Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 6. szám - Dr. Bendzsel Miklós: A Magyar Formatervezési Tanács megalakítása

2

Dr. Bendzsel Miklós

klasszikus ipari formatervezés és a belsőépítészet alkotásait egyaránt. Egyes ágazatokban (pl. gép-, jármű-, textil- és ruházati ipar, bútorgyártás, lakberendezés, háztartási gépek és áruk, szórakoztató elektronika) az átlagnál is nagyobb jelentőséghez jut. Az ezredfordulón a formatervezés a számítástechnikában és az informatikában is tért hódít; új tudatossággal érvényesül a környezeti érzékenységet tanúsító ún. „öko-design”-ban. Mindezek nyomán meghatározó befolyása van az életminőség színvonalára is.

A kis- és középvállalkozások számára a formatervezés különösen nagy esélyt kínál, a termék szellemesen, célszerűen, megnyerőén kialakított formája számukra is megnyithatja az utat a piaci sikerhez, hiszen a design: az innováció arca.

A formatervezés azonban nemcsak a piaci siker előfeltétele, hanem mindennapjaink - otthonunk, munkahelyünk, köztereink - tárgyi kultúrájának alakítója, jó esetben gazdagítója lehet. A hagyomány korszerű újraélesztésének és a mai életérzés tükrözésének egyaránt kivételes erejű eszköze a formatervezés, amely nem kevesebb, mint a saját világképünk kifejezése.

1.5. A Magyar Szabadalmi Hivatal 2001 júniusában megbízta a Magyar Iparművészeti Egyetemet a design hazai helyzetének sokoldalú, tényfeltáró állapotfelmérésével és nemzetközi összehasonlító elemzésével. A legutóbbi két évtized legkiterjedtebb és legalaposabb helyzetképének az intézményrendszer részletes feltérképezésén, a formatervező alkotók, a felsőoktatás és a közreműködői szféra véleményén, a vállalkozói és tervezői esettanulmányokon nyugvó kialakításában részt vett az MTA Szociológiai Intézete, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyelem több műhelye, a Design Center Kft. és a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet.

AIII. negyedév yégéig megszületett vizsgálati jelentések és dokumentumok nyilvános megvitatásának keretéül a Hivatal és az Egyetem az illetékes intézmények és érdekelt szervezetek, személyiségek legszélesebb köre számára szakmai konferenciákat és fórumokat szervezett; az e véleménycserék ajánlásaival kiegészült vizsgálat eredményein nyugszanak az előterjesztés beszámoló és javaslattevő megállapításai.

II. A hazai formatervezés jelenlegi intézményrendszere

2.1. A következőkben bemutatott intézmények csoportosítása és rendje az Európai Bizottság támogatásával először 1994-ben készült, a tagországok designpolitikáját és intézményeit bemutató European Design Guide (Európai Formatervezési Útmutató) osztályozását veszi alapul.

A formatervezés előmozdítására hivatott hazai intézményrendszer az állami és a civil kezdeményezések - nemzetközi tapasztalatokkal egybevágó - összekapcsolódására épül, különösen a koordinációs és különböző ösztönzési funkciókat betöltő intézmények viszonylag szűk körében.

Az Ipari Formatervezési és Ergonómiai Tanács tárcaközi bizottságként egy évtizede működő, olyan strukturálatlan testület, amelynek a műszaki fejlesztés támogatási rendszerébe ültetett, sokoldalúnak szánt monitorozó,

elemző, összehangoló, illetve stratégiaalkotó és ajánlástevő funkciói fokozatosan elhalványultak vagy meg sem valósultak. Mindeközben életben tartotta a jelentős gazdasági és oktatási minisztériumi támogatású, korlátozott mozgósító erővel rendelkező Ipari Formatervezési Nívódíj-pályázati rendszert, sikerrel működtette a Moholy Nagy László Formatervezési Ösztöndíjpályázatot, Irodája révén hézagpótló hazai rendezvényszervező- és -támogató tevékenységgel szolgálta a hazai szakmakultúra fennmaradását, illetve szerény eszközeihez képest próbálta fenntartani hazánk nemzetközi jelenlétét a legfontosabb fórumokon.

Az alkotói ösztöndíjpályázatok hathatós szervezési támogatásán túlmutató szereppel bír az NKÖM Képző- és Iparművészeti Lektorátusa, illetve a Nemzeti Kulturális Alapprogram szervezete; hasonlóan alkotóközpontú, illetve esetien programorientációjú a Hungart Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesületének, a Magyar Design Kulturális Alapítványnak és néhány magánalapítványnak a támogató, szervező tevékenysége.

2.2. A hazai formatervező-képzés meghatározó, országos hatáskörű intézménye a jogelődjeivel együtt több mint 120 éves hagyománnyal rendelkező Magyar Iparművészeti Egyetem, amelynek képzési spektruma öt fő területre tagolódik: építészet (építészet, belsőépítészet, bútortervezés), formatervezés - célzott modem szakképzésként Európában elsőként, öt évtizede alakult (ipari formatervezés, csomagolástervezés, fémművesség), szilikátipari tervezés (kerámia, porcelán, üveg), textil kézművesség és tervezés (szövő, kötő, nyomó, ruha, bőr), valamint vizuális kommunikáció (grafika, fotó, animáció, videó). Kiegészítő képzés keretében tanári, illetve designmenedzseri képesítés is szerezhető; a posztgraduális doktori program - gyakorlati és elméleti kutatási irányban - hat szemeszter alatt nyújt DLA-fokozatot.

A Magyar Képzőművészeti Főiskola a művészdiplomát adó hazai képzőművészeti képzés egyetemi szintű intézménye, amely klasszikus területei mellett tervezőgrafikai, látványtervezési és intermédia szakkal is rendelkezik.

A Nyugat-Magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetében 1994-ben indult az építész-belsőépítész tervezők és a formatervezők, valamint a papír- és csomagolóanyag-tervezők képzése, egyetemi szintű tervezőművészeti diploma biztosításával.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán az 1996/97-es tanévtől folyik nappali, ötéves képzés keretében ipari termék- és formatervező mérnökök képzése; szakirányként hasonló szakok működnek Kecskeméten, Sopronban, Miskolcon és Pécsett.

Hazánkban az öt középfokú képesítést nyújtó budapesti szakiskola mellett Debrecenben, Kaposvárott, Nyíregyházán, Pécsett, Szegeden, Székesfehérváron és Szombathelyen működik művészeti szakközépiskola.

2.3. A design szerepének és az ún. designerek foglalkoztatottságának módszeres vizsgálatára utoljára a nyolcvanas évek közepén került sor Magyarországon. Miközben a hazai társadalomban és gazdaságban alapvető változások zajlottak le, sem a rendelkezésre álló szellemi kapacitás