Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 4. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 106. évfolyam IV. 2001. augusztus Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből Szerzői jogi jogsértés megállapítása fennálló polgári jogi jogviszony alapján SzJSzT 07/01 A BRFK XI. kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának megkeresése A megkereső által feltett kérdés Fennálló polgári jogi jogviszony alapján az esetleges késedelmes vagy elmaradt díjfizetés megalapozhatja-e a szerzői jogsértés kimondását? A Testület eljáró tanácsának a véleménye A feltett kérdésre adandó válasz előtt az Eljáró Tanács megállapítja, hogy nem állt rendelkezésre olyan irat, amelyből a tényállás tökéletesen megállapítható. Felkérésre a rendőrkapitányság rendelkezésre bocsátott egy igazságügyi szakértői véleményt. Ezek miatt a szakvélemény általános elveket fogalmaz meg a nyomozóhatóság részére. Kábeltelevíziós műsorszórási tevékenységet folytató szervezeteknek az alábbi felhasználási szerződésekkel kell rendelkezniük:- a televízióműsorokba foglalt irodalmi, zenei, színpadi, audiovizuális, képzőművészeti és egyéb alkotások szerzőivel kötött felhasználási szerződések;- az előadóművészekkel megkötött felhasználási szerződések;- az eredeti televízióműsort sugárzó televíziós szervezetekkel kötött felhasználási szerződések. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban Szjt.) 16. §-ának(l) bekezdése szerint a szerző engedélye szükséges a mű bármilyen és minden egyes felhasználásához. A szerzői jog megsértését tehát a mű engedély nélküli felhasználása valósítja meg. Ugyanez a bekezdés írja elő, hogy a törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedélyt felhasználási szerződéssel lehet szerezni. A 28. § (2) bekezdésének eltérő rendelkezése szerint a rádió- vagy televízió-szervezet műsorában sugárzott mű egyidejű, változatlan, vezetékes továbbközvetítéséhez a szerző hozzájárulását akkor kell megadottnak tekinteni, ha a továbbközvetítő az irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetnek a megállapított díjat befizette. Az engedélyhez tehát ebben a körben még a díjban való előzetes megállapodás sem elég, azt csak a díj befizetésével lehet megadottnak tekinteni. Amíg ez nem történt meg, a vezetékes műsorelosztás szerzői jogot sért. A magyar közszolgálati műsorszolgáltató műsorában sugárzott mű vezetékes továbbközvetítéséért járó díjakat a Műsorszolgáltatási Alapból kell megfizetni; a szerzői hozzájárulás ebben a körben akkor tekintendő megadottnak, ha a díjnak a közös jogkezelő szervezethez utalásáról az alap kezelője gondoskodott. Az irodalmi és zenei művekre vonatkozó egyes engedélyezési jogok és díjigények közös kezelésére a Szjt. 86. §-ának (1) bekezdése értelmében nyilvántartásba vett ARTISJUS Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület illetékes (MK. 2000/10. sz.). Ez a szervezet adhat felvilágosítást az engedélyt biztosító befizetések megtörténtéről. A rádió- és televízió-szervezeteknek az Szjt. 80. §-ának (1) bekezdése biztosít szomszédos jogot sugárzott műsoraik más által való nyilvánossághoz közvetítésére. Hozzájárulásuk velük kötött felhasználási szerződéssel szerezhető meg, az nem közös jogkezelés tárgya. Ha a felhasználási szerződésben nem kötötték az engedélyt jogdíj előzetes megfizetéséhez, a díjfizetés elmulasztása vagy késedelme nem a rádió- vagy televízió-szervezet szomszédos jogának a megsértése, hanem szerződésszegés. Az Szjt. az előadóművészeknek nem ad jogot sugárzott előadásaik nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére, csupán 30%-os előadóművészi részesedést biztosít a sugárzott szerzői mű továbbközvetítési engedélyének feltételeként fizetendő díjból [Szjt 28. §. (4) bek.]. A hangfelvételek előállítóinak a törvény sem engedélyezési jogot, sem díjigényt nem biztosít sugárzott hangfelvételeik vezetékes továbbközvetítése kapcsán (lásd: Szjt. 28. §). Kódolt sugárzásnak a nyilvánosság tagjai számára való hozzáférhetővé tétele vezeték útján SzJSzT 38/00 A Magyar Kábeltelevíziós Hálózatok Szövetsége (MKHSz) megbízás útján való megkeresése A megbízó által feltett kérdések 1. A kódolt sugárzásnak az Szjt. 26. §-a (3) bekezdésében szabályozott esetében melyik szervezet számít felhasználónak: az eredeti rádió-, illetve televízió-szervezet vagy a kódot feloldó (többnyire kábeltelevíziós) szervezet? A felhasználásért való egyetemleges felelősség csupán a jogérvényesítést megkönnyítő jogi konstrukció vagy egyben annak kifejeződése is, hogy mindkét említett szervezet felhasználó? Ezzel fiigg össze az a kérdés, hogy a nyilvánossághoz közvetítésnek a 26. § (3) bekezdésében szabályozott folyamatában a sugárzáson kívül megvalósul-e valamely más önálló felhasználási cselekmény is? Az a körülmény, hogy a 26. § (3) bekezdése csak akkor alkalmaz
