Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 6. szám - Dr. Bendzsel Miklós: A Magyar Formatervezési Tanács megalakítása

A Magyar Formatervezési Tanács megalakítása

7

3,5-szer több terméket gyártanak a kutatásba fektetett egységnyi pénzforrással, mint az „óriások”.

Az európai nemzeti kormányok minisztériumai és közintézményei a közszféra „arculat-tulajdonosaiként” gyorsuló ütemben válnak a designszolgáltatások társadalmilag legbefolyásosabb, a közbeszerzések követelmény- és feltételrendszerén keresztül szociológiai és kulturális értelemben is irányadó megrendelőivé.

Az uniós belső piacon a bővítés előtt is mintegy 350 különböző város és régió áll szakadatlan versenyben a belső beruházásokért, a társadalmi életminőség fejlesztésében és a városfelújítási programokban éppen a design-minőséget használva „fegyverként”. Groningen, Glasgow, Bréma, Lyon, Nimes és Valencia csakúgy, mint a legutóbb csatlakozott országok egyes régiói „város-állam”- és „régió-design”-infrastruktúrák létrehozásával vetélkednek.

Míg az elmúlt évtized első harmadában a design gazdasági alkalmazásának itt felvillantott kérdései és az egységes belső piac jövendő kihívásai álltak a középpontban, az évtized derekára a tervezők helyzete és az EU foglalkoztatási, oktatási és szociálpolitikai irányelveihez igazodó designoktatás került előtérbe. Az utolsó három évben az ún. „kreatív ipar", az „öko-design", valamint a mind részletesebb és operatívabb nemzeti jelentések képezik az európai designkutatás angol, dán és holland központjai és a nemzeti adminisztrációk elemzéseinek tárgyát.

Csak a 2000/2001 esztendők hordozta iskolateremtő fejleményekre szorítkozva érdemes röviden bemutatni a brit és a finn (skandináv) kormánypolitika válaszait azokra a kihívásokra, amelyeket a hazai helyzetkép és a nemzetközi környezet ott is megfogalmazott.

4.2. A fél évszázados múltra visszatekintő British Design Councilt a Brit Kereskedelmi Tanács hozta létre a designtudatosság fokozására és az exportképes termékválaszték bővítésére. Kormányzati szakmapolitikai irányelvek kidolgozása és azok koordinátori megvalósítása a fő feladata; a többségében cégvezetők és designszakemberek alkotta 14-17 fős testület és apparátusa mögött több minisztérium és erős kormányhivatali támogatás áll mindmáig. Sokrétű és operatív designösztönzési, állandó szolgáltató tevékenységével (országos tanácsadó hálózat, intemetportál, folyóirat-kiadás stb.) nagyszabású tematikus akciók párosulnak. Legújabb felméréseik szerint a teljes brit üzleti világ 35%-a stratégiai rangon gondolkodik a designról - szervezeti életébe is beépítve ezt a megközelítési módot-, 11%-kal többen, mint 1999-ben. A terméktervezők száma megduplázódott az elmúlt évtized második felében; a gyártók 30%-a alkalmaz állandó designért, 60%-uk külső szolgáltatást vesz igénybe. Az Egyesült Királyság vezette be a világon elsőként a „design és technológia” oktatását az angol középiskolák felsőbb évfolyamaiban (1998-ban már az ott érettségizők 63%-a, 385 ezer fő választotta érettségi tantárgynak).

A Design Council az angol innováció és design legjobb példáiként az ezredforduló utolsó három évében 1012 Millenniumi Terméket választott ki - gyártóik 73%-ánál már megtérültek a design és innovációs ráfordítások; a miniszterelnöki figyelem és a jelentős árfolyamemelkedés pedig közvetett jutalomként övezte a menedzseri tudatosságot. Jelentős médiaesemények a Business Week és a CBI

News magazinokkal, „Design in Educational Week”, „New Brand for New Britain” programok, új internetfórum (CreativNet) és online gyermekújság (Think.com), széles körű nemzetközi népszerűsítő programok (1999- ben Budapesten is) fémjelzik erőfeszítéseiket. Előrejelzéseik ugyancsak figyelemreméltóak:- üzleti köreik egyharmada szerint forgalmuk 50%-a az interneten zajlik majd 2005-ben;- az életkor kitolódásával az idős népesség lesz a fő designfogyasztó - azaz közeleg az „őszülő” („greying”), idősebb és igényesebb fogyasztói piac korszaka;- az élenjáró 100 design tanácsadó cég éves forgalma gyorsulva tovább növekszik (2000-ben 25%-os növekedéssel 792 millió fontot regisztráltak). Összességében a legkifejezőbb mozzanat, hogy a brit

ipar termékfejlesztési és design ráfordításai idén már ötödik esztendeje haladják meg a műszaki kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásokat.

4.3. A finn kormány 2000 nyarán alapos előkészítés után a kifejező „Design 2005!” címmel, 23 pontos programformájában középtávú nemzeti designpolitikai programot (Finnish Design Policy) fogadott el. Az elvi kormányhatározat feltárja a formatervezés, a gazdaság és társadalom egymást kölcsönösen támogató fejlesztésének illeszkedési pontjait, konkrét intézkedéseket fogalmaz meg a gazdaság versenyképessége, a foglalkoztatás és a formatervezés színvonalának továbbfejlesztése érdekében. Az intézkedések a következő négy területre összpontosulnak;

a) a gazdaság versenyképessége, b) az oktatás színvonala, c) a formatervező vállalkozások támogatása, d) az eredmények megfelelő bemutatása és közzététele.

A „Design 2005!” megvalósítását támogató intézmények sorából kiemelkedik három:- A Design Forum Finland, amely rugalmas információs központként mind a gazdaság szereplői, mind pedig a formatervezési szakma résztvevői felé közvetít. Feladata a tájékoztatás, nemzetközi kapcsolatok szervezése, kiállítások, konferenciák, szemináriumok rendezése, kiadványok publikálása.- Designium: a Helsinki Képzőművészeti és Formatervezési Egyetemen működő formatervezési innovációs központ. Feladatai: oktatás, kutatás, termékfejlesztés vállalatok számára, laboratóriumi, információs szolgáltatások. Távlatilag más finn régiókra is kiterjesztik három hasonló központból álló hálózatukat.- Formatervezési Kerekasztal: az ipar, kereskedelem, oktatás, állami intézmények, a formatervezési szakma, marketing és médiavállalatok képviselőiből álló testület. Feladata a nemzeti formatervezési rendszer folyamatos értékelése, a tennivalók meghatározása, az együttműködés támogatása.

A négy stratégiai irány mindegyikében tanulságos egy-egy példaképpeni feladatpont bemutatása, a sikeres és méltán világhírű finn design helyzetében is sürgető tettrekészség illusztrálására, amelyet az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, illetve az Oktatási Minisztérium céltámogatásai segítenek:

a) a termékfejlesztési és vállalatirányítási képzés tananyagába való kötelező beillesztés mellett önálló projekt tűzi ki céljául a formatervezés alaptevékenységbe