Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 4. szám - Európai jogi figyelő. Kürtössy Jenő, Schwarczkopf József: Az igénypont-módosítás feltételei
Az igénypont-módosítás feltételei 19 A tanács indoklása szerint a jelen funkcionális jellemző engedélyezhető az igénypontban, miután az adagolandó polimer mennyisége sok paramétertől függ (pl. az alapanyag természete a polimer kationos töltésétől és a polimer természetétől függően), és precízebben nem határozható meg a találmány oltalmi körének korlátozása nélkül, továbbá a jelen funkcionális jellemzők olyan definíciót adnak, amely elég világos szakember számára, és ezt világosan alátámasztja az eredeti leírás is. A Fellebbezési Tanács akkor ítéli megengedhetőnek az egy jellemző törlésével vagy helyettesítésével járó igénypont-módosítást, ha a törölt vagy helyettesített jellemző nem nélkülözhetetlen a találmány megvalósítása szempontjából (lásd a T 331/87 és T 60/90 számú döntéseket). Jelen esetben az eredeti leírás egyértelműen ismerteti, hogy a szuszpenzióhoz adagolt kationos polimer mennyisége számos paramétertől függ és kísérleti úton könnyen meghatározható. Miután számos relatív meghatározást tartalmaz a leírás erre vonatkozó része (pl.,.néhány esetben”, „általában” stb.), szakember számára nem derül ki azonnal és egyértelműen, hogy az 1. igénypontból törölt jellemző kötelező lenne. így a tanács végül megállapította, hogy az igénypontok kielégítik a EPC 123(2) cikk előírásait. A megoldandó probléma újrafogalmazása kizárólag a rajzokból hozzáférhető információ alapján A tágulóképes érprotézisre, illetve érbeültetésre vonatkozó EP 221 570 számú európai szabadalmat az EPO felszólalási osztálya visszavonta, újdonság és feltalálói lépés hiányára hivatkozva. A fellebbezési eljárás során a szabadalmas az elhatárolás érdekében átfogalmazta igénypontját, olyan jellemzők szerepeltetésével, amelyeket csak az eredetileg benyújtottrajzokból lehetett megismerni. A Fellebbezési Tanács T 818/93 számú döntésében foglalkozott azzal, hogy ezen módosítás az EPC 123(2) cikke alapján elfogadható-e. A tanács megállapította, hogy az igénypontba olyan jellemző bevonása, amely csak a rajzokból vehető ki, nem bővíti a találmány tárgyát, miután a rajzok a bejelentés többi részével teljesen egyenrangúak. Tehát pusztán az a tény, hogy egyes jellemzők csak a rajzokon kerülnek ismertetésre, nem gátolja meg azt, hogy ezek a jellemzők döntővé váljanak az eljárás során (lásd még a T 169/83 és T 523/88 számú döntéseket). Ezen túlmenően a probléma olyan újrafogalmazása (például az újdonság és a feltalálói lépés kifogásolása miatt), amely nélkülözhetetlenné válik, nincs kizárva az EPC szerint abban az esetben, ha az szakember számára levezethető az eredeti bejelentésből. Tehát, ha az újrafogalmazott probléma csak a rajzokból származó jellemzőkből vezethető le, nem lehet megkövetelni, hogy annak előnyös hatásai és műszaki jellemzői szerepeljenek az eredeti bejelentésben. Bár az igénypontba beépített jellemzők explicit módon nem szerepeltek az eredeti leírásban, a rajzokból ezek a jellemzők az igénypontba és a leírásba foglalhatók abból a célból, hogy az az oltalmi igény megalapozásául szolgáljon (lásd a T 169/83 számú döntést). A tanács hatályon kívül helyezte a visszavonó határozatot, és további eljárásra visszaadta a bejelentést a módosított igénypontokkal további vizsgálatra az elbíráló osztálynak. A szabadalom 2000. 10. 04-én végül engedélyezésre került. A felhozott dokumentum rajzát annak leírása alapján kell értelmezni Az előző esethez hasonlóan ebben az esetben is a rajz adott módot arra, hogy a szabadalmas igazolja találmánya oltalomképességét a hullámvezető optikai szálak bevonására vonatkozó EP 261 772 számú európai szabadalom esetében, amely ellen felszólalást nyújtottak be, kérve a szabadalom visszavonását, hivatkozva az újdonság és a feltalálói lépés hiányára. Miután a felszólalási osztály nem találta indokoltnak a szabadalom visszavonását, a felszólaló fellebbezést nyújtott be, és kérte az újdonság hiányának megállapítását. A Fellebbezési Tanács T 93/95 számú döntésének meghozatalában az volt az egyik kérdés, hogy az újdonságot támadó felhozott dokumentum rajzán látható rés (ami a szabadalomtól való eltérést jelentette) tekinthető-e a rajz pontatlanságának. A felszólaló álláspontja szerint a sematikus rajz nem alkalmas arra, hogy érdemi információhoz lehessen belőle jutni. Igaz, hogy látható rés a rajzon, és a leírás sem fejezi ki egyértelműen, hogy ilyen térközök elkerülendők, de szakember számára nyilvánvaló, hogy közvetlen kapcsolódás szükséges a bevonó és a kondicionáló között, az említett térközt pedig a vázlatos rajzpontatlansága okozza. A tanács cáfolva mindezeket, megállapította, hogy a rés szükségességét a leírás teljes mértékben alátámasztja, a rajz és a kitanítás teljes összhangban vannak, így a szabadalom újdonsága nem vitatható. Mindezekkel összefüggésben vizsgálta a Tanács továbbá, hogy a fellebbezési eljárás során benyújtott módosított 1. igénypont kielégíti-e az EPC 123(2) és (3) cikkét. Miután az 1. igénypont módosításkor hozzáadott jellemzője, „a kondicionáló direkt kapcsolódása a bevonóhoz”, közvetlenül és egyértelműen levezethető a rajzokkal értelmezett eredeti bejelentésből és mivel a 4. és 5. igénypontok kombinációján alapul, az anterioritástól való egyértelmű elhatárolás célj ából elvégzett módosítás nem ütközik az egyezmény előírásaiba, a Tanács megítélése szerint. Oltalom igénylése eredetileg explicit módon nem közölt berendezésre A T 784/89 számú fellebbezési ügy során az engedélyezési eljárásban utólag igényelt berendezési igénypontok szabadalmazhatóságáról döntött a Fellebbezési Tanács. Az engedélyezés során ugyanis a vizsgáló osztály elutasította a bejelentést, mivel a bejelentő az eredeti 1-13. eljárási igényponthoz további 14-26. berendezésre vonatkozó igénypontokat illesztett. A döntés szerint ezen igénypontok nem engedélyezhetők, mert nincsenek alátámasztva a leírással és a rajzokkal, ezért a módosítás új anyag hozzáadásának minősül. Az eljárási igénypontok egyébként szabadalmazhatok lennének.
