Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 4. szám - Munkácsi Péter: Az audiovizuális előadások védelméről tervezett nemzetközi szerződés
12 Munkácsi Péter küldöttsége elállt módosító javaslataitól és az alapjavaslat eredeti szövegváltozatához tért vissza/15* 4. Nemzeti elbánás/a sugárzás és a nyilvánossághoz közvetítés joga A diplomáciai értekezlet tartama alatt a nemzeti elbánás rendelkezései több szövegmódosításon mentek keresztül. Az érdemi alapjavaslat e kérdésben két változatot tartalmazott. A „C” változat szerint a nemzeti elbánást nemcsak az új szerződésben biztosított jogokra, hanem a saját állampolgároknak nyújtott - a szerződésben szabályozott jogokon túlmenő, illetve azokat kiegészítő — jogokra is meg kellene adni. A „D” változat ezzel szemben, összhangban a WPPT 4. cikkével, csak az új szerződésben szabályozott kizárólagos jogok és díjigény tekintetében követelné meg a nemzeti elbánást. Az I. Főbizottság ülésén a „D” változaton alapuló közösségi javaslat komoly vitákat gerjesztett. A javaslat a nemzeti elbánás, valamint a sugárzás és a nyilvánossághoz közvetítés joga (11. cikk) közötti szabályozási kapcsolatból indult ki. Érvelésük szerint ez utóbbi jogot az Európai Közösség tagállamai különböző formában biztosítják. Az eltérő modellek harmonizálására mostanáig nem merült fel igény. Az érdemi alapjavaslat 11. cikke sem törekszik a nemzetközi szinten harmonizált sugárzás és a nyilvánossághoz közvetítés jogára, hanem a la carte megoldást tartalmaz. All. cikk jelentős jogbizonytalanságot idézhet elő, különösen a nemzeti elbánás alkalmazásában. Éppen ezért all. cikk rendelkezéseit a nemzeti elbánás szabályai között kellene tükröztetni kifejezett hivatkozással all. cikk (1) és (2) bekezdéseire, melyekre az anyagi viszonosság {material reciprocity) alkalmazható/16* Mivel a magyar küldöttség az alapjavaslat „D” változatát részesítette előnyben, ez a továbblépés támogatható volt. Az amerikai delegáció által képviselt felfogás a nemzeti elbánásnak a BUE-ben megfogalmazásra került változatához tért volna vissza, és ennek megfelelően a „C” változatot tekintették kiindulási alapnak/17* A munkacsoportban az e tárgyban folytatott kimerítő vitákat követően az értekezlet zárónapján elfogadott szövegváltozat a közösségi javaslathoz állt közel. A 4. cikk (1) bekezdése változatlan maradt az alapjavaslat (1) bekezdéséhez képest. Új viszont a (2) bekezdés, amely az anyagi viszonosságot biztosítja all. cikk (1) és (2) bekezdéseire tekintettel. Az alapjavaslat (2) bekezdése képezte alapját a (3) bekezdésnek.8* All. cikk (1) bekezdése megegyezik az alapjavaslatéval. A módosult (2) bekezdés szerint a szerződő felek a WIPO Főigazgatójánál letétbe helyezett értesítésben kijelenthetik, hogy az első bekezdésben biztosított engedélyezésijog helyett méltányos díjazáshoz való jogot alapítanak az audiovizuálisán rögzített előadások sugárzás vagy nyilvánossághoz való közvetítés útján történő közvetlen vagy közvetett felhasználásáért. A szerződő felek azt is kijelenthetik, hogy jogszabályaikban megállapíthatják a méltá(15) IAVP/DC/33 (16) IAVP/DC/7 <-'1> IAVP/DC/8. Az I. Főbizottságban lezajlott vitákat lásd IAVP/DC/37 148-159.; 167-185.; 337-344. pontok alatt. (l8)IAVP/DC/34 nyos díjazáshoz való jog gyakorlásának feltételeit. A (3) bekezdés is ennek megfelelően alakult, amelynek értelmében bármely szerződő fél kijelentheti, hogy az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit csak bizonyos felhasználások tekintetében alkalmazza, illetőleg más módon korlátozza azok alkalmazását, vagy egyáltalában nem alkalmazza az (1) és a (2) bekezdéseket. 5. Személyhez fűződő jogok A személyhez fűződő jogokra vonatkozó szabályozási javaslat alapvetően összhangban áll a WPPT-vei, azonban e körben tisztázásra szorult a rendes felhasználással összeegyeztethető változtatások megengedettsége, amelyet az 5. cikk (1) bekezdésének (ii) pontja tartalmazott. Az I. Főbizottság ülésén szinte valamennyi delegáció kifejezte különösen annak szükségességét, hogy a „rendes felhasználás” {normal exploitation) fogalmát értelmezni kellene akár a rendelkezéshez fűződő közös nyilatkozat formájában (pl. Japán, Közép-Európai és Balti Államok Regionális Csoportja), akár más terminológiával való felcseréléssel (az USA delegációjának javaslata szerint a rendes felhasználás helyett a „szokásos gyakorlatok” fogalom lenne helyesebb), de akár a hivatkozott rész eltörlésével (Afrikai Csoport)/19* A viták e kérdésben a munkacsoportban bontakoztak ki, és a zárónapra a nehéz kompromisszumok árán létrejött szövegváltozatból kimaradt a rendes felhasználás fogalma. Az új szöveg szerint az előadóművészt megilleti az a jog, hogy tiltakozzon előadásai minden olyan torzítása, megcsonkítása vagy egyéb megváltoztatása ellen, amely hírnevére sérelmes lenne, figyelembe véve az audiovizuális rögzítések természetét. A rendelkezéshez kapcsolódó közös nyilatkozat e kifejezést értelmezve, példálózva megemlít néhány korszerű felhasználási módot, mint az editálás, dubbing, sűrítés, formattálás. Az 5. cikk (1) bekezdésének (ii) pontjának mindenkori értelmezése független az alkalmazott technológiától, az új médiától. 6. Jogátruházás A jogátruházás módját, terjedelmét (érdemi alapjavaslat 12. cikk) a szakmai körök már a diplomáciai értekezlet megtartása előtt az egyik legkényesebb és legfontosabb témának tekintették. A közelmúltban több rangos szimpózium, konferencia foglalkozott a kérdéssel/20* továbbá az előkészítés szakaszában számos javaslat született e tárgyban és az alapjavaslat vonatkozó rendelkezése is négy szövegváltozatot tartalmaz. Az elképzelések egy része korlátozná az audiovizuális előadóművészek jogainak gyakorlását, míg más esetben a BUE 14bls cikkén alapulva az előállító joggyakorlási szabadságát egyértelműbbé és kiszámíthatóbbá teszi. A legmarkánsabb különbség az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Közösség által képviselt nézetek között fedezhető fel. Az amerikai álláspont által támogatott „E” változat az ellenkező szerződési ki(19*IAVP/DC/37 212-220. pontok (2°* A szakmai körök és a jogirodalom különösen két rendezvényt emelnek ki: „Forum Internacional sobre Interpretaciones Audiovisuales” - Madrid 4 al 7 de Octubre 1999; „Management and Legitimate Use of Intellectual Property” Strasbourg 9 to 11 July 2000.