Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 1. szám - Dr. Jochen Pagenberg, dr. Dietrich Beier: Bizonyítási szabályok az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos eljárás során a német jog szerint
36 Dr. Jochen Pagenberg - dr. Dietrich Beier a szóban forgó eljárás nehezen megingatható alapját képezheti. c) Az intézkedési alap és az intézkedési igény az ideiglenes intézkedés kibocsátásának önálló és egymástól független előfeltételeit képezik. Ha akár az igény, akár az alap hiányzik, nem lehet ideiglenes intézkedést kibocsátani. d) Az ideiglenes intézkedési igényt, valamint az intézkedési alapot az eljárás során nem szükséges bizonyítani, hanem azokat csupán valószínűsíteni kell. A Polgári Perrendtartás 294. §-a szerint ez azt jelenti, hogy a kérelmező felperes (és a védekezés során az alperes) nem csupán az okirati, tanú-, szemle- és szakértői bizonyítás korlátozott bizonyítási eszközeit veheti igénybe (mint a fő eljárás keretében), hanem minden bizonyítási eszközt felhasználhat, beleértve az esküt helyettesítő nyilatkozatot vagy akár a szakértői szakvéleményt is. A bizonyítás lefolytatásának a szokásoshoz képest több bizonyítási eszköz engedélyezésével történő megkönnyítése azonban az uralkodó vélemény szerint nem jelenti az ismertetési kötelezettség csökkentését, hanem csupán nagyobb szabadságot nyújt arra vonatkozóan, hogy hogyan bizonyítsanak valamilyen tényt. Ezzel szemben az előadott tényállás tényleges megalapozottságának vizsgálata és jogi vizsgálata nem sommás (ahogy azt a gyakorlatban részben tévesen feltételezik), hanem ugyanolyan alapos, mint a fő eljárás keretében. e) Előzetes szóbeli tárgyalás nélküli ideiglenes intézkedés (ami elvben lehetséges volna, és ami a védjegy- és versenyjogban rendszeresen előfordul), a szabadalmi és használati minta jogban — a vásárok esetét kivéve - gyakorlatilag soha nem fordul elő/15) Ez mindenekelőtt azon múlik, hogy a szabadalmi jogban rendszeresen adódik egy sor nehezen feltárható ellenjog (mint pl. az előhasználati jogok), de sor kerül a technika állásának bonyolult értékelésére is. A német bíróságok ezért szinte kivétel nélkül megadják az alperesnek azt a lehetőséget, hogy az ideiglenes intézkedés kibocsátása iránti kérelemmel kapcsolatban állást foglaljon, és ellenérveit írásban vagy a kitűzött szóbeli tárgyaláson előadja. Az érdekek átfogó mérlegelését, amelyet a szabadalmakkal kapcsolatos ideiglenes intézkedés esetében - amint kifejtettük - különösen fontosnak tartanak, rendszerint csak szóbeli tárgyaláson, de legalábbis a felek írásbeli állásfoglalásai alapján lehet megfelelően végrehajtani. 3. A szabadalmi törvény 139. § (3) bekezdésének a bizonyítási teherről szóló szabálya az ideiglenes intézkedési eljárásban A jelen jogvélemény aláírójának tudomása szerint német bíróságnak nincs olyan döntése, amely a szabadalmi törvény 139. § (3) bekezdésének alkalmazásával foglalkozna az ideiglenes intézkedési eljárással összefüggésben. Az ideiglenes intézkedési eljárásban a szabadalomsértésre vonatkozó gazdag joggyakorlat és a jelen jogvélemény aláírójának gyakorlati ismeretei alapján azonban az alábbi megállapításokat lehet tenni. Amennyiben egy Németországra érvényes eljárási szabadalom tulajdonosa ideiglenes intézkedés útján abbahagyási igényt érvényesít, először elégséges az, hogy az alperes valószínűsítse, hogy (1) Németországban hatályos szabadalommal rendelkezik, (2) a támadott termék valamely eljárás eredménye, (3) a termék az eljárási szabadalom elsőbbségi időpontjában vagy legkésőbb az állítólagos termékelőállítás során^6) új volt, és hogy (4) a támadott termék minőségileg azonos a szabadalmazott eljárás szerint előállított termékekkel. Ekkor az alperes feladata, hogy ellenbizonyítást folytasson le, mely szerint az általa előállított terméket az oltalmazott eljárástól eltérő eljárással állították elő. A szabadalombitorlás tényállási ismérveinek valószínűsítése [amelyet a szabadalmi törvény 139. § (3) bekezdése megkönnyíteti], mégsem vezet az állított tények valódiságának kvázi automatikus vélelmezéséhez. Csupán azt szabályozza, hogy melyik félnek, melyik körülményt kell bizonyítania. Ha ennek megfelelően a felperes előadja mindazon fent megnevezett tényállási előfeltételt, valamint minden további anyagi jogi tényállási előfeltételt, amelyek szükségesek igényének megalapozott kifejtéséhez, mindent megtett, amit tőle a törvény az eljárás ezen időpontjáig elvár. A német bíróságok fentebb már ismertetett általános gyakorlatának megfelelően, a bíróság ekkor az alperes számára teszi lehetővé, hogy a szabadalmi törvény 139. § (3) bekezdésében előírt ellenbizonyítást lefolytassa, vagyis tisztázza az ideiglenes intézkedési igény megítélésének, és ezzel a vélt szabadalombitorlás anyagi előfeltételeinek kérdéseit. A továbbiakban a bíróság az intézkedési alappal kapcsolatban tehát a kérelmező ügyének sürgősségét, valamint a két fél érdekeinek átfogó mérlegelését, a tényállás részletes kifejtését, valamint az érdekhelyzetet és az eset egyéb gazdasági sajátosságait illető, fent említett megfontolások szerinti szóbeli tárgyalást, és ezt előkészítő írásbeli eljárást folytat le. Az intézkedési igény és az intézkedési alap vizsgálatát követően a bíróság eldönti, hogy kibocsátja-e vagy sem a kérelmezett ideiglenes intézkedést. Mint már említettük, a bíróság a fél által benyújtott szakértői szakvéleményeket is elfogadja azon műszaki kérdések tisztázásához, amelyek az eljárás alkalmazásának valószínűségét vagy valószínűtlenségét és a mellette szóló tényezők szakvéleményezését is érinthetik. A német bíróságok közül egyesek egyre inkább arra térnek át, hogy bonyolult kémiai formázási készítmény szabadalmakat is alkalmasnak tekintsenek ideiglenes intézkedési eljárásra. Ehhez a szóbeli tárgyalás során meghallgatják mindkét fél szakértőit. 4. Eredmény A valamely termék előállítására szolgáló eljárási szabadalom bitorlását érvényesítő, ideiglenes intézkedés kibocsátására irányuló kérelem esetén a szabadalmi törvény 139. § (3) bekezdésének alkalmazása révén csupán a kérelmező által valószínűsítendő tények módosulnak. Az alperes és a vélt bitorló által alkalmazott eljárás leírásának helyébe annak valószínűsítése lép, hogy az alperes minőségileg azonos terméket állít elő, és hogy e termék az eljárási szabadalom fényében új. Az ideiglenes intézkedés kibocsátására irányuló eljárás lefolytatásának további változása azonban nincs ezzel
