Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 6. szám - Dr. Bendzsel Miklós: A Magyar Formatervezési Tanács megalakítása
A Magyar Formatervezési Tanács megalakítása 5 Az új termékek és gyártmányok tekintetében az állami szektor alulreprezentált, míg a külföldi és magyar tulajdonú cégek között nincs jelentős különbség. Ezzel szemben új technológia bevezetését a magyar tulajdonú cégek az átlagosnál alacsonyabb arányban valósították meg, míg a külföldiek ebben is kiemelkedők. Az innováció jelentőségét vizsgálva a többség helyi jelentőséget, közel negyedük országos, továbbá mindössze közel 10%-uk nemzetközi jelentőséget tulajdonított eredményeinek - az utóbbiak között az átlagosnál magasabb volt az egyéb designiparba tartozó s a külföldi tulajdonú cégek aránya, akiknél gyakoribb a termék és technológia együttes megújítása is. A vállalati innovációs információs források szerinti cégmegoszlás két legfontosabb - részben meglepő - tanulsága a következő:- csaknem valamennyi iparágban a legfontosabb források között a saját belső, felhalmozott információt jelölik meg vezető helyen, miközben a technológiai közvetítő intézmények (technológiai és innovációs parkok, vállalkozásfejlesztő intézmények) igénybevétele elhanyagolható - mindez a versenyszféra kortárs, piacvezető ismereteinek és a tudományos szférának a kiaknázatlanságát jelenti;- a külföldi kötődésű cégek a magyar magánvállalkozásoknál intenzívebben használják a hazai egyetemi-kutatóintézeti kapacitásokat-e.z számukra bizonnyal kettős (minőségi és költségszempontú) versenyelőny. Az itt részlegesen összefoglalt vizsgálat volt Magyarországon az első, amely a „ tanuló vállalat” és az „ innovációs csomópont" szempontrendszereit megkísérelte érvényesíteni felmérésében. A kutatás-fejlesztési ciklusok különböző fázisainak fellelt gyakorisági listája igen beszédes: a gyártmányfejlesztés 44%-a, az ipari formatervezés 26%-a, a kísérleti fejlesztés 12%-a, végül az alkalmazott kutatás 8%-a mögött a know-how vagy szabadalomvásárlás együttesen ugyancsak közel 8%-a alkotja a teljes visszaigazolt ilyen aktivitás megoszlását. A gyártmányfejlesztés 88%-ban a nagyvállalatoknál összpontosul, az átlagnál itt is nagyobb arányú a külföldi cégek előfordulása - ugyanakkor a teljes minta egyetlen állami vállalata sem foglalkozott ipari formatervezéssel! A formatervezés alkalmazási kereteit tekintve a cégek több mint egyharmada külső partnerekre támaszkodik, mindössze 27%-ának van erre önálló részlege - ami az általános „designipar”-beli létükkel (azaz a formakultúrát meghatározó módon hordozó és használó termékskálával) nehezen összeegyeztethetőjelenség. Miközben a teljes reprezentatív minta fele számolt be saját szakmai területén erős nemzetközi fejlesztői hálózatról akként, hogy szerinte az már Magyarországon is jelen van, s közel 40%-uk vélekedett úgy, hogy ezek vagy léteznek, de itthoni hatás nélkül, vagy erős hazai megfelelőjük már érzékelhető, több mint kétharmaduknak nincs külföldi K+F-, illetve designkapcsolata, 20%-uk számolt be eseti kapcsolatról, míg a rendszeres ilyen kapcsolatot fenntartók aránya nem éri el a 10%-ot. 3.5. A felülvizsgálat kitért annak áttekintésére is, hogy milyen eredményekkel járt az ergonómiának az IFET feladatköreibe illesztése az elmúlt évtizedben, illetve milyen kormányzati figyelem és kezelésmód javasolható a következő időszakra az ergonómia szempontrendszerének hatékony érvényesítése érdekében. Az MSZH, helyzetértékelést és ajánlásokat kérve, megkereste a Magyar Ergonómiai Társaság elnökségét és konzultált a legfontosabb hazai szakmai és képzési műhelyekkel. Az elmúlt években az ergonómia, mint a munkával kapcsolatos tényezők embercentrikus vizsgálatával foglalkozó (a munkavédelmet és a munkaegészségtant is magába foglaló) diszciplína, illetve a termék- és szoftver-ergonómia hatósugara megnövekedett: alkalmazandó elv és szemlélet, illetve szakmai követelmény formájában megjelent a szabályozásokban (pl. a termékfelelősségi törvényben) és nagyobb teret nyert a pályázatokban és az oktatásban. A gazdasági élet emberierőforrás-vagyonának értéke és hatékonyságajelentősen függ az emberi képességek alkalmazásának munka- és életkörülményeitől. A teljesítménnyel és a pszichofiziológiai igénybevétellel összefüggő folyamatos ergonómiai vizsgálatok és értékelések itt felsorolt fő céljai a munkáltatói és vállalkozói felelősség körébe esnek, ilyenek- a munkahelyi fizikai és pszichés egészségkárosodás, illetve a fokozott igénybevétel miatt bekövetkező munkabalesetek megelőzése,- a munkavégzés hatékonyságának és minőségének támogatása,- a kényelmes munkakörnyezet kialakításának elősegítése,- hozzájárulás a munkahelyi elégedettség („well-being”) növeléséhez,- a termék piaci versenyképességének (biztonság, hatékonyság, komfortérzet növelése útján való) javítása. Kitüntetett szerepet kap a tágan értelmezett „felhasználói felület" ergonómiai minősége, mint ahogy hasonló hangsúlyok jellemzik a speciális felhasználók számára való tervezést is. A magyar gazdaság és társadalom ergonómiai szemléletmódja és tudása jelentősen fejlődött az elmúlt évtizedben, jelentős részben a gazdasági, az egészségügyi és a szociális és családügyi tárcák szakintézményeiben folyó szabályozás-előkészítő és ismeretterjesztő erőfeszítéseknek köszönhetően. Meghatározó szereppel bír a Magyar Ergonómiai Társaság tevékenysége és fórumai, a BMGE Ergonómiai és Munkapszichológia Tanszéke, valamint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség átfogó vizsgálatainak érvényesített szempontrendszere és felvilágosító programjai. Az érdekelt szakmai és intézményi kör arra a közös álláspontra helyezkedett, hogy a hazai formatervezés korszerűsített kormányzati testületének nem indokolt kiemelt és meghatározó - ekként nem is érvényesült és a nemzetközi gyakorlatban is példa nélküli - nevesített felelősséget viselnie az ergonómia gazdasági érvényesüléséért. Ugyanakkor célszerűnek mutatkozik a megindult kedvező folyamatoknak és a társadalmi „öntanuló” képességnek a fenntartása az itt körvonalazott intézményi kör közös helyzetelemzésével és a további célok megfelelő programokba illesztésével. 3.6. A hazai gazdasági vállalkozások vezetőinek többsége az ezredfordulón már felismerte a formatervezés vá
