Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 4. szám - Hírek, események. Tidrenczel Béla: A Magyar Szabadalmi Hivatal nemzetközi tevékenységének főbb jellemzői 2001 első felében

A Magyar Szabadalmi Hivatal nemzetközi tevékenységének főbb jellemzői 2001 első felében 23 mellett a Koordinációs Bizottság jóváhagyta R. Castello és Sh. Uemura főigazgató-helyettesi, Fr. Gurry és G. Yu szak-főigazgatóhelyettesi megbízásának meghosszabbítá­sát, illetőleg Ph. Petit, a Francia Köztársaság ENSZ-hez rendelt nagykövete főigazgató-helyettessé való kinevezé­sét. A R. Hayes által betöltendő szak-főigazgatóhelyettesi posztot „felminősitették” főigazgató-helyettessé. Az ülés néhány érdekesebb momentuma: Kuba képvi­selője nehezményezte a főigazgató-helyettesi poszt ame­rikai jelölttel való betöltését, szerette volna a „felminősí­tést” megszavaztatni. Malajzia az „ASEAN” csoport ne­vében reményét fejezte ki, hogy a fejlődő országok 82%­­os részaránya a WIPO-ban a vezetésben is megfelelően tükröződik majd a jövőben. Hollandia felszólalásában a legfontosabbnak a szakemberek és a politikusok arányá­nak helyes megőrzését jelölte meg, tekintettel arra, hogy a WIPO egy szakmai szervezet, az ENSZ szakosított in­tézménye. A csoportunk nevében felszólaló bolgár koordinátor tá­mogatásáról biztosította ugyan a főigazgató személyi ja­vaslatait, de jelezte, hogy a kinevezésekkel a vezetés föld­rajzi tekintetben kiegyensúlyozatlan marad, mivel a kine­vezettek fele egy és ugyanazon csoportból kerül ki. A föld­rajzi egyensúly önmagában nem lehet cél. A csoport rész­letesebb információt igényel a WIPO új szervezeti felépí­tésével kapcsolatban is. Az Információtechnológiai Állandó Bizottság (SCIT) 6. plenáris ülése, Genf január 22-26. A 76 résztvevő ország hivatala között az MSZH-t szakem­berküldöttség képviselte. A SCIT szervezeti átalakításával foglalkozó munkaanyag kétfajta szervezeti felépítésre tett javaslatot: az első változat szerint a korábbi szervezeti fel­építés megmarad, a második a SCIT helyett egy tanácsadó testület felállítását javasolta. A plenáris ülés résztvevői a két megoldás helyett egy harmadik mellett döntöttek, a SCIT korábbi felépítésétől eltérően csak 2 munkacsoport fog műköni: az IT projekt és a már korábban is működött szabványosítási és dokumentációs munkacsoport. Az Ál­landó Bizottság ajánlásait közvetlenül a WIPO főigazga­tójának, a Program és Költségvetési Bizottságnak és a WIPO Közgyűlésnek teheti meg. A SCIT évente egyszer fog ülésezni, a munkacsoportok legfeljebb kétszer. Az IT projekt munkacsoport a tervezés fázisában tanácsadóként működik, feladatait igyekszik elektronikus kommuniká­ció útján megoldani. Az angol delegáció figyelemreméltó javaslata szerint legyen minden feladatnak gazdája a tag­országok közül. Az ülés napirendjén szerepelt a WlPOnet projekt és a GlobalPat projekt helyzete (utóbbi szóbeli beszámoló for­májában). Megvizsgálták még a JOPAL projektet és a PCT-bejelentések nemzeti fázisba lépése bekerülését az EPIDOS szabadalmi lajstrom adatbázisába. Ebben a témá­ban hazánk is bejelentette adatszolgáltatási szándékát. Az ülés során véleményt cseréltek a kémiai képleteknek a sza­badalmi leírásokban való megjelenítéséről. A svéd hivatal bejelentette, hogy honlapján ftp://www.prv.se/patent_publ. címen megkezdte a szaba­dalmi dokumentumok ingyenes publikálását. Védjegy, Ipari Minta és Földrajzi Árujelzők jogi oltalmával foglalkozó Állandó Bizottság (SCT) 6. ülése, Genf március 22-26. Hivatalunkat a jogi elnökhelyettes vezette küldöttség kép­viselte. A bizottság elnöke, mint új tisztségviselő megvá­lasztása kérdésében a küldöttségek közötti egyetértés hiá­nyában csak a harmadik napon sikerült konszenzusra jutni a norvég D. Ronning személyét illetően. A bizottság meg­vizsgálta a védjegyek interneten történő használatáról szó­ló dokumentum tervezetét, melyet a Nemzetközi Iroda az előző üléseken elhangzottak alapján átdolgozott és végle­ges formába öntött. A végleges szöveget a bizottság közös ajánlásként terjeszti majd a WIPO közgyűlése elé szep­temberben. Az ülés másik fő súlypontját a földrajzi megjelölések témaköre alkotta. A Nemzetközi Iroda a bizottság legutób­bi ülésén hozott határozat szerint az e tárgyban kidolgozott tanulmányt átformálta és kibővítette. Nagy vita volt a földrajzi megjelölések e WIPO bizott­ság keretében történő megtárgyalásáról. Az EU tagorszá­gok küldöttségei szerint ennek a témakörnek a tárgyalása a TRIPS Tanácsban már 1998-ban megkezdődött. Ott szá­mos ilyen témájú anyag született, így e kérdésnek a WIPO- ban történő tárgyalása csak megduplázná a már folyó mun­kát. Ezt az álláspontot támogatta több ország is (pl. Japán, Svájc, India, Kuba). Az USA, Ausztrália, Kanada és szá­mos fejlődő ország a téma e bizottságban való megtárgya­lása mellett érveit. Több ország kompromisszumos meg­oldásként valamilyen munkacsoport felállítását javasolta. Az álláspontok közeledésének hiánya miatt az a döntés született, hogy a téma továbbra is napirenden marad, a következő ülés tárgyalja majd és esetleg munkacsoportot hoznak létre a jövőben. A következő ülés témája a Védjegyjogi Szerződés mó­dosítása, valamint az anyagi védjegyjogi szabályok egy­ségesítése lesz. A Lisszaboni Megállapodás Végrehajtási Szabályzatának módosításával foglalkozó munkacsoport 2. ülése, Genf március 19-22. Hivatalunk képviseletében főosztályvezető vett részt. A 2000-ben tartott 1. ülésen elfogadott javaslat szerint a Nemzetközi Iroda elkészítette a Végrehajtási Szabályzat módosított tervezetét, melyet a munkacsoport fejezeten­ként vitatott meg. Ezek között szerepelt a munkanyelv, a hatáskörrel rendelkező nemzeti szerv kérdése is. Mexikó javasolta munkanyelvként a spanyol nyelvet is a latin-amerikai államoknak a Lisszaboni Megállapodás­hoz való csatlakozása elősegítése érdekében, amit a Tit­kárság is támogatott. A munkacsoport részletesen megvi­tatta a nemzetközi kérelem követelményeivel foglalkozó 5. Szabályt. Az eredetmegjelölés lajstromozása kérdéskö­rében hosszas vita után elfogadták a Nemzetközi Iroda javaslatát, mely szerint az eredetmegjelölés oltalmának kezdő időpontja a nemzetközi lajstromozás időpontja, a módosítás szerint a tagállamoknak lehetőségük lenne arra, hogy a főigazgatóhoz benyújtott nyilatkozatban ettől elté­rő időpontot jelöljenek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents