Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 6. szám - Tanulmányok. Cserba Veronika: A védjegyek és a doménnevek ütközésének kérdése: Nemzetközi és hazai fejlemények
A védjegyek és a doménnevek ütközésének kérdése: nemzetközi és hazai fejlemények 13 hogy minden érintett félnek lehetősége legyen észrevételeit nyilvánosságra hozni a leggyakrabban felmerülő témákkal kapcsolatban. A konzultációk során a felszólalók nagy része úgy vélte, hogy elsősorban inkább a konfliktusok megoldására, mint azok elkerülésére kell helyezni a hangsúlyt. Mivel a védjegy- és a doménnév-tulajdonosok között kialakult konfliktusok rendezésére korábban alkalmazott eljárások gyakran túlságosan költségesek, fáradságosak és egyúttal eredménytelenek, a WIPO egy egységes vitarendezési eljárás kialakítását javasolta. A kitűzött cél elsősorban az volt, hogy egyensúlyt lehessen találni egyrészt a hagyományos, már jól bevált jogérvényesítési rendszerek, másrészt egy gyors, aránylag olcsó szisztéma között, amely megfelelne az internet használatából adódó, új típusú problémák megoldására. A WIPO 1999. április végén tette közzé a konzultációs folyamat végleges jelentését/1^ A javaslatok megvizsgálása után a következő célkitűzés egy olyan útmutató kidolgozása lett, amely megkönnyíti az e területen felmerülő problémák megoldását. A különböző nemzetközi és nemzeti tanulmányok eredményei rámutatnak arra, hogy a probléma megoldása egyrészt az egyes regisztrációs szervezetek szabályainak megfelelő kidolgozásában, másrészt a vitarendezési eljárások kialakításában rejlik. Ezenkívül néhány államban már a jogalkotás terén is megfigyelhetők válaszok. A) Jogszabályok Egyelőre kevés példa van arra, hogy a doménnevek és a védjegyek közötti ütközéseket jogszabályban foglalt rendelkezésekkel próbálják feloldani, az Egyesült Államokban, valamint Olaszországban azonban a közelmúltban hozott lépések ezt az irányt követik. 1. Egyesült Államok: az „Anti-Cybersquatting Piracy Act” Az Egyesült Államokban az 1946. évi Védjegytörvény („Lanham Act”) 1999. évi módosításával(14) megnyílt a lehetőség a védjegytulajdonosok számára, hogy felléphessenek a „kiberkalózok” jogosulatlan doménnév bejegyzései ellen. A törvény 1125. szakasza a jogsértések között külön nevesíti ezt a típusú jogsértést. A 1125. (d) cikkely beiktatásával ezentúl a védjegyjogosult bírói úton érvényesítheti jogait az érintett neveket engedélye nélkül doménnévként bejegyeztető, használó vagy azzal kereskedő személyek ellen. A cikkely feltételként állítja fel a regisztráció rosszhiszemű jellegét: a védjegyjogosult azon személy ellen léphet fel, aki a védjegyet rosszhiszemű szándékkal, haszonszerzés céljából használja, engedély nélkül. A jogszabály példálózó jelleggel felsorolja, melyek azok a tények, amelyek a rosszhiszeműség megállapításánál figyelembe veendők/15* mint például védjegyek vagy egyéb szellemi tulajdonok létezése. Azt is aján-Final Report of the WIPO Internet Domain name Process; 1999. április 30. <l4) Anti-Cybersquatting Piracy Act (ACPA), 1999. november 29. http://www.mama-tech.com/antipiracy.html; http://www. Eon.law.harvard.edu/h2o/property/domain/ legislation.html <l5* 1125 szakasz (d) (1) (A) (i) bekezdés. lőtt megvizsgálni, hogy a jogsértő személy korábban használta-e jóhiszeműen a doménnevet az érintett termékek vagy szolgáltatások felkínálásának céljából. Hasonló módon, a bíróság álláspontjának kialakításában szerepet játszhat az a tényező is, hogy az érintett doménnév alatt elérhető honlapot jóhiszeműen, nem kereskedelmi célokból működtetik, használják. A rosszhiszeműség vélelmét alapozza viszont meg az az eset, amikor a jogsértő személy abból a célból jegyezteti be a doménnevet, hogy a potenciális vásárlókat megtévesztve eltérítse azokat a védjegyjogosult honlapjáról, és ily módon sértse a védjegyhez fűződőjó hírnevet. Szintén rosszhiszeműségre utal az a magatartás, amikor nagy mennyiségben jegyeztet be valaki olyan doménneveket, amelyekről tudja, hogy azonosak vagy hasonlóak mások védjegyeivel. Ezzel szemben a jogszabály kimondja, hogy a rosszhiszeműség nem állapítható meg azokban az esetekben, amikor a bejegyzést igénylő személy azt hitte, vagy alapos oka volt annak feltételezésére, hogy a doménnév használata megengedett, vagy egyéb módon jogszabályba nem ütközik. A jogsértés szankciójaként a bíróság elrendelheti az érintett doménnév megvonását, törlését, vagy annak átruházását a védjegytulajdonos részére/16* A törvény tartalmaz ezenkívül a regisztrátor felelősségének korlátozására vonatkozó rendelkezéseket is. 2) Olaszország: a doménnevek és a védjegyek használatára vonatkozó törvénytervezetek A doménnevek bejegyzése Olaszországban ma a jól ismert „elsőbbségi elv” alapján történik. A „kiberkalózkodás” visszaszorítására azonban a közelmúltban készült el egy törvénytervezet a doménnevek és hálózati szolgáltatások azonosítására szolgáló nevek használatáról/17* amely kifejezetten megtiltja a védjegyek és egyéb megkülönböztetőjelzések, személy- és köznevek doménnévként való használatát/18* A tervezet azon megkülönböztető megjelölések bejegyzését is tiltaná, amelyek hasonlóak lajstromozott védjegyekhez és az érintett tevékenységből kifolyólag a fogyasztók megtévesztéséhez vezethetnek. A törvénytervezet a korábban regisztrált doménnevekre is kiterjedne és lehetővé tenné a jogsértő doménnevek visszamenőleges törlését. A javaslat másrészt egy nemzeti doménnévlajstrom létrehozataláról is rendelkezik. A törvénytervezetet sok kritika fogadta/19* különösképpen, ami a fent említett védjegyekre vonatkozó bejegyzési tilalmat illeti. Egyes szerzők rámutattak arra, hogy a tervezet szélesebb körű védelmet biztosít a védjegytulajdonosok számára, mint azt a jelenlegi szabályozás teszi. Néhány hónappal az említett törvénytervezet előterjesztése után a nevek és védjegyek interneten való használatának felügyeletére vonatkozóan egy külön törvénytervezet került az olasz szenátus elé/20* A törvénytervezet <l6> 1125 szakasz (d)(1)(C). 117* Disegno di legge AS 4594, Disciplina dell’ utilizzazione di nomi per l’identificazione di domini Internet e servizi in rete; ( IS) 1. cikk 1. b) bekezdés. <19* A tervezetet az olasz kormány végül visszavonta, azonban a közeljövőben várhatóan újra a parlament elé terjesztik. 120' Disegno di legge n. 4681, Disposizioni per la tutela di nomi e di marchi nella rete Internet; http://www.interlex.it/testi/as4681.htm
