Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 4. szám - Munkácsi Péter: Az audiovizuális előadások védelméről tervezett nemzetközi szerződés

Az audiovizuális előadások védelméről tervezett nemzetközi szerződés 13 kötésre hivatkozva megdönthető vélelmet vezetett volna be az audiovizuális előadóművészi teljesítményhez fűző­dő vagyoni jogoknak a film előállítójára való átruházását illetően: ha az előadóművész hozzájárult ahhoz, hogy elő­adóművészi teljesítményét audiovizuálisán rögzítsék, ezt - ellenkező szerződési kikötés hiányában - úgy kell tekin­teni, hogy az adott rögzítéssel kapcsolatos (az új nemzet­közi szerződésben szabályozott) valamennyi kizárólagos vagyoni jogát átruházta az előállítóra. Az Európai Közösség a kérdés megválaszolását az egyes nemzeti jogok szabályozására bízta, ezzel biztosítva számukra nagyobb flexibilitást, és nem tartotta szükség­­szerűnek annak nemzetközi szinten történő rendezését. A közösségi javaslatot tartalmazó „H” változat nem foglalt magában a jogátruházásra nézve rendelkezéseket. A magyar álláspont az ,3” változat mellett - mivel az Szjt. 73. §-ának (3) bekezdése ezzel a változattal összeegyeztethe­tő szabályozást tartalmaz - az „F” változatot tekintette a dip­lomáciai értekezlet megkezdése előtt a leginkább elfogadha­tónak, elsősorban arra figyelemmel, hogy ez a szerzőknél irányadó rendelkezésekhez közelítő megoldás megteremtené a filmelőállítók biztonságát a filmben foglalt előadások fel­­használásában/2 1 * Nemzetközi szinten kiszámíthatóvá és ter­vezhetővé teszi az előállítóknak - és az előadóművészeknek is - a jogátruházás teijedelmét, jellegét, és kisebb esélyt ad az egyes jogrendszerek közötti különbségekből adódó konf­liktusok kialakulására, és jogalkalmazói szempontból is át­tekinthetőbb megoldásnak tűnt. Érdekes megoldást tartalmazott a „G” változat, amely a nemzetközi magánjog kollíziós szabályához nyúlt vissza. Az adott audiovizuális rögzítéshez a kapcsoló tényezők „zuhatag-rendszere” az alábbiak szerint épült fel: (i) az a szerződő fél, amelynek területén a rögzítés előállítója székhellyel vagy szokásos, de nem szükségképpen állandó lakóhellyel rendelkezik; vagy (ii) ha az előállító nem ren­delkezik székhellyel vagy szokásos, de nem szükségkép­pen állandó lakóhellyel valamelyik szerződő fél területén, vagy, ha több előállító van, az a szerződő fél, amelynek az előadóművészek többsége állampolgára; vagy (ifi) ha az előállító nem rendelkezik székhellyel vagy szokásos, de nem szükségképpen állandó lakóhellyel valamelyik szer­ződő fél területén, vagy ha több előállító van és nincs olyan szerződő fél, amelynek az előadóművészek többsége ál­lampolgára, az a szerződő fél, amelynek a területén a fel­vétel történik. A diplomáciai értekezlet során a „G” változat került a figyelem középpontjába. A nagy delegációk közül az Eu­rópai Közösség küldöttségének a „H” változat módosítá­sához kapcsolódó közös nyilatkozattervezete érinti a jog­választás kérdését/22-1 míg az Amerikai Egyesült Államok (21* Az „F” szövegváltozat a BUE 14bls cikke (2) bekezdésének b) pont­ján alapul, amely szerint a Berni Uniós Egyezményhez tartozó olyan országokban, amelyek törvénye jogosultként ismeri el a filmalkotás létrehozásához való közreműködői hozzájárulás szerzőit is, e szer­zők, ha a közreműködői hozzájárulást kötelezettségvállalás alapján teljesítették, ellenkező vagy különleges kikötés hiányában nem el­lenezhetik a filmalkotás többszörösítését, a filmalkotás forgalomba hozatalát, bemutatását és nyilvános előadását, a közönség részére vezeték útján történő közvetítését, sugárzását, a nyilvánosság szá­mára történő átvitelét, felirattal ellátását és a szöveg szinkronizá­lását. (22) IAVP/DC/12 küldöttsége által előterjesztett javaslat a kapcsolódó sza­bályok alapulvételével az „F” és „G” változatot egyesítette (alkalmazandó jog a kizárólagos engedélyezési jog gya­korlására)/23-* Eszerint a kizárólagos engedélyezési jogok gyakorlására való jogosultságra (entitlement), az előadó­­művésznek az alkalmazandó jogot érintő ellenkező meg­állapodásának hiányában, annak az országnak a jogát kell alkalmazni, amelyhez az adott audiovizuális rögzítés a leg­szorosabban kapcsolódik. A (2) bekezdés sorolja fel a kap­csolódó tényezőket, amelyek szintén módosultak az alap­javaslathoz képest: az a szerződő fél, ahol a rögzítés elő­állítója vagy az előállítót tulajdonló vagy ellenőrző sze­mély, jogi személy székhellyel vagy szokásos, de nem szükségképpen állandó lakóhellyel rendelkezik; az a szer­ződő fél, amelynek az előadóművészek többsége állam­polgára; az a szerződő fél, amelynek a területén a felvétel történik. Már a munkacsoport éjszakába nyúló szövegelemző vi­táinak hevében vitte tovább és egyszerűsítette le az ame­rikai koncepciót az Afrikai Csoport/24* Az egyetlen bekez­désből álló javaslat szerint ellenkező írásbeli megállapo­dás hiányában az e Szerződésben biztosított kizárólagos engedélyezési jog gyakorlására annak az országnak a jogát kell alkalmazni, amelyhez az adott audiovizuális rögzítés a legszorosabban kapcsolódik. A kapcsolódó tényezők a rendelkezéshez fűződő közös nyilatkozatba kerültek át. Bár a Közép-Európai és a Balti Államok Regionális Csoportjában kialakult többségi vélemény a közösségi ja­vaslat mögé történő felsorakozást szorgalmazta, megítélé­sünk szerint az afrikai szövegváltozat elfogadhatóbb tár­gyalási alapot képezett, és a munkának abban a folyama­tában élvezte a diplomáciai értekezleten részt vevő kor­mányközi és nem kormányzati szervezetek támogatását is. Úgy tűnt, reális lehetőség nyílik a megegyezésre. A megegyezés végül nem született meg, amelynek okai egyes vélemények szerint politikai, gazdasági megfonto­lásokban, mások szerint a nemzetközi magánjog elveinek eredménytelen érvényre juttatásában keresendők/25* 7. Időbeli hatály Mivel az időbeli hatály tekintetében az érdemi alapjavaslat 19. cikkének szövegváltozata úgy értelmezhető, hogy az hátrányos lehet a korábban szerzett jogokra nézve, a ma­gyar álláspont két megjegyzés figyelembevételét tartotta szükségesnek. Egyfelől a nemzetközi szerzői jog szem­pontjából jelentős szerződések vonatkozó rendelkezései, mint a BUE 18. cikke, valamint a szellemi tulajdon keres­kedelemmel összefüggő kérdéseit szabályozó TRIPS- egyezmény 14. cikke pontosabb szabályozást tartalmaz az alapjavaslathoz képest, másfelől a decemberi diplomáciai értekezleten további tisztázást igényel az alapjavaslat hi­vatkozott cikke és a BUE 18. cikkére visszautaló WPPT 22. cikkének egymáshoz való viszonya. ,(23) IAVP/DC/22 (24) IAVP/DC/28 (25) Ez utóbbi esetre példaként említhető meg Dogauchi japán pro­fesszor előadása, amely a W1PO Genfben tartott nemzetközi magán­jogi fórumán 2001 januárjában hangzott el. Lásd WIPO/PIL/01/8, Chapter III.

Next

/
Thumbnails
Contents