Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 2. szám - Dr. Vida Sándor: A rosszhiszemű védjegybejelentés tilalma a német, francia és angol jogban
A rosszhiszemű védjegybejelentés tilalma a német, francia és angol jogban 23 Elegendő az is, ha a védjegyet abból a célból szerzik meg, hogy ezáltal mást akadályozzanak. Ezt példázza a Tensions jogeset. Az amerikai alperes egy ún. bázisprogramot dolgozott ki, amelynek segítségével képernyőn lehet nyomtatványokat kitölteni, ezeket quarkXtrans megjelöléssel forgalmazza. Ezenfelül különféle igények kielégítésére XTensions programokat alakított ki, és mintegy 100 különféle továbbfejlesztővel (developer) kötött licenciaszerződést. Ezekben a szerződésekben kikötötte, hogy az engedélyes (az itt ismertetett per alperese is) előzetes írásbeli engedélye nélkül nem használhatja a XTensions védjegyet vagy egyéb, a licenciaadó (= alperes) tulajdonát képező védjegyet. A felperes is ilyen licenciaszerződést kötött az alperessel. Utóbb a peres felek között az üzleti kapcsolat megromlott, és a felperes az XTensions megjelölést Németországban sajátjaként jelentette be. Az alperes a bejelentés ellen felszólalást nyújtott be, amelynek elbírálása az itt ismertetett bírósági eljárás alatt még nem fejeződött be. A német felperes védjegybitorlás miatt indított pert az amerikai cég ellen és egyben ideiglenes intézkedés elrendelését is kérte. Mind az első fokú bíróság, mind a másodfokon eljárt Hamburgi Felsőbíróság*24) megtagadta az ideiglenes intézkedés elrendelését. A másodfokú ítélet indokolása szerint a felperes jól ismerte az alperes által létrehozott QuarkXPress szoftverrendszert, amelynek maga is felhasználója volt. Még ha a rendszergazda el is mulasztotta a XTension megjelölést Németországban kellő időben bejelenteni, ez korántsem jelenti, hogy annak oltalmában ne lett volna érdekelt. A Német Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott felszólalás azt mutatja, hogy úgy érezte, hogy a QuarkXTensions védjegy alapján kellőképpen védve van az XTensions megjelölés is. A felperes pedig ugyancsak azt tapasztalhatta, hogy az alperes kötelmi jogi szerződéssel biztosította számítógépi rendszerét, hiszen ilyen szerződést maga is aláírt. Az sem állapítható meg, hogy a felperes az XTensions védjegyet azért jegyeztette volna be, hogy azzal saját érdekeit védje. Az adott helyzetben, amikor a piacon az XTensions védjegyet az érdekelt forgalmi körök mint a QuarkXPress bázisprogram kiegészítő programját értelmezik, az XTensions erre nem is alkalmas. Mindezekből következik, hogy a felperes csupán arra törekedett, hogy az XTensions védjeggyel olyan fegyverhez jusson, amellyel az alperes által kiépített rendszert zavarni tudja, vagy akár le is rombolja, s a kialakult üzleti versenyt akadályozza. Egyébként is a felperes meglepően kendőzetlen formában hozta az alperes tudomására tényleges szándékát*25* és még csak kísérletet sem tett arra, hogy valószínűsítse: a védjegybejelentéshez neki magának miféle érdeke fűződött. 2. Franciaország Másfél évszázaddal ezelőtt, 1857-ben, amikor Franciaország mai fogalmainknak megfelelő első védjegytörvényét (amely az európai kontinensen is az első volt) megalkotta, a rosszhiszemű védjegybejelentés szankcionálásának problémája már foglalkoztatta a bíróságokat.(26) A tilalom tételes jogi felállítására azonban csak az EK Irányelve alapján, az 1992. évi Kódexben*27-1 került sor. Eszerint: „Ha a bejelentést csalárdul (fraude) harmadik személy jogainak sérelmére, vagy pedig törvényes, illetve szerződéses kötelezettség megsértésével nyújtották be, akkor az a személy, aki úgy véli, hogy a védjegyre vonatkozó jogai sérelmet szenvedtek, a védjegyjog átruházását (revendication) igényelheti.” Amint az az idézett rendelkezés második fordulatából látható, a francia jogszabályalkotó tovább ment, mint az EK Irányelv 3. cikk (2) bekezdésének d) pontjában megfogalmazott ajánlás, amely csak a védjegy érvénytelenítésének lehetőségét írja elő. A kilátásba helyezett reparativ szankció a francia védjegyjog egyik markáns újítása.*28) [Ugyanakkor ez a szankció implicite magában foglalja a védjegy megsemmisítésének (nullité) lehetőségét is, a jogaiban sértett fél tehát ezt is igényelheti.] 2.1. Rosszhiszemű védjegybejelentés Több francia szerző a csalárd védjegybejelentésről szóló fejtegetéseit a római jognak a ,/raus omnia corrumpit" (a csalás mindent érvénytelenít) szabályával kezdi. Ez utóbbi persze általános érvényű, a védjegyjog csak egy kicsiny szektora e szabály érvényesülési területének. A francia jog a csalárd védjegybejelentés szankcionálásának két formáját ismeri:- a Szellemi Tulajdon Kódexe által felállított nevesített védjegyjogi tilalmat, valamint- a polgári jog általános elvei (fraus omnia corrumpit) által érvényesülő szabályt, amely a csalárd magatartást tiltja. A rosszhiszeműen bejelentett védjegy törlésének van helye, amint azt a Legfelsőbb Bíróság már korábban is többször megállapította.*29^ A francia irodalom a korábbi törvények hatálya alatt hozott számos ilyen tárgyú ítéletről emlékezik meg, szemléltetésül csak néhány újabb határozatot említek. a) Párizsban sem ritka, hogy a turisták által leginkább látogatott helyeken ruhaipari cikkeket (póló, pulóver, sapka) olyan feliratokkal árusítanak, amelyek a vevőt utóbb is emlékeztetik majd Párizsra. Fiatalok körében népszerű a Párizsi Egyetem (Université de Paris) megjelölés, ami „viszi” az árut. Az egyik gyártó ezt a megjelölést védjegyként bejelentette, majd annak bejegyzését követően a többi gyártót, aki ezzel a megjelöléssel hozta forgalomba termékét, védjegybitorlás, illetve tisztességtelen verseny miatti perrel fenyegette, arra az esetre, ha nem kötnek vele licenciaszerződést. A Versailles-i Felsőbíróság, majd másodfokon a Legfelsőbb Bíróság*30) törölte a szóban forgó védjegyet. Utóbbi azzal indokolta ítéletét, ha megengednék, hogy egy virágzó piacot megzavarjanak, ez az jelentené, hogy a bíróság segédkezet nyújt a védjegyjoggal való visszaéléshez. Az adott tényállás mellett ugyanis a Hobbins úr által benyújtott védjegybejelentések csalárdak (frauduleux) voltak. Ez az ítélet jó példája a joggal való visszaélés - mondhatni közérdekű - megakadályozásának és szankcionálásának. Hiszen nehezen képzelhető el, hogy az Université de Paris megjelölést használó, perindítással megfenyegetett versenytársak javára korábbi szerzett jogok megállapíthatók lettek volna: az ítéletekből az következik, hogy
