Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 4. szám - Európai jogi figyelő. Kürtössy Jenő, Schwarczkopf József: Az igénypont-módosítás feltételei
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 106. évfolyam IV. 2001. augusztus EURÓPAI JOGI FIGYELŐ KÜRTÖSSY JENŐ - SCHWARCZKOPF JÓZSEF Az igénypont-módosítás feltételei Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) Műszaki Fellebbezési Tanácsainak és Kibővített Fellebbezési Tanácsának döntéseit elemző sorozatunkat tovább fűzve, ezúttal a szabadalmi igénypontok módosításával kapcsolatos kérdéseket vizsgáljuk. Ebben a témában azok a kérdések fordulnak elő leggyakrabban, hogy- bővült-e a találmány tárgya,- új tartalomról van-e szó,- levezethető-e közvetlenül és egyértelműen szakember számára a módosítás az eredeti bejelentésből,- kötelező jellemző törlése történt-e az igénypontokból. Még szakmai körökben is gyakorta összekeveredik az új anyag bevitele - ami adott esetben elfogadható is lehet - a bővítő értelmű módosítással, ami sohasem engedélyezhető. Minden bővítő értelmű módosítás új anyag bevitelével jár, de nem eredményez valamennyi új anyag bevitele bővülést a találmány tárgyában. Tovább árnyalja a képet, hogy a módosítás elvégezhető új anyag bevitele nélkül is, ilyen például a szabadalmi leírásban előforduló nyilvánvaló nyelvi (pl. név-, szám-, betűcsere), helyesírási és számolási hibák korrigálása. Nem tekinthető új tartalom bevitelének az sem, ha a bejelentő, megmaradva az eredeti tárgykörön belül, szakember számára nem világos, illetve ellentmondásos megfogalmazást tesz egyértelművé, esetleg a leírás, a rajzok és az igénypontok közötti zavaró következetlenségeket küszöböli ki, akár saját kezdeményezésre, akár az elbíráló felhívására. Azonban már új tartalom bevitelét jelenti további információ szolgáltatása a releváns technika állásáról vagy a leírás, a rajzok, illetve az igénypontok olyan módosítása, amely által bővül az eredetileg benyújtott bejelentésben szereplő találmány tárgya. Ez utóbbi nem engedélyezhető, míg a technika állásának részletesebb definiálása elfogadható, adott esetben elengedhetetlen a szabadalom megadásához. Leggyakoribb eset az, amikor a bejelentő a találmány alkalmazhatósága vagy a feltalálói lépés igazolására az eredeti bejelentésben benyújtott példáit újabb példákkal egészíti ki. Az Európai Szabadalmi Hivatalnak az érdemi vizsgálathoz kiadott „Útmutatója” alapján (C rész, VI. fejezet, 5.4. pont) „a módosítás akkor lépi túl az eredeti bejelentés találmányának tárgyát és emiatt nem engedélyezhető, ha a bejelentés tartalmának megváltoztatása (hozzáadás, módosítás vagy törlés útján) következtében az adott területen jártas személy olyan információhoz jut, amely nem vezethető le közvetlenül és egyértelműen az eredetileg benyújtott bejelentésből”. Az európai szabadalmi bejelentés, illetve az európai szabadalom módosítására vonatkozó előírásokat az Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) 123. cikke tartalmazza, amelynek (2) bekezdése szerint a módosítás tárgykörében nem lehet bővebb, mint az eredetileg benyújtott bejelentés. A (3) bekezdés szerint „az európai szabadalom igénypontjait a felszólalási eljárás alatt nem lehet úgy módosítani, hogy az oltalom köre bővebb legyen”. Ezen alapvető megfontolások után lássunk néhány konkrét példát az EPO Fellebbezési Tanácsainak döntései közül. Az igénypontok tárgyi körének hibás megfogalmazása Az EPC Végrehajtási Szabályzatának 29. szabálya meghatározza a szabadalmi igénypontok formáját és tartalmát. A 29. szabály (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy ahol indokolt, az igénypontnak tartalmaznia kell a tárgyi kört, amely megjelöli a találmány tárgyának megnevezését és azokat a műszaki jellemzőket, amelyek szükségesek az igényelt tárgy meghatározásához és egymással kombinálva a technika állásához tartoznak. Az a) pont értelmében az igénypont jellemző részének tartalmaznia kell mindazokat a további jellemzőket, amelyeket a tárgyi kör jellemzőivel együtt oltalmazni kívánunk. A tárgyi körben szereplő jellemzők tehát általában egy, a technika állásához tartozó, ismert megoldás jellemzői, azaz nem újak. Mi a helyzet azonban akkor, ha tévedésből a tárgyi kör olyan jellemzőt vagy jellemzőket is tartalmaz, amelyek a bejelentés napján nem voltak együtt ismertek, tehát nem tartoztak a technika állásához? Milyen lehetőség van az engedélyezési eljárásban az igénypont módosítására?
