Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 4. szám - Munkácsi Péter: Az audiovizuális előadások védelméről tervezett nemzetközi szerződés
10 Munkácsi Péter gában a Nemzetközi Iroda szervezi.'2 ' A diplomáciai értekezlet helyszínén 2000. december 5. és 6. között regionális egyeztetéseket tartanak.” d) Diplomáciai értekezlet „A diplomáciai értekezletre 2000. december 7. és 20. között kerül sor.” II. A diplomáciai értekezlet lefolyása Már az előkészítő munka során megoszlottak a vélemények egyes érdemi kérdésekről. Ezt tükrözte például az anyagi rendelkezéseket tartalmazó alapjavaslat'3' 4. cikke, amely a nemzeti elbánás kérdésében két változatot is tartalmazott, valamint a vagyoni jogok átruházásával kapcsolatos 12. cikk, amelyre az alapjavaslat négy változatot is előterjesztett. Az egyre inkább körvonalazódó nézetkülönbségek, eltérő megoldások ellenére a diplomáciai értekezlet a tervezett időpontban került megrendezésre.'4' A diplomáciai értekezlet elnöke Nguyen Qui Binh, a vietnami delegáció vezetője volt. A plenáris ülésen az I. Főbizottság elnökévé Jukka Liedest, a finn delegáció vezetőjét, a II. Főbizottság elnökévé pedig Kambhampati Subramanya Sarmát, az indiai delegáció vezetőjét választották. Az I. Főbizottság az anyagi jogi kérdésekkel, a II. Főbizottság az intézményi és igazgatási kérdésekkel foglalkozott. Az érdemi munkát az I. Főbizottság kezdte meg azzal, hogy az alapjavaslat rendelkezéseit hat „csomagba” osztotta, és e munkacsomagok alapján tárgyalta meg a javaslatot. Először a kevésbé vitás kérdések kerültek napirendre. A tárgyalások előrehaladtával egyértelművé vált, hogy az alapjavaslat egyes cikkei tekintetében a delegációk álláspontja egymástól élesen eltér. A később még részletesebben megtárgyalandó cikkek tekintetében kialakult viták és eltérő álláspontok következtében az értekezlet első hetében nem született megállapodás. Az időközben összeült II. Főbizottságban az intézményi és igazgatási kérdések közül a 100. (ezzel összhangban a 102.) és a 105. cikkről alakult ki nagyobb vita, bár az adminisztratív és záró rendelkezéseket tartalmazó alapjavaslathoz nem érkeztek külön módosító indítványok.'5' A közgyűlésre vonatkozó 100. cikkhez kapcsolódóan megállapítást nyert, hogy alapjaiban összhangban áll az 1996- os WlPO-szerződésekkel az „A” változat (1) bekezdés a) pontjában foglalt eltéréssel, amely a jelen alapjavaslat tagjai számára a WPPT-ben illetékes közgyűlés tagjaival kö(2) A közép-európai és a balti államok regionális egyeztető ülését 2000. október 5-6-án Pozsonyban tartották meg. (3) IAVP/DC/3-4) A magyar küldöttség a diplomáciai értekezleten a Kormány 2295/ 2000. (XII. 7.) Korm. határozatában foglalt felhatalmazása alapján vett részt, ahol a Közép-Európai és a Balti Államok Regionális Csoportjának tagjaként járt el. Az eltérésekre, a több választási lehetőséget kínáló javaslatokra figyelemmel a diplomáciai értekezleten a magyar küldöttség rugalmas, de a magyar szerzői joggal összeegyeztethető vagy ahhoz közel álló megoldásokat inkább támogató álláspontot képviselt. (s* Az adminisztratív és záró rendelkezéseket tartalmazó alapjavaslatot az IAVP/DC/4 sz. dokumentum tartalmazta. zös közgyűlést tenne lehetővé. A „B” változat ezzel szemben külön és független közgyűlést biztosít. Az „A” változat elfogadása esetén a (4) bekezdés értelmében az alapjavaslat egyetlen szerződő fele sem szavazhat a közgyűlésen olyan kérdésekben, amely kizárólag a közgyűlés illetékességébe tartozó valamelyik szerződésre vonatkozik, ha az a szerződő felet nem kötelezi. E rendelkezésre nem lenne szükség, amennyiben a „B” változat került volna elfogadásra. A102. cikk két változata, amely az alapjavaslatban való részvétel feltételeit tartalmazza, összefüggésben áll az ismertetett alternatívákkal. Az „A” változat a WPPT-ben meglévő tagsághoz kötné az alapjavaslathoz való csatlakozást, míg a „B” változat csak a WlPO-tagságot kívánja meg előfeltételül. A viták az amerikai/európai törésvonal mentén húzódtak meg; az USA küldöttsége más küldöttekkel egyetemben a „B” változatot, míg az EK delegációja az „A” változatot részesítette előnyben. A 105. cikkhez kapcsolódó vita lényege az volt: hány állam aláírása legyen szükséges az egyezmény hatálybalépéséhez. Az egyik javaslat 5, a másik 30 állam aláírását tartotta szükségesnek. A küldöttségek többsége az utóbbi megoldást támogatta, de érkezett javaslat a kettő közötti létszámra is, pl. Kirgizisztán képviselője 18, a kínai küldöttség vezetője 15-20 állam ratifikálásához kapcsolná az alapjavaslat hatálybalépését. AII. Főbizottság három ülése során a hivatkozott cikkekben nem jött létre megegyezés, így az indiai elnök berekesztette az ülést. Az I. Főbizottság a munka hatékonyabbá tétele és felgyorsítása érdekében a tizedik ülésén külön munkacsoportot hozott létre, amely az érdemi alapjavaslat vitatott cikkei tárgyában konszenzus kialakítását célozta. A munkacsoportban minden regionális csoport hat kiválasztott szakértővel képviseltette magát, köztük a magyar delegáció tagjai is részt vettek. A munkacsoporton belül a 12. cikk kivételével minden rendelkezésről megegyezés jött létre, a 12. cikk tárgyában viszont az I. Főbizottság sem tudott dönteni. Különösen az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Közösség álláspontjai ütköztek. Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Közösség kétoldalú, magasabb szintű diplomáciai megbeszélései sem vezettek eredményre. A WIPO főigazgatójának közvetítési kísérlete is eredménytelen maradt, ezért a fennmaradó nézetkülönbségek következtében a nemzetközi szerződés létrehozására decemberben nem került sor.'6 * * *' III. A kevésbé vitatott kérdések Az I. Főbizottság első ülésén elfogadott munkaprogram első „csomagja” tartalmazta az ún. kevésbé vitatott kérdéseket. Ide sorolhatók a bevezetés, az előadóművészek nem rögzített előadásaikhoz fűződő vagyoni jogai (6. cikk); a többszörözés joga (7. cikk); a terjesztés joga (8. cikk); a bérbeadás joga (9. cikk); a rögzített előadások hozzáférhe(6) A diplomáciai értekezletről nem készült egységes záródokumentum. Az IAVP/DC/33 Sz. dokumentum az I. Főbizottság első heti ülésein megállapodásra jutott rendelkezéseit tartalmazza; az IAVP/DC/34 sz. dokumentum a munkacsoport elé került vitát kiváltó cikkek konszenzusos szövegváltozatait foglalja magában, míg az IAVP/DC/36-38 sz. dokumentumok a plenáris ülés és a két Főbizottság üléseinek jegyzőkönyvi változata. A továbbiakban e dokumentumokat tekintjük hivatkozási alapnak.
