Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 6. szám - Dr. Bendzsel Miklós: A Magyar Formatervezési Tanács megalakítása
8 Dr. Bendzsel Miklós integrálását évente újabb és újabb 200 vállalat számára; b) új, egyetemi-akadémiai-technológiai intézeti támogatású formatervezési multidiszciplináris kutatási stratégiát és programot dolgoznak ki; c) a finn formatervező vállalkozások felkészültségének fejlesztése az inkubátorházak hálózatának általános kínálaterősítésétől az évtized első felében 10, majd 20 nemzeti cég nemzetközi bevezetéséig és ismertté tételéig; d) az Iparművészeti Múzeum nemzeti designt bemutató programjának finanszírozása és a „Design a követségeken ” projekt folytatása. Több évtizede kiépült nemzeti intézményrendszere korszerűsítésével hasonló programokon dolgozik Svédország (1998-2000), Dánia (1997-2001), Norvégia (2002- 2010), illetve Írország (1998-2001). V. Felzárkózási területek és kitörési pontok - a Magyar Formatervezési Tanács új statútuma 5.1. Az előző két fejezetben bemutatott helyzetkép és a hazai szükségleteket, ajánlásokat megerősítő nemzetközi gyakorlat egybevetése olyan felzárkózási területeket azonosít, amelyek kritikus tömegű szellemi és anyagi támogatása azonnal áttörést eredményezhet. Érzékeny és elismert hagyománnyal, világhírű elméleti és gyakorlati örökséggel rendelkezünk. A magyar szecesszió, a „magyar” Bauhaus, illetve konstruktivizmus vagy a „funkcionális" irányzat közismert eredményei; Moholy Nagy László, Breuer Marcell, Bíró László, Kozma Lajos, Finta László vagy Rubik Ernő neve és alkotásai csakúgy, mint a kortárs magyar építész-iskolák és grafikai műhelyek sikerei ma még viszonylag ritka (vagy távoli), ám nagyra becsült magaslatok. Kiemelkedő képzési alapok és kiváló tehetség, jó mentális és kreatív képességek jellemzik az egymást követő alkotónemzedékek nyilvánosság elé lépését. Növekvő gazdaság, érdeklődő és befektető nemzetközi fejlesztői közeg övezi az innovációs önmegvalósításra kötelezett versenyszféra kis- és középvállalkozóit. Ebben a környezetben a) fel kell számolnunk az intézményrendszer hiányosságait és a meglévő tradíciók és új csírák segítségével a legrövidebb átmenettel korszerű infrastrukturális hálózatot létesíthetünk; b) a közgazdasági környezet piackonform fejlesztésével, a kisvállalkozói formatervezési érzékenység készségszintű, információs és alkalmazási feltételeit megerősítve korszerű céltámogatási rendszert működtethetünk; c) a szellemi tulajdon védelmének harmonizált eszközeivel, a formatervezési minták 2002 elejétől hatályba lépő új oltalmi rendszerével és a szerzői jog eszközeinek érvényesítésével biztonságos és vonzó alkotói és befektetői légkört kínálhatunk', d) a formatervezői képzést az elméleti és gyakorlati ismeretek bővített megújításával és a designtudatos üzleti magatartás megerősítésével, többfokozatú és kutatásorientált oktatás megalapozásával modernizálhatjuk, nyitottá téve a kortárs technológia és a valóságos piaci szükségletek fogadására; erősítenünk kell a hazai „Industrial Design Engineering” típusú egyetemi képzést; e) fejlesztenünk kell a formatervezéssel kapcsolatos társadalmi érzékenységet, felelősségtudatot, igényességet és a belföldi erkölcsi-anyagi elismerés erősítésén kívül biztosítanunk kell a nemzetközi színtéren való megmérettetéssel szerezhető tapasztalatot és sikereket. 5.2 Az itt összefoglalt öt fejlesztési irány mindegyikéhez számos fogódzót kínál a II. fejezetben ismertetett tágabb hazai formatervezési intézményrendszer erőfeszítéseinek céltudatos, a gazdasági, technológiai és a kereskedelmi-szolgáltatási innovációs folyamatok érdekeivel összehangolt koordinálása. A nemzeti középtávú designpolitika stratégiai kialakításáért és érvényesítéséért felelős testület működtetése az 1039/2001. (IV. 13.) Korm. határozatban is megerősített módon jól illeszkedik a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a 86/2000. (VI. 15.) Korm. rendelet 5. §-ában részletezetta szellemi alkotó és az innovációs tevékenység ösztönzésével, társadalmi elismertségének javításával és az iparjogvédelmi kultúra fejlesztésével kapcsolatos - feladatai közé. Indokolt azonban a felismert hazai szükségletek és a sikeres külföldi példák nyomán a testület olyan átalakítása, ami megőrizve a gazdasági, oktatási és kulturális kormányzat saját eszközeire és forrásaira támaszkodó igazolt eredményességű támogatását, továbbfejleszti ezek gazdasági növekedést, versenyképességi és kulturális gyarapodást szolgáló eszköztárát, s a közvetlen részvétel szintjén kapcsolja be a formatervező alkotók, képzési műhelyek, szakmai testületek képviselőit és az ipar, kereskedelem vállalkozói köreit ebbe a stratégiai tevékenységbe. A Magyar Iparművészeti Egyetem munkatársainak koordinálásával 2001. II. félévében készült vizsgálati jelentések és tanulmányok Horváth Dóra - Sajtos László: A design jelentősége a vállalati gyakorlatban (Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem) Imre Orsolya: A design szerepe Magyarországon a gép- és könnyűipar területén tevékenykedő vállalati vezetők szerint (Szonda Ipsos) Petró Zsuzsa: Sajtó-másodelemzés néhány, formatervezési nívódíj elnyerése alapján kiválasztott vállalatról készült sajtóközlemények alapján (Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem) Tibor Ágnes: A design helyzete a felvevőpiac oldaláról (Magyar Iparművészeti Egyetem) Schmidt Andrea: Design és innováció (MTA Szociológiai Kutatóintézet) Kerekasztal-beszélgetés a design helyzetéről, oktatásáról és fejlesztési lehetőségeiről (Magyar Iparművészeti Egyetem) Iparművészek véleménye a design helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről - kérdőíves felmérés (Szonda Ipsos)
