One in A Million nevű angol cég doménnév kereskedésre specializálta magát: közismert neveket, jó hírnevű védjegyeket jegyeztettek be a jo-(7) Harrods v UK Network Services & others (1997) 4 EIPDR D-106. '2' British Telecommunications pic v. One in A Million Ltd, 1998. július 23. gosultak engedélye nélkül doménnévként, hogy azután magas áron191 megvételre kínálják fel azokat a jogosultaknak vagy harmadik személyek számára. Az Egyesült Államokban is számos döntés született a rosszhiszemű doménnévbejegyzésekkel kapcsolatban. A Harrods ügyéhez hasonló a Panavision(10) eset tényállása. Ebben az ügyben a bíróság megállapította, hogy a doménnév több, mint egy elérhetési cím, mivel azonosítja az érintett honlap tulajdonosát és felvilágosítást ad a honlap tartalmáról. Ebből kifolyólag a védjegy engedély nélküli regisztrálása doménnévként gyengíti a védjegy megkülönböztető képességét a védjegyjogosult termékei és szolgáltatásai tekintetében/111 Némileg eltérő viszont az a helyzet, amikor a doménnév bejegyzése nem nyereségvágyból, spekulációs céllal történik, hanem az igénylő valóban használni kívánja azt. Ilyen esetekben a bejegyzés nem is feltétlenül rosszhiszeműen történik. Az Egyesült Államokban a bíróságok azonban több ilyen esetben is megállapították a védjegybitorlás fennállását, mivel a védjegy doménnévként történő felhasználása a jogosult engedélye nélkül a fogyasztók megtévesztését eredményezheti. Bizonyos egyéb esetekben a védjegybitorlás a védjegy hírnevének csorbításával párosul/121 II. Megoldások A védjegyek és a doménnevek ütközésének rendezését illetően az egyik legfőbb gondot az okozza, hogy a konfliktusok túllépik a hagyományos jogrendszerek lehetőségeit. Egyfelől a territoriális szintű jogrendszerek nem mindig tudnak megfelelő megoldást nyújtani az ehhez hasonló globális dimenziójú problémákra. Ráadásul az idő és a költségek szempontját figyelembe véve, a védjegyjogosultaknak gyakran célszerűbbnek tűnt visszavásárolni a doménnévhez való jogukat, mint bírói úton próbálkozni jogaik érvényesítésével. Ebből kifolyólag kezdetben a konfliktusok nagy részét a felek egymás között oldották meg, azonban nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem elegendő és biztosabb megoldásokra van szükség. A doménnévrendszer megszervezése és kezelése az utóbbi évek folyamán világszerte élénk viták tárgyává vált. A tanácskozások során hamar nyilvánvalóvá vált, hogy szükség van a doménnévrendszer kezelésének intézményesítésére. Az érintettek megállapították, hogy ezáltal a rendszer alkalmazkodna az interneten egyre növekvő forgalomhoz, és könnyebben kezelhetővé válna. Ugyanakkor figyelembe venné a hálózat valamennyi érdekeltjének álláspontját. A Szellemi Tulajdon Világszervezete kezdeményezésére indult el 1998-ban egy konzultációs folyamat - a WIPO Domain Name Process - azzal a céllal, (,) A „burgerking.co.uk” doménnévet például 25 000 fontért kínálták megvételre a Burger King cégnek. '1 n! Panavision International, LP v Toeppen (1998). Lásd még: Intermatic Inc v Toeppen (1996); Toys 'R'Us, Inc vAbir (1998) (11) A fogyasztók megtévesztésével kapcsolatban lásd: The Comp Examiner Agency, Inc v Juris, Inc (1996) és Actmedia, Inc v Active Media Int’l, Inc (1996). 1121 Lásd az amerikai joggyakorlatból vett alábbi példákat: Hasbro Inc v Internet Entertainment Group Ltd (1996); Mattel,Inc v McBride (1998).
