Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 5. szám - A kutatási-fejlesztési tevékenység és a szabadalmi bejelentési aktivitás közötti kapcsolat
A kutatási-fejlesztési tevékenység és a szabadalmi bejelentési aktivitás közötti kapcsolat 7 ami azt mutatja, hogy a nemzeti hivatalokban a munka rendszerességét nem változtatta meg döntően az elmúlt időszak, a hivatalok stílusában döntő változás nem állt be. Mivel ezek az információk azt mutatták, hogy nincs semmi meglepő abban, ami Magyarországon történt, megkíséreltük összevetni az adatainkat egyéb országokéval is. Míg Finnországban a PCT-bejelentések száma arányaiban kétszerese hazánkénak (20 %), addig - például - Ausztriában azonos az arány (10 %). Ez azt mutatja, hogy a hazai szabadalmi bejelentési aktivitás a jelenlegi K+F tevékenységhez és a gazdasági feltételekhez képest megfelelőnek tekinthető, és minőségében meghaladja a környező volt szocialista országokét. Következtetések:- Magyarország PCT-aktivitása lényegesen meghaladja Lengyelországét és Csehszlovákiáét, ami nemzetgazdaságunk nyitottságára utal.- Az egy főre jutó szabadalmi bejelentések számát tekintve Magyarország mutatói kedvezőbbek, mint a másik két (három) országé.- A megadott szabadalmak tekintetében Magyarország némileg elmarad a másik két (három) ország mögött. (Ugyanakkor nem rendelkezünk információkkal a lajstromozási eljárás átfutási idejének hosszúságáról a többi országban.)- Magyarországon nyomon követhető a bejelentések számának jelentős csökkenése az elmúlt 10 év alatt, miközben a PCT- bejelentések aránya nőtt, jelezve a megalapozottabb szabadalmaztatói szándékot.- Lengyelországban több mint felére csökkent a nemzeti úton tett szabadalmi bejelentések száma, s nem következett be elmozdulás a PCT-bejelentések terén, így arányuk átlagosan 0,1 % maradt.- A legjelentősebb visszaesés Csehszlovákiában (Cseh és Szlovák Köztársaság) jelentkezett a nemzeti bejelentések terén, ugyanakkor a PCT-bejelentések száma és aránya kissé nőtt.- A bejelentések és megadott szabadalmak aránya nagyjából állandó az egyes országokban, jelezve a szabadalmi hivatali munka rendszerességét. Svájcban - például - a bejelentések száma 1998-ban 6026 volt, ebből 627 a PCT (10%), míg a megadott szabadalmaké 1313 volt, amelyből mindössze 12 a PCT. A PCT-bejelentések aránya tehát nem sokkal haladja meg a magyart, míg a megadott PCT-szabadalmaké kisebb, mint Magyarországon. 5. Javaslatok, ajánlások A munkabizottság a fentiekben ismertetett vizsgálatok alapján a következő javaslatok megfogalmazását tartja szükségesnek a hasonló felmérések eredményességének növelése érdekében. A szabadalmi adatbázisok pontosabb összeállítása és visszamenőleges felülvizsgálata jelentősen javítaná a témában elmélyülni szándékozók lehetőségeit a korrekt következtetések levonásában. Ezen a területen az utóbbi években jelentős előrelépés történt, de ezt a tevékenységet tovább kell folytatni. A legjobban felhasználható adatok az MSZH internetes honlapján voltak hozzáférhetőek, amely előnyös megoldásnak tekinthető. Nem pusztán azért, mert az információk bárki által könnyen hozzáférhetők, hanem azért is, mert megkönnyíti az utólagos korrekciókat, javításokat. A magyarországi K+F szintjének felmérése döntően a KSH adatainak alapján nyugszik. Mivel az adatszolgáltatás nem terjed ki megfelelő mértékben a K+F és az iparjogvédelem kapcsolatára, valamint tulajdonságából fakadóan nem ad előrejelzést, ezeket az adatokat nem tartjuk elégségesnek a végleges következtetések kialakításához. Javasoljuk ezért, hogy a munkabizottság folytassa tevékenységét, most már azzal a céllal is, hogy felmérést végezzen a hazai K+F-ről és annak iparjogvédelmi és szerzői jogi vonatkozásairól. Javasoljuk továbbá, hogy a kormányzat továbbra is tartsa fenn a K+F tevékenységekre vonatkozó kedvezményeket, illetve bővítse azokat. Ezek között szerepelhetne a találmányi díjak adókedvezményének növelése, vagy a szabadalmaztatás és szabadalomfenntartás költségeinek K+F kiadások közötti elszámolhatósága. Támogatjuk az MSZH elnökének azt a szándékát, hogy az iparjogvédelmi díjaknál a feltaláló-bejelentők részére járó kedvezményeket ki kell terjeszteni a kisvállalatok körére. Ez az ösztönző kedvezmény tisztább képet teremthet a bejelentők körében, mert a kisvállalatok eddig is gyakran a feltalálók nevén tették meg bejelentéseiket. 6. Összefoglalás A munkabizottság megalakulását a vizsgálni kívánt téma időszerűsége és az eziránti sokirányú érdeklődés indokolta. A munka során olyan kérdések és összefüggések kerültek felszínre, amelyek az eddigieknél jobban világítottak rá az ezen a területen fennálló helyzetre, a közvélemény körében kialakult képre, a problémákra. A bizottság elvégzett munkája során az alábbi lényegesebb megállapításokra jutott:- A K+F tevékenység háttérbe szorulása magával hozta a szabadalmi bejelentési aktivitás csökkenését is, azonban a kedvezőtlen mennyiségi változás nem járt a szabadalmi tevékenység minőségének hasonló arányú visszaesésével, mert műszakilag értékesebb megoldások születtek.- Néhány hasonló társadalmi-gazdasági átalakulást átélt ország (Lengyelország, Cseh és Szlovák Köztársaság) adataival összehasonlítva a fő mutatókat (pl. szabadalmi bejelentések száma, PCT bejelentések száma) kedvezőbb eredmények mutatkoztak hazánk javára.- Míg a PCT-bejelentések száma Finnországban arányában kétszerese hazánkénak, addig Ausztriában közel azonos, ami az adott gazdasági helyzetet figyelembe véve kedvezőnek mondható. A hazai PCT-bejelentések ily módon történő alakulását jól segítette a külföldi bejelentéseket támogató pályázati rendszer. Összességében megállapítható, hogy a K+F tevékenység tényleges teljesítményét alapul véve a szabadalmi bejelentési aktivitás ezzel általában azonos trendet mutat, de arányaiban eltérhet attól.
