Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 4. szám - Munkácsi Péter: Az audiovizuális előadások védelméről tervezett nemzetközi szerződés
Az audiovizuális előadások védelméről tervezett nemzetközi szerződés 13 kötésre hivatkozva megdönthető vélelmet vezetett volna be az audiovizuális előadóművészi teljesítményhez fűződő vagyoni jogoknak a film előállítójára való átruházását illetően: ha az előadóművész hozzájárult ahhoz, hogy előadóművészi teljesítményét audiovizuálisán rögzítsék, ezt - ellenkező szerződési kikötés hiányában - úgy kell tekinteni, hogy az adott rögzítéssel kapcsolatos (az új nemzetközi szerződésben szabályozott) valamennyi kizárólagos vagyoni jogát átruházta az előállítóra. Az Európai Közösség a kérdés megválaszolását az egyes nemzeti jogok szabályozására bízta, ezzel biztosítva számukra nagyobb flexibilitást, és nem tartotta szükségszerűnek annak nemzetközi szinten történő rendezését. A közösségi javaslatot tartalmazó „H” változat nem foglalt magában a jogátruházásra nézve rendelkezéseket. A magyar álláspont az ,3” változat mellett - mivel az Szjt. 73. §-ának (3) bekezdése ezzel a változattal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz - az „F” változatot tekintette a diplomáciai értekezlet megkezdése előtt a leginkább elfogadhatónak, elsősorban arra figyelemmel, hogy ez a szerzőknél irányadó rendelkezésekhez közelítő megoldás megteremtené a filmelőállítók biztonságát a filmben foglalt előadások felhasználásában/2 1 * Nemzetközi szinten kiszámíthatóvá és tervezhetővé teszi az előállítóknak - és az előadóművészeknek is - a jogátruházás teijedelmét, jellegét, és kisebb esélyt ad az egyes jogrendszerek közötti különbségekből adódó konfliktusok kialakulására, és jogalkalmazói szempontból is áttekinthetőbb megoldásnak tűnt. Érdekes megoldást tartalmazott a „G” változat, amely a nemzetközi magánjog kollíziós szabályához nyúlt vissza. Az adott audiovizuális rögzítéshez a kapcsoló tényezők „zuhatag-rendszere” az alábbiak szerint épült fel: (i) az a szerződő fél, amelynek területén a rögzítés előállítója székhellyel vagy szokásos, de nem szükségképpen állandó lakóhellyel rendelkezik; vagy (ii) ha az előállító nem rendelkezik székhellyel vagy szokásos, de nem szükségképpen állandó lakóhellyel valamelyik szerződő fél területén, vagy, ha több előállító van, az a szerződő fél, amelynek az előadóművészek többsége állampolgára; vagy (ifi) ha az előállító nem rendelkezik székhellyel vagy szokásos, de nem szükségképpen állandó lakóhellyel valamelyik szerződő fél területén, vagy ha több előállító van és nincs olyan szerződő fél, amelynek az előadóművészek többsége állampolgára, az a szerződő fél, amelynek a területén a felvétel történik. A diplomáciai értekezlet során a „G” változat került a figyelem középpontjába. A nagy delegációk közül az Európai Közösség küldöttségének a „H” változat módosításához kapcsolódó közös nyilatkozattervezete érinti a jogválasztás kérdését/22-1 míg az Amerikai Egyesült Államok (21* Az „F” szövegváltozat a BUE 14bls cikke (2) bekezdésének b) pontján alapul, amely szerint a Berni Uniós Egyezményhez tartozó olyan országokban, amelyek törvénye jogosultként ismeri el a filmalkotás létrehozásához való közreműködői hozzájárulás szerzőit is, e szerzők, ha a közreműködői hozzájárulást kötelezettségvállalás alapján teljesítették, ellenkező vagy különleges kikötés hiányában nem ellenezhetik a filmalkotás többszörösítését, a filmalkotás forgalomba hozatalát, bemutatását és nyilvános előadását, a közönség részére vezeték útján történő közvetítését, sugárzását, a nyilvánosság számára történő átvitelét, felirattal ellátását és a szöveg szinkronizálását. (22) IAVP/DC/12 küldöttsége által előterjesztett javaslat a kapcsolódó szabályok alapulvételével az „F” és „G” változatot egyesítette (alkalmazandó jog a kizárólagos engedélyezési jog gyakorlására)/23-* Eszerint a kizárólagos engedélyezési jogok gyakorlására való jogosultságra (entitlement), az előadóművésznek az alkalmazandó jogot érintő ellenkező megállapodásának hiányában, annak az országnak a jogát kell alkalmazni, amelyhez az adott audiovizuális rögzítés a legszorosabban kapcsolódik. A (2) bekezdés sorolja fel a kapcsolódó tényezőket, amelyek szintén módosultak az alapjavaslathoz képest: az a szerződő fél, ahol a rögzítés előállítója vagy az előállítót tulajdonló vagy ellenőrző személy, jogi személy székhellyel vagy szokásos, de nem szükségképpen állandó lakóhellyel rendelkezik; az a szerződő fél, amelynek az előadóművészek többsége állampolgára; az a szerződő fél, amelynek a területén a felvétel történik. Már a munkacsoport éjszakába nyúló szövegelemző vitáinak hevében vitte tovább és egyszerűsítette le az amerikai koncepciót az Afrikai Csoport/24* Az egyetlen bekezdésből álló javaslat szerint ellenkező írásbeli megállapodás hiányában az e Szerződésben biztosított kizárólagos engedélyezési jog gyakorlására annak az országnak a jogát kell alkalmazni, amelyhez az adott audiovizuális rögzítés a legszorosabban kapcsolódik. A kapcsolódó tényezők a rendelkezéshez fűződő közös nyilatkozatba kerültek át. Bár a Közép-Európai és a Balti Államok Regionális Csoportjában kialakult többségi vélemény a közösségi javaslat mögé történő felsorakozást szorgalmazta, megítélésünk szerint az afrikai szövegváltozat elfogadhatóbb tárgyalási alapot képezett, és a munkának abban a folyamatában élvezte a diplomáciai értekezleten részt vevő kormányközi és nem kormányzati szervezetek támogatását is. Úgy tűnt, reális lehetőség nyílik a megegyezésre. A megegyezés végül nem született meg, amelynek okai egyes vélemények szerint politikai, gazdasági megfontolásokban, mások szerint a nemzetközi magánjog elveinek eredménytelen érvényre juttatásában keresendők/25* 7. Időbeli hatály Mivel az időbeli hatály tekintetében az érdemi alapjavaslat 19. cikkének szövegváltozata úgy értelmezhető, hogy az hátrányos lehet a korábban szerzett jogokra nézve, a magyar álláspont két megjegyzés figyelembevételét tartotta szükségesnek. Egyfelől a nemzetközi szerzői jog szempontjából jelentős szerződések vonatkozó rendelkezései, mint a BUE 18. cikke, valamint a szellemi tulajdon kereskedelemmel összefüggő kérdéseit szabályozó TRIPS- egyezmény 14. cikke pontosabb szabályozást tartalmaz az alapjavaslathoz képest, másfelől a decemberi diplomáciai értekezleten további tisztázást igényel az alapjavaslat hivatkozott cikke és a BUE 18. cikkére visszautaló WPPT 22. cikkének egymáshoz való viszonya. ,(23) IAVP/DC/22 (24) IAVP/DC/28 (25) Ez utóbbi esetre példaként említhető meg Dogauchi japán professzor előadása, amely a W1PO Genfben tartott nemzetközi magánjogi fórumán 2001 januárjában hangzott el. Lásd WIPO/PIL/01/8, Chapter III.
