Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 4. szám - Európai jogi figyelő. Kürtössy Jenő, Schwarczkopf József: Az igénypont-módosítás feltételei

16 Kürtössy Jenő - Schwarczkopf József Az EPO Fellebbezési Tanácsának döntése a T 6/81 szá­mú ügyben kimondja, hogy lehetőség van ilyen módosí­tásra, ha azt objektív tények indokolják. A bejelentés villamos ellenállás-hegesztés elvén műkö­dő ponthegesztésre vonatkozott, amely tartósan megveze­tett előtoló csúszószánból és a hegesztőelektródát tartó és egy rugó erejének hatása alatt álló elektróda-csúszószán­ból áll, mely csúszószán az előtoló csúszószánban görgők­kel van megvezetve az eredeti főigénypont tárgyi köre sze­rint. A jellemző rész értelmében az elektróda-csúszószán hegesztőelektróda-szorítóként van kialakítva, az elektró­daerőt biztosító rugó az elektróda-csúszószánhoz van sze­relve, de az elektródaerő az elektróda-csúszószánon kívül­ről állítható, és az elektróda-csúszószán az előtoló csúszó­szánon és az utóbbi a tartón görgős vezetősínekkel van megvezetve. Az érdemi vizsgálat során feltárt anterioritások alapján a főigénypont és az aligénypontok jelentős része nem igé­nyelt feltalálói tevékenységet, ezért a bejelentést elutasí­tották. A fellebbezési eljárás során a bejelentők végül olyan új főigénypontot terjesztettek elő, amely tartalmazta a legkö­zelebbi technika állásából megismerhető jellemzőket a tárgyi körben, de nem tartalmazta, hogy az előtoló eszköz a tartón megvezetett előtoló csúszószán, és előadták, hogy az eredetileg megfogalmazott tárgyi kör csak egy házon belüli technika állása. Az igénypontot kiegészítették még néhány, a leírásból megismerhető jellemzővel, pontosítva, illetve szűkítve az igényelt oltalmi kört. A Fellebbezési Tanács megállapította, hogy az így mó­dosított igénypont feltalálói tevékenységen alapul, és a szabadalmat engedélyezte. Indoklásában a Tanács kifejtette, hogy az alaki szabá­lyok értelmében az igénypont tárgyi körében a technika állását képező, ismert jellemzőket kell szerepeltetni. Álta­lánosan ezért feltételezhető, hogy a bejelentő által az igénypont tárgyi körében feltüntetett jellemzők, kombiná­cióban egymással, nem újak. Másrészt viszont, az erede­tileg megfogalmazott igénypontot nem szabad a jellemzők újdonságára vonatkozó kötelező érvényű nyilatkozatnak tekinteni, hanem egyszerűen csak egy arra vonatkozó kí­sérletnek, hogy összefoglalják a találmány lényeges, elen­gedhetetlen jellemzőit. Hogy melyek azok a jellemzők, amelyek ismertek voltak, ezért az igénypont tárgyi körébe kell, hogy kerüljenek, csak az ügy objektív tényeinek is­meretében dönthetők el. A technika állásának hibás feltárása A T 1039/93 számú fellebbezési ügyben az engedélyezési eljárás során feltalálói tevékenység hiánya miatt elutasított szabadalmi bejelentés bejelentője kérte a vizsgáló osztály döntésének megváltoztatását és a szabadalom engedélye­zését. A fellebbezési eljárás során a bejelentő módosította az igénypontokat, a leírást és a rajzokat. A módosított 1. igénypont az alábbi: Magnetron meghajtóberendezés, amelynek van egy frekvenciakonvertere, amely nagyfrekvenciás feszültsé­get állít elő és kimenete a transzformátor primer tekercsé­hez csatlakozik, a traszformátor szekunder tekercse által előállított nagyfeszültségű energia egyenirányítón át anódra van vezetve, és a transzformátor fűtőtekercsén elő­állított áram a magnetron fűtőjéhez van vezetve; a transz­formátornak vasmagja van, amelyre a primer tekercs, a szekunder tekercs és a futőtekercs van tekercselve; a vas­magnak első vasmagrésze van oszlopokkal és második vasmagrésze van oszlopokkal; a két vasmagrész oszlopai egymással szemben valamilyen szórással vannak elren­dezve; és a futőtekercs csak egy vasmagrész oszlopára van tekercselve, azzal jellemezve, hogy- az első vasmagrész és a második vasmagrész légréssel teljesen el van választva egymástól;- a primer tekercs csak az első vasmagrészre van teker­cselve, a szekunder tekercs és a fűtőtekercs pedig a má­sodik vasmagrészre van tekercselve;- oly módon, hogy a szekunder tekercs és a fűtőtekercs között a csatolási tényező nagy, miközben a primer te­kercs és a szekunder tekercs között, illetve a primer te­kercs és a fűtőtekercs között a csatolási tényező kicsi. A feltalálói lépés alátámasztására a bejelentő kijelentette, hogy arajz első három ábráját tévesenjelöltékmeg atechnika állásaként, mert az csak a bejelentő előtt volt ismert, de nem hozták nyilvánosságra az elsőbbség napja előtt. A Fellebbezési Tanács elfogadta a bejelentő érvelését és megállapította, hogy az 1-3. ábrákon a „(PRIOR ART)” felirat törlése és a leírás vonatkozó részeinek módosítása szükséges a technika állása hibás ismerteté­sének elkerülésére. Ez a törlés nem érinti a találmány feltárását és nem ütközik a 123. cikk (2) bekezdése elő­írásaiba. A leírás így helyesen ismerteti a technika állását a 27. szabály (1) bekezdésének b) pontjában leírt követel­ménynek megfelelően. Az igénypont jellemzőit tartalmazta az eredeti leírás és rajz (lásd a 4., 5., 10A-10D ábrákat és a leírás vonatkozó részét) a Tanács véleménye szerint tehát a módosított be­jelentés megfelel a 123. cikk (2) bekezdése előírásainak. Ezután a tanács, megvizsgálva a főigénypont által meg­határozott találmány újdonságát és a feltalálói tevékeny­séget, szabadalmazhatónak ítélte a találmányt. A leírásban szereplő lényeges jellemző nem törölhető az igénypontból A T 133/85 számú fellebbezési ügyben az engedélyezési eljárás során a bejelentést elutasították, mert a módosított 1. és 3. eljárási főigénypontból olyan jellemzőket hagytak el, amelyek az eredeti közlés szerint a találmány elenged­hetetlen jellemzői, ily módon ezen igénypontok hozzá­adott anyagot tartalmaznak, amely túlterjed az eredeti be­jelentés tartalmán, tehát megsértette az EPC 123(2) cikke előírásait. Az engedélyezési eljárás során a vizsgáló osztály kifo­gásolta az eredeti igénypontokat, főleg a 10. eljárási főigénypontot, állítva, hogy az igényelt találmány nincs alátámasztva a leírással, mivel a technika állása tükrében az oltalmi kör túlságosan széles. A leírás ugyanis olyan eljárást (és berendezést) ismertet, amely a másolás során egyoldalas iratokból kétoldalas, rendezett másolatokat ál­lít elő oly módon, hogy megszámolja a lapokat, és páratlan

Next

/
Thumbnails
Contents