Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 6. szám - Dr. Bendzsel Miklós: A Magyar Formatervezési Tanács megalakítása

Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete

106. évfolyam VI. 2001. december

DR. BENDZSEL MIKLÓS

A Magyar Formatervezési Tanács megalakítása*

I. A vizsgálat előzményei és keretei

1.1. A Kormány jogharmonizációs programját megállapító - legutóbb a 2140/2000. (VI. 23.) Korm. határozattal módosított-2212/1998. (IX. 30.) Korm. határozat a 2001. évre irányozta eló' a hazai szabályozásnak a formatervezési minták jogi védelméről szóló 98/71/EK irányelvvel való összehangolását. A Kormány erre figyelemmel illesztette

2001.1. félévi törvényalkotási programjavaslatába a formatervezési minták oltalmáról szóló új törvényjavaslatot, amelyet az Országgyűlés 2001 .június 12-i ülésnapján elfogadott. A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 2002. január 1. napján lép hatályba.

A Szellemi Tulajdon Világszervezetében (a WIPO- ban) 1999. július 6-án elfogadták az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló Hágai Megállapodás új szövegét. Hazánk az aláíró államok között volt a 2141/1999. (VI. 23.) Konn. határozatban adott felhatalmazás alapján. A Hágai Megállapodás reformja fokozta a formatervezési minták iránti nemzetközi érdeklődést; az új szöveg alapján a nemzetközi úton előterjesztett - Magyarországra is kiterjedő - mintaoltalmi igények számának megsokszorozódása várható hosszabb távon. Az erre való felkészülést, valamint a felülvizsgált Hágai Megállapodás megerősítését és kihirdetését teszi lehetővé az új törvény.

1.2. Az ipari formatervezési és az ergonómiai tevékenység állami támogatásának összehangolásáról és szervezetének korszerűsítéséről szóló 1061/1991. (XII. 14.) Korm. határozat 2. pontja alapján az ipari formatervezési és ergonómiai tevékenységet - tárcaközi bizottságként működve - az Ipari Formatervezési és Ergonómiai Tanács hangolja össze. A Tanács működésével járó feladatokat külön Iroda látja el, amely a szellemi tulajdon védelméért - és ezen belül a formatervezési minták oltalmáért - felelős országos hatáskörű szerv, a Magyar Szabadalmi Hivatal szervezeti egységeként működik 2001. május 1. napja óta.

* Az ipari formatervezési és az ergonómiai tevékenység állami támogatásának összehangolásáról és szervezetének korszerűsítéséről szóló, az 1039/2001. (IV. 13.) Korm. határozattal módosított 1061/1991. (XII. 14.) Korm. határozat felülvizsgálatát célzó kormány-előterjesztés alapján készült összefoglaló elemzés.

Az Ipari Formatervezési és Ergonómiai Tanács működésével járó feladatokat ellátó külön Iroda szervezeti változtatása a 2001. évben dologi kiadás, illetve személyi juttatás előirányzat- és létszám-átcsoportosítást nem igényelt a fejezetek között; a Magyar Szabadalmi Hivatal a saját előirányzatai terhére - megtakarításaiból - gondoskodott az Iroda működtetéséről.

Az 1061/1991. (XII. 14.) Korm. határozatot módosító 1039/2001. (IV. 13.) Korm. határozat átfogó felülvizsgálatot rendelt el a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének felelősségével.

Az eredeti kormányhatározat felülvizsgálata alkalmával indokolt áttekinteni, hogy 2002-től a működés feltételei milyen testületi és irányítási-együttműködési viszonyok kialakítása mellett biztosíthatók a leghatékonyabban, döntően a Magyar Szabadalmi Hivatal éves költségvetésében, saját bevételei terhére.

1.3. A modern piacgazdaságban a termék megjelenése, a „külcsín” a fogyasztó nézőpontjából gyakran éppen olyan fontos - ha nem fontosabb -, mint a „belbecs”, azaz a termék hasznossága, értéke, műszaki színvonala. Mivel az utóbbiak tekintetében egyre kiegyenlítettebb a verseny, ezért is jut növekvőjelentőséghez aformatervezés mind az egyes áruk kelendőségének fokozásában, mind a szellemi hozzáadottérték-hányad növelése révén a gazdasági versenyképesség erősítésében. E gazdasági szerep hangsúlyozódik az Európai Bizottság említett közösségi irányelvének szabályozási koncepciójában, amely a designalkotásokat „piaci (marketing) eszközöknek” nevezve, leszögezte, hogy „sok esetben éppen a formatervezés az a döntő tényező, amely meghatározza a termékek piaci sikerességét, s ezért azok az európai vállalkozások válnak különösen jövedelmezővé, amelyek számottevően beruháznak a formatervezésbe”. Másfelől a becslések szerint napjainkban a sikertelen új termékek 85%-a esetében a kudarc összefüggésbe hozható a szegényes vagy hiányzó formatervezéssel.

1.4. A formatervezés jelentősége a gazdaság csaknem valamennyi területét áthatja; korszerű értelmezésben a designtevékenység átfogja a kép- és tárgyalkotást, valamint a térrendezést is, azaz felöleli a vizuális kommunikáció, a