Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 3. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 47 D) A Szövetségi Fellebbezési Bíróság (CAFC) megvál­toztatta a Szabadalmi Hivatal Fellebbezési Tanácsának azt a döntését, amely elutasított egy olyan CD-re vonatkozó mintaszabadalmi bejelentést, amelynek csupán a közép­pontjában volt fémmel bevont visszaverő felülete, a külső részek körüli széles sáv bevonat nélküli volt. A Fellebbezési Tanács újdonságrontó anyagként a szoká­sos CD-ket hozta fel, amelyeknek a szélén nagyon vékony, bevonat nélküli gyűrű van, továbbá egy olyan szabadalmi leírást, amely többszörös koncentrikus zónával rendelkező lemezeket ismertet. Minthogy ebben a szabadalmi leírásban olyan gyártási eljárást írtak le, amely a műanyagban levő hibákat a lemez bevonásakor kiküszöbölte, a CAFC azon a véleményen volt, hogy a szabadalom eltanácsolt a bevonat nélküli gyűrű használatától. A bíróság megjegyezte, hogy a kézenfekvőséghez nem elegendő a szabadalmi leírásban annak kinyilvánítása, hogy a külső gyűrű kezdeti állapotában átlátszó volt, mert a mintaszabadalom végtermékre vonatkozott, nem pedig kiindulási lemezre. 2. Argentína Az Argentin Szabadalmi Hivatal visszavonta azt a korábbi rendeletét, amely lehetővé tette, hogy az elsőbbség igény­lésével benyújtott függő szabadalmi bejelentések ügyében a bejelentő benyújthasson olyan iratokat, amelyek bizo­nyítják, hogy az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság vizsgálata után engedélyeztek kül­földi szabadalmat. A Hivatal szerint megszűntek azok a körülmények, amelyek szükségessé tették a most meg­szüntetett rendelet kiadását. A visszavont rendelet továbbra is érvényben marad az olyan bejelentések esetében, amelyekben a bejelentő a fen­ti követelményeket kielégítő külföldi bejelentések alapján kérte az argentin szabadalom megadását. 3. Ausztrália Ausztráliában egy nemrég született legfelsőbb bírósági döntés szerint egy igénypontban a „comprising” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az további jellemzőket (például eljárási lépéseket vagy terméktulajdonságokat) kizár az oltalmi körből. 4. Brazília A brazil doménnév-lajstromozó hivatal (APESP) 2001. március 6-ától kezdve külföldi társaságok doménneveit is lajstromozza, de ehhez a külföldi megbízónak brazil ügy­vivőt kell igénybe vennie. (A „doménnév” helyett helyesebb lenne a „hálónév” kifejezés használata, a „hálónév” ugyanis jól visszaadja és így laikusok számára is érthetővé teszi az angol kifejezés tartalmát.) 5. Dél-Korea A) 2001 .január 9-én a dél-koreai kép viselőház jóváhagyta a módosított szabadalmi törvény változásait. A módosítás célja a szabadalmazási eljárás meggyorsítása, valamint a dél-koreai szabadalmi törvény összhangba hozása a Sza­badalmi Jogi Szerződéssel (PLT-vel). A módosított tör­vény 2001. július 1-jén lép hatályba. Az új törvény eltörli az előzetes módosítások jelenlegi 15 hónapos határidejét, mert a bejelentők az engedélyező vagy az elutasító határozat kézhezvételéig jogosultak lesz­nek bejelentésük módosítására. A jelenlegi törvény olyan mértékig tesz lehetővé módo­sítást, amíg az nem változtatja meg az eredetileg kinyilvá­nított találmány lényegét. Az új törvény csak olyan módo­sításokat enged meg, amelyek az eredeti kinyilvánítás kö­rén belül maradnak. Ha egy bejelentést végleg elutasítanak, ez ellen 30 napon belül lehet fellebbezést benyújtani a Szellemi Tu­lajdon Hivatalnál, amely a bejelentést visszautalja az elővizsgáiéhoz. A fellebbezés benyújtásától számított 30 napon belül módosítási kérelem nyújtható be. Ezt követően az elővizsgáló a módosítás alapján felülvizs­gálja a bejelentést, és arra szabadalmat adhat, de a be­jelentőnek mindenképpen be kell nyújtania egy formai fellebbezést részletes indokolással még akkor is, ha mó­dosító beadványt nyújtott be. Az új törvény szerint az ilyen módosítás benyújtása után csak formai fellebbezést kell benyújtani részletes indokolás nélkül. Részletes indokolás benyújtására csak akkor van szükség, ha az elővizsgáló fenntartja a vég­leges elutasítást. A jelenleg hatályos törvény szerint egy megadott sza­badalom módosításához „helyesbítési eljárást” kell indíta­ni akkor is, ha a szabadalom ellen megsemmisítési eljárás van függőben. A módosított törvény szerint az ilyen sza­badalom helyesbítése nem kérhető külön eljárásban, ha­nem csak a megsemmisítési eljárásban a megsemmisítési keresetre adandó válasz benyújtására a Hivatal által meg­adott határidőn belül. Változott az engedélyezhető helyesbítések köre. A je­lenleg hatályos törvény szerint az alábbi helyesbítések en­­gedélyezhetők: (i) az igénypontok oltalmi körének helyes­bítése; (ii) gépelési hibák helyesbítése és (iii) kétértelmű kifejezések tisztázása. Nincs lehetőség az igénypontok ol­talmi körének tágítására vagy megváltoztatására. A módosított törvény további korlátozást vezet be, mert az (i) és (iii) esetben csak az eredeti kinyilvánítás körén belül, míg a (ii) esetben csak „az eredetileg benyújtott le­írás” keretében engedélyez helyesbítést. Az évdíjfizetés elmulasztása miatt megszűnt szabadal­mi bejelentések vagy szabadalmak a módosított törvény értelmében újból érvénybe helyezhetők lesznek, ha a be­jelentő vagy a szabadalmas bizonyítani tudja, hogy nem ő volt felelős a mulasztásért. B) A használati minta törvény módosítását is jóváhagy­ta a Képviselőház. A módosított törvény 2001. július 1 -jén lép hatályba. A jelenleg hatályos törvény szerint a használati minta lajstromozását nem előzi meg érdemi vizsgálat. Ennek megfelelően, ha egyidejűleg nyújtanak be azonos tárgyra vonatkozó szabadalmi és használati minta bejelentést, az utóbbira akkor engedélyeznek oltalmat, amikor a szaba­dalmi bejelentés még függőben van. Annak érdekében, hogy elősegítsék ennek a kettős bejelentési rendszernek a fokozott használatát, a módosított törvény a jelenlegi sza­

Next

/
Thumbnails
Contents