Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 4. szám - Munkácsi Péter: Az audiovizuális előadások védelméről tervezett nemzetközi szerződés

Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 106. évfolyam IV. 2001. augusztus MUNKÁCSI PÉTER Az audiovizuális előadások védelméről tervezett nemzetközi szerződés 2000. december 7. és 20. között a Szellemi Tulajdon Vi­lágszervezete több mint 120 állam és közel 50 szervezet részvételével diplomáciai értekezletet rendezett Genfben, az audiovizuális előadóművészi teljesítmények védelmét szabályozó nemzetközi szerződés létrehozása céljából. Az értekezlet résztvevőinek - különösen az Amerikai Egye­sült Államoknak és az Európai Közösségnek - az előadó­­művészi és produceri érdekek közötti ellentétekre vissza­vezethető, élesen eltérő álláspontja miatt a jogátruházás kérdésében nem jött létre megegyezés, ezért a nemzetközi szerződés létrehozására végül nem került sor. Az alábbi­akban a diplomáciai értekezlet munkáját, a felmerült vitás kérdéseket szeretnénk az érdeklődő olvasók számára be­mutatni. I. Előzmények Az audiovizuális előadások nemzetközi védelme is tárgyát képezte az 1996. december 2. és 20. között Genfben, a Szellemi Tulajdon Világszervezete (a továbbiakban: WIPO) által rendezett, szerzői és szomszédos jogi kérdé­seket érintő diplomáciai értekezletnek. Annak ellenére, hogy a hangfelvételek előállítói és az előadóművészek jo­gai védelmét biztositó egyezménytervezet az audiovizuá­lis előadások előadóművészei számára is tartalmazott al­ternatív megoldási javaslatot, a diplomáciai értekezleten elfogadott, az előadásokról és a hangfelvételekről szóló szerződés (angol rövidítéssel: WPPT)(1) hatálya nem ter­jedt ki az audiovizuális felvételen rögzített előadásokra, és egyetlen kivétellel [6. cikk (i) pont] a rögzítetlen audiovi­zuális előadások védelmét sem szabályozta. Erre figye­lemmel az 1996. évi diplomáciai értekezleten külön állás­­foglalást fogadtak el, amelynek értelmében meg kellett kezdeni az audiovizuális előadóművészi teljesítmények védelmére vonatkozó - a WPPT-hez kapcsolódó - jegy­zőkönyv előkészítését azzal a céllal, hogy ajegyzőkönyvet legkésőbb 1998 végéig elfogadják. Az Előadásokról és a hangfelvételekről szóló Szerződést 50 ország írta alá, és azóta - 2001. április 15-ei adatok alapján - 22 állam, valamint az Európai Közösség is ratifikálta. Magyarország - amely szintén aláíró állam volt - az 57/1998. (IX. 29.) OGY határozattal erősítette meg a szerződést, amelynek kihirdetése a közeljövőben várható. A WLPO-tagállamok, valamint a WIPO által igazgatott uniók 1997 márciusában megtartott közgyűlésein szakértői bizottságot állítottak fel az audiovizuális előadásokra vonat­kozó kiegészítő jegyzőkönyv előkészítésére. A Szakértői Bi­zottság, később, a szervezeti változást követően, a Szerzői és Szomszédos Jogi Állandó Bizottság (a továbbiakban: állandó Bizottság) 1998 novemberében, 1999 májusában, 1999 no­vemberében és 2000 áprilisában négy ülést tartott. A bizott­sági munkát az egyes országcsoportoknak szervezett regio­nális konzultációk egészítették ki. Az állandó bizottság negyedik ülésén elfogadott ajánlások a) Adminisztratív és záró rendelkezések „Az audiovizuális előadások védelméről szóló WIPO dip­lomáciai értekezlet előkészítő bizottsága, amely Genfben 2000. április 12. és 14. között ült össze, felkéri a Nemzet­közi Irodát a nemzetközi intézmény adminisztratív és záró rendelkezéseit tartalmazó alapjavaslatának előkészítésére. Az alapjavaslat egyik lehetséges megoldásként a WIPO előadásokról és hangfelvételekről szóló szerződésének ki­egészítő jegyzőkönyvét, alternatívaként a WIPO előadá­sokról és a hangfelvételekről szóló szerződés rendelkezé­sein alapuló önálló nemzetközi szerződést irányoz elő.” b) Alapjavaslat „A nemzetközi dokumentum anyagi jogi rendelkezései­nek alapjavaslatát az állandó bizottság elnöke készíti elő. Ebben a WIPO Nemzetközi Irodája segíti. A szövegterve­zetet a WIPO Nemzetközi Irodája 2000. augusztus 1. nap­jáig hozza nyilvánosságra és ismerteti a diplomáciai érte­kezletre meghívott államokkal, kormányközi és nem kor­mányzati szervezetekkel.” c) Regionális egyeztetések „A szeptember, október, november folyamán lebonyolí­tandó regionális egyeztetéseket Afrikában, az arab álla­mokban, Ázsiában és Óceániában, Latin-Amerikában, a karibi térségben és Európa, valamint Ázsia néhány orszá­

Next

/
Thumbnails
Contents