Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 4. szám - Munkácsi Péter: Az audiovizuális előadások védelméről tervezett nemzetközi szerződés
Az audiovizuális előadások védelméről tervezett nemzetközi szerződés 11 tővé tételének joga (10. cikk); korlátozások és kivételek (13. cikk); a védelmi idő (14. cikk); a műszaki intézkedésekkel kapcsolatos kötelezettségek (15. cikk); a jogkezelési adatokkal kapcsolatos kötelezettségek (16. cikk); az alaki követelmények (17. cikk); a fenntartások (18. cikk) és a jogok érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések (20. cikk). A felsorolt rendelkezések mind a WPPT, mind a WIPO Szerzői Jogi Szerződésének (az angol rövidítéssel: WCT) mutatis mutandis alkalmazásai. Mindazonáltal az alapjavaslat 9. cikkének (2) bekezdése vonatkozásában az EK küldöttsége észrevételezte, hogy a rögzített audiovizuális előadóművészi teljesítmény példányainak bérbeadás útján való terjesztése tekintetében a hivatkozott rendelkezés indokolatlanul eltér a WPPT 9. cikkétől.*7* Az alapjavaslat 9. cikkének (2) bekezdése szerint a szerződő felek mentesülnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség alól, kivéve, ha a kereskedelmi bérbeadás a szóban forgó rögzítések olyan széles körű másolásához vezetett, ami lényegesen csorbítja az előadóművészek kizárólagos többszörözési jogát (material impairment test). Bár az észrevételezett rendelkezés nem indukált jelentős vitát, a munkacsoportban az érdemi alapjavaslat szövegváltozatában alakult ki konszenzus.® IV. A vitás kérdések A diplomáciai értekezleten kialakult viták, nézetkülönbségek az érdemi alapjavaslat következő rendelkezéseit érintették:- 1. cikk: a születendő nemzetközi megállapodás önálló egyezmény vagy pedig az 1996-ban létrehozott, a Szellemi Tulajdon Világszervezete Előadásokról és hangfelvételekről szóló Szerződéséhez csatolt jegyzőkönyv legyen-e;- 2. cikk: meghatározások;- 3. cikk: a védelem kedvezményezettjei;- 4. cikk: a nemzeti elbánás kérdése;- 5. cikk: személyhez fűződő jogok;-11. cikk: a sugárzás és a nyilvánossághoz közvetítés joga;- 12. cikk: a jogátruházás kérdése;- 19. cikk: a szerződés időbeli hatályának a kérdése. 1. A nemzetközi megállapodás jogi természete Amint már említettük, a WIPO-ban folyó előkészítő munka során megoszlottak a vélemények arról, hogy az audio- ( vizuális előadóművészi teljesítmények védelméről önálló nemzetközi szerződést vagy a WPPT-hez kapcsolódó - ez utóbbi szerződés jegyzőkönyvének nevezett-nemzetközi szerződést indokolt-e létrehozni. A magyar álláspont mindkét változatot támogathatónak tekintette. Az alternatíva mellett tovább folytatódtak a viták az I. Főbizottság ülésén® és a munkacsoportban. Miután az üléseken az önálló nemzetközi szerződés koncepciója körvonalazódott, az alapjavaslat „B” változatáról született ideiglenes <7> Eltérés mutatkozik a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVJ. tv. (a továbbiakban: Szjt) a WPPT-vel összhangban álló 23. § (6) bekezdésétől és a 73. § (3) bekezdésétől is. <8) IAVP/DC/34 (9) IAVP/DC/37,243-259. pontok megállapodás azzal a módosítással, hogy az 1. cikk (3) bekezdése pontosabb viszonyrendszert rögzít a WPPT- hez. Az új megfogalmazás szerint e szerződés nem áll semmiféle kapcsolatban más, a Szellemi Tulajdon Világszervezetének az Előadásokról és hangfelvételekről szóló Szerződéstől különböző szerződésekkel, és nem érinti a más szerződések hatálya alá tartozó jogokat és kötelezettségeket. 2. Meghatározások Az érdemi alapjavaslat 2. cikke három alkalommal vezetett vitákhoz az I. Főbizottságban.*® Vitaindítóként az elnök munkahipotézisként javasolta az „audiovizuális előadások” meghatározás, azaz a 2. cikk (b) pontjának eltörlését, amit az ősz folyamán megtartott regionális egyeztető üléseken szerzett és kiértékelt tapasztalatok támasztanak alá. Az elfogadott szövegváltozat*® már nem tartalmazta az említett meghatározást. Nem kapott viszont támogatást az „audiovizuális rögzítés” definícióját egyszerűsíteni kívánó svájci javaslat*® [2. cikk (c) pont], valamint az Amerikai Egyesült Államok indítványa sem, nevezetesen az, hogy a 2. cikk (a) pont szerinti „előadóművészek” fogalmából kizárják a statisztákat és más, járulékos jellegű hozzájárulást nyújtó személyeket („ extras ", „ ancillary performers ”) a rendelkezésekhez kapcsolódó közös nyilatkozat formájában.*13) 3. A védelem kedvezményezettjei Az érdemi alapjavaslat 3. cikkének (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy azok az előadóművészek, akik egyik szerződő félnek sem állampolgárai, de egyikük területén szokásos, de nem szükségképpen állandó lakóhellyel rendelkeznek, e Szerződés alkalmazásában az említett szerződő fél állampolgárai közé sorolandók. Az Európai Közösség küldöttsége a „szokásos, de nem szükségképpen állandó lakóhely” (habitual residence) fogalom alkalmazását kérdőjelezte meg, és javasolta a felhívott bekezdés eltörlését. Megítélésük szerint a koncepciót az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Uniós Egyezményben (a továbbiakban: BUE) dolgozták ki, meghatározva azt, melyek azok a szerzők, akik a BUE alapján nemzetközi védelmet igényelhetnek. Egy audiovizuális rögzítés esetén az előadóművészek nagy száma miatt a „szokásos, de nem szükségképpen állandó lakóhely” kritériumának alkalmazása esetlegesen eltérő hatást eredményezhet, mint a BUE a szerző védelmét szem előtt tartó megközelítésében. Az EK álláspontját a Közép-Európai és Balti Államok Regionális Csoportja is osztotta, a küldöttségek többsége azonban az érdemi alapjavaslat szövegének változatlan meghagyását, vagy annak csupán kisebb módosítását támogatta.** 11 12 * 14* A tárgyalások előrehaladtával a kompromisszumos megoldások keresésének szellemében mind az EK, mind az USA *,0) IAVP/DC/37, 80-101. pontok; 103-118. pontok; 301-329. pontok (11) IAVP/DC/33 (12) IAVP/DC/14 <l3) 1AVP/DC/16. Megjegyzendő, hogy az amerikai propozíció voltaképpen az érdemi alapjavaslat 2.03. sz. jegyzetét ismétli meg. <H) IAVP/DC/37 211-232. pontok
