Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 1. szám - Dr. Jochen Pagenberg, dr. Dietrich Beier: Bizonyítási szabályok az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos eljárás során a német jog szerint
Bizonyítási szabályok az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos eljárás során a német jog szerint 35 átfogó Discovery vagy Pretrial Discovery eljárást, elterjedt vélemény szerint e nehézségeket a gyakorlatban csak a bizonyítási teher megfordításával lehet hatékonyan leküzdeni.^ bb) A szabadalmi törvény 139. § (3) bekezdésének előfeltétele, hogy a szabadalom tárgya új termék előállítására szolgáló eljárás legyen. A bizonyítási teher megfordulásának szabálya eszerint összhangban van a szabadalmi törvény 9. § (3) pontjával, amely szerint minden harmadik fél számára tilos „a szabadalomtulajdonos hozzájárulása nélkül a szabadalom tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított terméket felkínálni, forgalomba hozni vagy használni, vagy az említett célokból akár importálni, akár birtokolni”. Ez a tilalom kiterjed tehát minden olyan termékre, amely egy előállítási eljárás eredményeként jön létre, amennyiben ez a termék új. Vitatott, hogy mit jelent az „új” szó ebben az összefüggésben. Néhány szerző a szabadalmi törvény 3. §-ának értelmében vett újdonság mellett emel szót, amelynek (1) bekezdése így hangzik: „A találmány akkor tekintendő újnak, ha nem tartozik a technika állásához. A technika állása felöleli mindazon ismeretet, amely a bejelentés napjaként meghatározott nap előtt írásbeli vagy szóbeli közléssel, használattal vagy más módon a nyilvánosság számára hozzáférhetővé vált.'4' Mások az újdonság megítélésénél az előállítás időpontját veszik alapul.'5' A Bundesgerichtshof (BGH) e kérdést még nem döntötte el határozottan. Az „Appetitzügler II” döntésben’-6' az akkori, 1968. évi szabadalmi törvénnyel kapcsolatban kifejtette, hogy egy anyag akkor is új, ha azt egy korábbi, de előzetesen nyilvánosságra nem hozott bejelentés alapján kell előállítani. A szabadalmi törvény 139. § (3) bekezdésének alkalmazását illetően további előfeltétel a más által előállított termék minőségi azonossága. A BGH tágan értelmezi ezt az ismérvet, és a szabadalmi törvény 139. § (3) bekezdésének alkalmazását csak akkor tagadja meg, ha a terméket nem lehet előállítani a szabadalmazott eljárás szerint.'7' Ez elsősorban azokat az eseteket érinti, amelyekben az anyagok kémiai összetétele a természeti törvény erejénél fogva kizárja, hogy azt ugyanazon eljárás útján állítsák elő. Ezáltal azonban nem előfeltétel, hogy valóban azonos eljárást alkalmazzanak. Kielégítő, ha egy ilyen módon módosított eljárás még az eljárási szabadalom oltalmi körébe esik. cc) A szabadalmi törvény 139. § (3) bekezdésének alkalmazhatósága azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy a vélt bitorlónak teljeskörűen bizonyítania kell, hogy az oltalmazott eljárástól eltérő eljárás szerint dolgozott.1-8' Figyelembe kell venni továbbá a szabadalmi törvény 139. § (3) bekezdését, amely csupán általános formában írja elő, hogy a gyakorlati bizonyítás során figyelemmel kell lenni az alperes jogos érdekére.'9' Ez a rendelkezés nem korlátozza a vélt bitorló ismertetési kötelezettségét. Célja sokkal inkább az, hogy megakadályozza a bizonyítási teher túlzott kiterjesztését például azáltal, hogy a felperes szakértő közbeiktatása nélkül üzemi szemlét folytathasson le. c) A bizonyítási teher szabályainak alkalmazása a német bíróságok által Már a régi, tisztán anyagoltalomra irányuló bizonyítási szabályt is kevéssé alkalmazták a gyakorlatban. A BGH eddig csak három döntésben foglalkozott ezzel az előírással.'10' Az új jogszabállyal kapcsolatban eddig nem ismeretes nyilvánosságra hozott döntés. 2. Az ideiglenes intézkedés Németországban, szabadalmi ügyekben Az ideiglenes intézkedés olyan polgári eljárásjogi eszköz, amelynek célja, hogy sommás eljárás keretében biztosítsa a jogosult igényeit, és kivételes esetekben rendezze is azokat. Az ideiglenes intézkedés mindenekelőtt az iparjogvédelem és a szerzői jog körében tett szert nagy jelentőségre Németországban. Leggyakrabban azonban a verseny- és védjegyjogban fordul elő. A szerzői jogok és különösképpen a szabadalmi jogok nem képezik túl gyakran az ideiglenes intézkedési eljárás tárgyát.'11' A megengedhetőség kérdéseitől függetlenül, amelyeket itt nem kívánunk tovább tárgyalni,'12' az ideiglenes intézkedés kibocsátása iránti kérelem megalapozottságához szükséges a intézkedési igény és intézkedési alap fennállása. a) Intézkedési igényként a szabadalombitorlással kapcsolatos szabadalmi jog anyagi jogi abbahagyási, kártérítési és/vagy felvilágosításadási igénye értendő, Németországban tehát a szabadalmi törvény 139. § (1) bekezdése, 2. bekezdése, 140 b) §-a. Iránymutatásként rögzíteni kell, hogy az intézkedési igény csak akkor áll fenn, ha a bitorlás kérdésének megítélése az adott esetben nem idéz elő nagyobb nehézségeket - tehát a bíróság maga is abban a helyzetben van, hogy a műszaki tényállást eldöntse -, és nem merülnek fel jelentős kételyek a kereset alapját képező szabadalom érvényességét illetően.'13' b) Az „intézkedési alap” vonatkozásában a bíróság azt vizsgálja, hogy a kérelmező és a kérelmezett érdekeinek átfogó mérlegelése alapján indokolt-e ideiglenes intézkedés kibocsátása, tehát a méltánytalan hátrányok elkerülése céljából a fő eljárásban meghozandó döntést nem lehet bevárni.'14' Az érdekek eme mérlegelése körében figyelembe veszik az ügy sürgősségét. A Németországban túlnyomóan alkalmazott gyakorlat szerint csak akkor kell sürgősségből kiindulni, ha a kérelmezőnek a jogsértésről és ajogsértőről történt tudomásszerzése óta a kérelem benyújtásáig nem telt el egy hónapnál hosszabb idő. Csak a hamburgi tartományi bíróság biztosít hosszabb gondolkodási időt. Ezen túlmenően figyelembe kell venni az érintett termelési részesedést, a veszélyeztetett piaci részesedést, a konkrét szerződések lebonyolítására gyakorolt hatást. A kérelmező oldalán rendszerint be kell vonni a fenyegető kárt az érdekek mérlegelésekor. Ezen túlmenően fontos szerepet játszik az érvényesített szabadalom „erőssége”. Ha az ideiglenes intézkedésre irányuló eljárásban érvényesített szabadalom például sértetlenül ment át valamely kifogásolási eljáráson, ez amellett szól, hogy e szabadalom
