Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 1. szám - Európai esetjog. Szimon Tivadarné: Célra, funkcióra, hatásra utaló jellemzők az igénypontokban – a szinergista herbicidektől a fluoxetinig
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 106. évfolyam I. 2001. február EURÓPAI ESETJOG SZIMON TIVADARNÉ Célra, funkcióra, hatásra utaló jellemzők az igénypontban - a szinergista herbicidektől a fluoxetinig A szabadalom oltalmi körét az igénypontok határozzák meg, ezért a megfelelő oltalom szempontjából döntő fontosságú, hogy milyen jellemzőket lehet az igénypontban alkalmazni. A jelen tanulmányban azzal foglalkozom, hogy a hatásra, célra, funkcióra utaló jellemzők alkalmazásának milyen lehetőségei vannak az európai szabadalmakban. Az erre vonatkozó jogszabályi hely az Európai Szabadalmi Egyezmény (a továbbiakban ESZE) 84. cikkelye, amely szerint: „Az igénypontoknak meg kell határozniuk az oltalmazni kívánt tárgyat. Egyértelműeknek, tömöreknek és a leírás által alátámasztottaknak kell lenniük.” Az ESZE Végrehajtási Szabályzatának 29. szabálya (1) bekezdése a) pontja szerint az igénypontban az oltalmazni kívánt tárgyat a találmány műszaki jellemzőivel kell meghatározni. A 29. szabály (3) bekezdése szerint a független igénypontoknak tartalmazniuk kell a találmány elengedhetetlenül szükséges jellemzőit. A célra, funkcióra, hatásra utaló jellemzőket tartalmazó igénypontokkal kapcsolatban az alapvető kérdés az, hogy ezek az igénypontok megfelelnek-e az egyértelműség követelményének. Ezzel összefügg az így jellemezett igénypontok által meghatározott oltalom terjedelmének kérdése, és további speciális problémát jelent az ilyen igénypontok újdonságának megítélése is. Az Európai Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban EPO) esetjogában (a műszaki fellebbezési tanácsok és a kibővített fellebbezési tanács döntéseiben) számos olyan jogesettel találkozhatunk, amelyben a célra, hatásra utaló jellemző engedélyezhetőségéről döntöttek. Ennek alapján el mondható, hogy a funkcióra utaló jellemzők használata bizonyos feltételek mellett megengedett. A jelen tanulmányban elsősorban a vegyipari és a gyógyszeripari találmányokra vonatkozó igénypontokkal foglalkozom. Ezen a területen a szokásos szerkezetű igénypontok mellett engedélyezhetők speciális szerkezetű, hatással jellemzett igénypontok is. Ilyenek a vegyületek első, illetve második (vagy többedik) gyógyászati hatásának felismerésén alapuló találmányokra vonatkozó igénypontok. Az első indikációs találmányokra vonatkozó igénypontok szerkezete azért speciális, mert az ilyen találmányok oltalmazhatok célhoz kötött termékigénypont formájában az ESZE újdonságra vonatkozó 54. cikkelye (5) bekezdésében lévő, a technika állása alóli kivételt megfogalmazó rendelkezése következtében. Az első indikációs igénypontok általában nem vetnek fel különösebb problémát. Az ESZE (jelenleg) nem tartalmaz a második indikációs találmányokra alkalmazható kivétel jellegű rendelkezést, így ezek alkalmazás formájában oltalmazhatok. Az igénypont szerkezete pedig azért speciális, mert az oltalmazni kívánt alkalmazás nem foglalhatja magában az iparilag nem alkalmazható (ESZE 57. cikkely) kezelési eljárást. A második indikációs találmányok a Kibővített Fellebbezési Tanács G 1-6/1983 döntései óta oltalmazhatok, ezekkel számos tanulmány foglalkozik, azonban jelenleg is vannak bonyolult jogesetek ezekkel kapcsolatban. A második indikációs találmányok oltalmazhatóságával kapcsolatos gondolatmenetet más találmányokra vonatkozó döntésekben is alkalmazták. A céllal való jellemzés engedélyezhetősége termék-, eljárási és alkalmazási igénypontoknál egyaránt felvetődik. A jelen tanulmányban az ESZE esetjogában felmerült kérdések és következtetések ismertetésére vállalkozom, az egyes esetek részletes tárgyalása nélkül. A T 68/85-ös döntés - „Szinergista herbicidek”, Ciba- Geigy, 1986. november 27. (EP A 43 349) - olyan alapvető döntés, amely az ESZE esetjogára nagy hatással volt, a döntésre hivatkozik az EPO „Útmutató az Európai Szabadalmi Hivatal Vizsgálataihoz” című módszertani útmutatója is (lásd C rész, III. fejezet 4.7 pont). A találmány két hatóanyagot tartalmazó gyomirtó készítményre vonatkozott, amelyben a két hatóanyag együttes jelenléte miatt szinergista hatás lépett fel. A vizsgált igénypont a terméket azzal jellemezte, hogy az a két hatóanyagot „olyan mennyiségben tartalmazza, amely szinergista hatást eredményez”. A Tanács ezt az igénypontot oltalmazhatónak ítélte, a következő gondolatmenet alapján. Korábbi döntések (pl. T 14/83) szerint az ESZE 83. cikkelye alapján a nem megfelelő feltárás kifogása nem merülhet fel, mivel nem egyedül az igénypontok feladata a találmány feltárása. A 84. cikkely alapján pedig a jelen esetben azt kell vizsgálni, hogy az igénypontok oltalmi köre nem túlságosan nagy terjedelmű-e, továbbá vizsgálandó, hogy az igénypont eleget tesz-e a Végrehajtási Szabályzat 29. szabály (1) a) és (3) pontja szerinti követelményeknek, azaz az igénypont műszaki jellemzőkkel hatá