Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 4. szám - Hírek, események. Tidrenczel Béla: A Magyar Szabadalmi Hivatal nemzetközi tevékenységének főbb jellemzői 2001 első felében
A Magyar Szabadalmi Hivatal nemzetközi tevékenységének főbb jellemzői 2001 első felében 27 dést igényelte (konzultációk a brüsszeli EK misszióval, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságával, a GM és az IM illetékes szakembereivel). Az év első felében lezajlott események kronologikus sorrendje:- EU-Magyarország uniós csatlakozási tárgyalás keretében konzultáció a szellemi tulajdon kérdéseiről, Brüsszel, február 20-21.- előkészítő konzultáció és EU-Magyarország uniós csatlakozási tárgyalási forduló, Berlin-Brüsszel, március 8-9.- EU-Magyarország uniós csatlakozási tárgyalás 1. főtárgyalói forduló, Brüsszel, március 29. Az EU kezdeményezésére és támogatásával szervezett külföldi szemináriumok, fórumok és konferenciák EU-konferencia a hamisításról és a kalózkodásról, Stockholm, április 23—24. A svéd kormány által, az Európai Bizottság pénzügyi támogatásával (TAIEX) szervezett konferencia célja az volt, hogy a tagállamok, a tagjelölt országok és az Európán kívüli országok küldöttei képet kapjanak és véleményt cseréljenek a hamisításról, a kalózkodásról és ezzel összefüggésben a szellemi tulajdon érvényesítéséről. Magyarországot a jogi elnökhelyettes által vezetett MSZH küldöttség, az IM és a Külügyminisztérium szakemberei képviselték. A tanácskozás egyfelől a legszélesebb perspektívából kívánt a fenti téma napi problémáiról szót ejteni, másfelől megkísérelte megvitatni, milyen módszerekkel és eszközökkel lehet felvenni a harcot az illegális termékiparral az EU-ban és a tagjelölt országokban. Az előadók között voltak a WIPO, a WTO, az EU, a jogtulajdonosok és az üzleti szektor képviselői is. A magyar részről elhangzott felszólalás hangsúlyozta, hogy Magyarország már 1997-ben jogszabályt alkotott a vámeljárásban alkalmazandó intézkedésekről a szellemi tulajdon vonatkozásában, növekedtek az ilyen jogsértések útján elkövetett bűncselekményekre kiszabható tételek. Hazánkban a szerzői jogi jogsértések száma csökkenő tendenciát mutat. Az EU 9. „ Gyógyszerészeti Jogi Fóruma”, Róma, május 14-15. Az Európai Uniónak a gyógyszerekre vonatkozó jogszabályaival foglalkozó nemzetközi konferencián felkért előadóként hivatalunk jogi elnökhelyettese vett részt, aki a mintegy 60 fős hallgatóság részére előadást tartott az EU bővítésével járó iparjogvédelmi kérdések magyar vonatkozásairól. A konferencia az iparjogvédelmi témák mellett számos más kérdéskört is felölelt. Kiemelkedő színvonalú volt a párhuzamos import gazdasági összefüggéseiről és az elektronikus kereskedelemnek a gyógyszerek forgalmazására gyakorolt hatásairól szóló két előadás. 3. Az Európai Szabadalmi Egyezményhez (EPC) és szervezethez (EPO) való csatlakozás előkészítése A 2000. évhez hasonlóan hivatalunk küldöttségei megfigyelői minőségben elnöki vagy elnökhelyettesi szinten ez év első felében is részt vettek az Európai Szabadalmi Hivatal Igazgatótanácsa (AC) minden ülésén és szakértői szinten a Szabadalmi Jogi Bizottság ülésén. Az Igazgatótanács (AC) 84. ülése, München, március 14-15. Az ülésen az MSZH-t elnök és elnökhelyettes képviselte. Említésre méltó történések:- elhalasztották a döntést az EPC Végrehajtási Szabályzata 107. Szabályának módosításáról;- az AC felhatalmazta az EPO elnökét a PLT aláírására: ennek az EPO részéről való megerősítése csak az EPO felülvizsgált új szövegének hatályba lépése után válhat időszerűvé;- az AC június 25-29-i ülése dönt az EPC-nek a módosításokkal együtt egységes szerkezetbe foglalt szövege, illetőleg az átmeneti rendelkezések elfogadásáról;- az EPC Végrehajtási Szabályzatának 1. tervezete 2001. december 31-ig készül el, ezt követi 2002. első negyedévében a SACEPO-val való konzultáció, majd 2002-ben a Szabadalmi Jogi Bizottság 3. ülésén történő megvitatás, az elfogadásáról pedig az AC 2002. decemberi ülése dönt;- Románia után Magyarország is kérni fogja a műszaki információs munkacsoportban megfigyelői státusban való részvétel lehetőségét;- az MSZH - mint a „visegrádi négyek” iparjogvédelmi hivatalai 2001. évi szóvivője az EPO felé - kérte, hogy a fenti hivatalok országonként 2-2 szakértőjének a Szabadalmi Jogi Bizottság ülésein és a PATLIB rendezvényen való részvételét az EPO lehetőség szerint térítse meg: a döntést a júniusi ülés hozza meg. Az ülésen az EPC-hez való csatlakozásra váró országok szabadalmi hivatali vezetői és az EPO munkatársai áttekintették a csatlakozással kapcsolatos egyes kérdéseket; az EPO tájékoztatást kért a csatlakozást célzó előkészületek helyzetéről. Magyar részről jeleztük, hogy a lehető legkorábbi csatlakozás a célunk, de a 2003. január 1-jén történő csatlakozást tartjuk a leginkább valószínűnek. A magyar fél megemlítette, hogy az EPC Végrehajtási Szabályzata elfogadásának menetrendje és egy második felülvizsgálati értekezlet lehetősége milyen aggályokat vet fel, és milyen nehézségeket okoz a csatlakozási lépések időzítése a hazai jogrendbe való beillesztés szempontjából. A Szabadalmi Jogi Bizottság 15. ülése, München, május 2-4. Az ülés az Európai Szabadalmi Egyezmény vizsgálatával foglalkozott, hivatalunkat főosztályvezetői szintű küldöttség képviselte. Az ülésen megvizsgálták az átmeneti rendelkezéseket, illetőleg foglalkoztak az EPC felülvizsgált új szövegével, melyre vonatkozóan svájci és angol javaslat is érkezett. A további észrevételek megtételére május 20-ig tűztek ki határidőt. Téma volt az EPC 107. Szabályának módosítása és az euro-PCT bejelentések európai szakaszba léptetésének egyszerűsítése. Vizsgálat tárgyát képezte az EPO PCT-reformmal kapcsolatos álláspontja és az USA erre vonatkozó álláspontja, mely a vita alapját képezte. Napirenden szerepelt ezen felül az EPC 10. és 11. Szabályának módosítása, az érdemi
