Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 6. szám - Tanulmányok. Cserba Veronika: A védjegyek és a doménnevek ütközésének kérdése: Nemzetközi és hazai fejlemények

Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 106. évfolyam VI. 2001. december TANULMÁNYOK CSERBA VERONIKA A védjegyek és a doménnevek ütközésének kérdése: nemzetközi és hazai fejlemények Bevezető Az információtechnológia fejlődése, az internet elterjedé­se - egyéb területekhez hasonlóan - a szellemitulaj­don-védelemre is nagy hatást gyakorolt. Egyrészt pozitív változások következtek be, többek között az információ széleskörű terjesztéséből, illetve a dokumentumok gyors és egyszerű hozzáférhetőségéből adódóan. A számos előny mellett azonban a hagyományos kérdéseken túl új problémák jelentek meg. Az internet használatának roha­mos elterjedésével párhuzamosan a hálózaton keresztül elkövetett visszaélések is megsokszorozódtak, és a legvál­tozatosabb formákban észlelhetők. Igen gyakoriak a szel­lemi tulajdonjogokkal kapcsolatos jogsértések. Számos probléma merül fel a szerzői jog terén, és az utóbbi idők­ben nagy figyelem kíséri a védjegyekkel kapcsolatos problémákat is. Az új kihívásokkal szemben új válaszok kidolgozása vált szükségessé. A védjegyek és a doménnevek közötti ütközések korán kialakultak és oly mértékben elterjedtek, hogy a probléma a nemzeti és nemzetközi fórumok egyik legaktuálisabb té­májává vált. A konfliktusok sajátos jellegéből adódóan nyilvánvaló lett, hogy új megoldásokra van szükség, ame­lyek kidolgozása és bevezetése egy hosszú folyamat során lehetséges. A védjegyek és doménnevek ütközésének tanulmányo­zásához első lépésként magának a konfliktusnak a jelleg­zetességeit célszerű megvizsgálni, mivel ezek a sajátossá­gok segítenek megérteni, mely szempontokat kell figye­lembe venni a válaszok keresésénél. Napjainkra már több megoldás is született, amelyeket a második fejezetben vizsgálunk meg. Végül a védjegyjogosultak, valamint a doménnévigénylők számára elővigyázatossági célból ja­vasolt néhány stratégiai lépéssel foglalkozunk. I. A védjegyek és a doménnevek közötti konfliktus jellegzetességei Ahhoz, hogy a védjegyek és a doménnevek kapcsolatá­ból eredő problémákat megérthessük és megoldásokat kereshessünk, először a fogalmak meghatározása szük­séges. Ezt követően a konfliktusok kialakulását kell megvizsgálni. A) Meghatározások A doménnév, valamint a védjegy fogalmának meghatáro­zásával rámutathatunk a két fogalom közötti hasonlósá­gokra, illetve különbségekre. 1) A doménnév A doménnevek eredetileg egyszerű címek, amelyek az egyes számítógépek felhasználóit, a honlapok tulajdono­sait azonosítják. Kezdetben erre a célra számcsoportok - ún. Internet Protocol (IP) címek - szolgáltak, melyeket felváltottak a felhasználók azonosítását, és ezáltal az elektronikus kereskedelmet is megkönnyítő doménnevek. A doménnévrendszer (Domain Name System - DNS) több név hierarchizált csoportosítására épül. A felső szin­tű doménneveket (Top Level Domain - TLD) két részre oszthatjuk: az érintett szervezet típusára utaló általános felső szintű doménnevekre,(1) - melyek között jelenleg ti­zennégy csoport különböztethető meg(2) - valamint az or­szágkódok felső szintű doménneveire,<3) amelyek egy adott földrajzi helyhez kapcsolódnak. Érdemes megje­gyezni, hogy az Európai Közösség tervezi az .eu felső szintű doménnév bevezetését, a Bizottság 2000 decembe­rében előterjesztette erre vonatkozó javaslatát.(4) Az internetes címekben a felső szintű doménnevek bal olda­lán találhatók az ún. másodszintű doménnevek, amelyek általában magát az interneteim tulajdonosát azonosítják. Ebből kifolyólag a másodszintű doménnevek gyakran megegyeznek a felhasználó kereskedelmi nevével vagy védjegyével. A fentiekből kitűnik, hogy a doménnév eredeti, elsődle­ges funkciója az azonosítás. A gyakorlat során azonban egyre inkább a név kereskedelmi jelentősége került előtér­<lf Angol elnevezéssel: generic TLD vagy gTLD. 121 A tizenégy általános felső szintű dómén közül jelenleg hét aktív. Az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) 2000. november 16-án jelentette be hét új doménnév bevezetését, amelyek előreláthatólag 2001. őszétől válnak nyitottá a közönség számára. <3) Angol elnevezéssel: country code TLD vagy ccTLD. <4) Proposal for a Regulation of the European Parliament and of the Council on the implementation of the Internet Top Level Domain „EU”, Brüsszel, 12.12.2000.;COM (2000) 827 final.

Next

/
Thumbnails
Contents