Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 5. szám - A kutatási-fejlesztési tevékenység és a szabadalmi bejelentési aktivitás közötti kapcsolat
6 A kutatási-fejlesztési tevékenység és a szabadalmi bejelentési aktivitás közötti kapcsolat 4. Az összefüggések feltárása Az előző két fejezet a lehetőségekhez képest pontos képet kívánt adni a szabadalmi bejelentési aktivitásról és a K+F helyzetéről az elmúlt évtizedben. Mindkét vizsgálat azt mutatja, hogy a változás iránya évekig kedvezőtlen volt. Ugyanakkor az utóbbi időszak eseményei azt mutatják, hogy mind a szabadalmi bejelentési aktivitás, mind pedig a K+F tevékenység esetében a javulás jelei kezdenek mutatkozni. Egyértelmű tényként könyvelhető el, hogy a kormányzat az elmúlt két évben számos, a K+F befektetésekre pozitívan ható intézkedést és jogszabály módosítást hozott, amelyek hatásáról azonban a szabadalmi statisztikai adatok csak fáziskéséssel adnak számot. Az elmondottak alapján az alábbi összefüggések vázolhatok fel a vizsgált területek között. Egyfelől jól látható, hogy a K+F tevékenység háttérbe szorulása magával hozta a bejelentési aktivitás csökkenését is, mindez azonban nem járt a szabadalmi tevékenység minőségének hasonló szintű visszaesésével. Sokkal inkább elmondható, hogy csak azok a kutató és fejlesztő egységek maradtak fenn a tartós recesszió során, melyek jelentős K+F értéket voltak képesek létrehozni. Ezt jelzi, pl. a belföldről indított PCT- bejelentések számának növekedése, vagy a megadott szabadalmak számában beállt viszonylagos javulás. Másképp fogalmazva elmondhatjuk, hogy a nehéz gazdasági helyzet bizonyos mértékű kiválasztódási folyamatot indított el a K+F egységek között. Azok a K+F helyek, amelyek képesek voltak vagy korábbi eredményeik, vagy jó pillanatnyi teljesítményük alapján megteremteni a forrásokat a munka folytatásához (pl. tradicionális, innovatív gazdasági egységek, kiemelkedő szerződéses kutatóhelyek) túlvészelték a nehéz időszakokat, és fokozni is tudták hatékonyságukat. Azok azonban, amelyek teljesítménye belső vagy külső okoknál fogva alacsonyabb volt, elsorvadtak és megszűntek. Ezek a következtetések azt a jövőképet vetítik elénk, hogy a fellendülés mostani időszakában joggal várhatjuk a kutató- és fejlesztőhelyek viszonylag magasabb átlagteljesítményét, mivel a jelenleg rendelkezésre álló kapacitások mind magas szakmai színvonalon dolgoznak. Összefoglalva elmondható, hogy a szabadalmi bejelentések száma párhuzamosan mozgott a kutatás-fejlesztési aktivitás trendjével, de arányaikban eltértek egymástól. A magyarországi helyzet elemzése felvetette a munkabizottságban annak a gondolatát, hogy a környező, azonos történelmet átélő országokéval hasonlítsuk össze fő mutatóinkat. Sajnos ez a munka, elsősorban az adatok hozzáférhetetlensége miatt, sokkal több nehézséggel járt, mint korábban feltételeztük. A további munkához a WIPO- adatbázisokban fellelhető, a szóban forgó országok által beküldött adatokat használtuk fel. így három országgal hasonlítottuk össze hazánkat, Lengyelországgal, a Cseh és a Szlovák Köztársasággal, a valamikori Csehszlovákiával. A vonatkozó adatokat a 12. táblázat tartalmazza. 12. A magyar, a lengyel és a csehszlovák (cseh + szlovák) szabadalmi aktivitás alakulása 1989-1998 között Év Magyarország Lengyelország Csehszlovákia (Csehország + Szlovákia) Szabadalmi bejelentések Megadott szabadalmak Szabadalmi bejelentések Megadott szabadalmak Szabadalmi bejelentések Megadott szabadalmak Nemzeti PCT Nemzeti PCT Nemzeti PCT Nemzeti PCT Nemzeti PCT Nemzeti PCT % % % 1998 690 61 8,8 262 1 2407 3 0,1 1174 0 837 28 3,3 421 0 1997 737 37 5,0 346 n.a. 2399 2 0,1 1178 1 803 32 4,0 443 n.a. 1996 832 29 3,5 352 i 2414 3 0,1 1405 0 824 15 1,8 485 0 1995 1117 21 1,9 534 i 2598 3 0,1 1619 0 901 6 0,7 721 0 1994 1178 15 1,3 536 0 2682 6 0,2 1825 0 1014 10 1.0 480 0 1993 1151 12 1,0 687 1 2662 3 0,1 2461 0 1181 6 0.5 543 0 1992 1506 9 0,6 896 0 2894 3 0,1 3442 0 2185 4 0,2 1363 0 1991 2218 8 0,4 1068 1 3393 4 0,1 3418 0 2186 0 0,0 1035 0 1990 2481 4 0,2 1302 1 4106 0 0,0 3242 0 4874 0 0,0 4142 0 1989 2661 4 0,2 1213 0 5294 0 0,0 2593 0 5994 0 0,0 5179 0 Forrás: WIPO Megjegyzések: - Lengyelország lakosainak a száma kb. 40 millió, Csehszlovákiáé kb. 15 millió és Magyarországé kb. lOmillió - A dóit betűvel szedett adatok a PCT és az összes bejelentés arányát mutatják -n.a. = nincs adat A mellékelt adatokból könnyen belátható, hogy hazánk szabadalmi aktivitása jobb, mint a vizsgált országoké. Elég, ha csak a PCT-bejelentésekre utalunk, ahol jelentős különbség mutatkozik Magyarország javára. Az adatok a szabadalmi bejelentések lakossághoz viszonyított arányában is kedvező képet mutatnak. Nem igaz azonban ez a megadott szabadalmakra nézve. A szabadalmi bejelentések számának csökkenése az elmúlt évtizedben nem volt olyan drasztikus Lengyelországban, mint hazánkban, azonban a másik két ország lényegesen rosszabb összesített statisztikával rendelkezik. A bejelentések és a megadások aránya a vizsgált országokban viszonylag állandó,
