Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Hajdu Tamásné: A felülvizsgált Európai Szabadalmi Egyezmény egyes rendelkezései a feltételezhető jogalkotói szándék tükrében

A felülvizsgált Európai Szabadalmi Egyezmény egyes rendelkezései a feltételezhető jogalkotói szándék tükrében 15 személyes érdeke fűződik az ügyhöz, korábban valame­lyik fél képviselőjeként az ügyben eljárt);- a Fellebbezési Tanácsban olyan személy vett részt, aki­nek nem volt ilyen felhatalmazása;- durván megsértették a 113. szakasz rendelkezéseit (úgy hoztak határozatot, hogy a jogalapokkal, bizonyítékok­kal kapcsolatban a felek nem kaptak lehetőséget a nyi­latkozattételre; az EPO nem a bejelentő vagy a szaba­dalmas által beterjesztett szöveg alapján, vagy nem egyeztetést követően hozott döntést);- olyan alapvető eljárási hiba, amely valamely fél kérésé­nek a mellőzésén, figyelmen kívül hagyásán alapult. A Végrehajtási Szabályzat fog rendelkezni arról is, hogy a felülvizsgálati kérelem csak abban az esetben lesz megengedhető, ha a hiányosságot a fél már a fel­lebbezési eljárás során kifogásolta, de a Fellebbezési Tanács nem adott helyt a kifogásnak, illetve ha a kifogás természeténél fogva nem volt kifogásolható a fellebbe­zési eljárás során. Egy döntés legkomolyabb hibáinak egyike lehet, ha bűnügyi aspektus játszott szerepet a döntésben. Termé­szetesen ebben az esetben is van lehetőség felülvizsgálati kérelem benyújtására. Az EPO-nak mindazonáltal nem áll jogában megállapítani, hogy egy bizonyos magatartás büntetőjogi értelemben bűn, sérelem volt-e. így a bűnöző magatartás csak akkor lehet egy felülvizsgálati kérelem érvényes jogalapja, ha az érintett személyt egy büntető­jogi perben már elítélték. Ez azt jelenti, hogy a 112a sza­kasz (1) bekezdésének (b) pontja szerinti felülvizsgálati kérelem csak jogerős bírósági ítélet alapján lesz kezde­ményezhető, ez a körülmény a Végrehajtási Szabályzat­ban kap majd helyet. Úgy tervezik, hogy amennyiben a kérdéses személy ellen nem indítható bűnügyi eljárás, mi­vel pl. időközben meghalt, nem lesz lehetőség felülvizs­gálatra. Ebben a kérdéskörben elsősorban a Kibővített Fellebbezési Tanács esetjogára akarnak majd támaszkod­ni a „bűnügy” definícióját illetően. Nagyon fontos, hogy a felülvizsgálati kérelemnek - szemben egy fellebbezéssel - nincsen felfüggesztő hatása. A 112a szakasz (3) bekezdése rendelkezik az alakiságok­ról, a határidőkről és a felülvizsgálati kérelem díjáról. A kérelmet indokolással együtt a Végrehajtási Szabály­zatban foglaltaknak megfelelően kell majd benyújtani. Ha a kérelem a Fellebbezési Tanács hibás döntésének a felül­vizsgálatra irányul, azt a döntést kihirdetésétől számított két hónapon belül kell benyújtani, ha bűnügyről van szó, akkor a büntetőperben hozott döntés jogerőre emelkedé­sétől számított két hónapon belül, de ez nem lehet a Tanács által kihirdetett döntéstől számított öt évnél később. Ez tehát egy abszolút időhatár ebben az esetben, bár egyéb­ként a bűnügyi aspektus által hátrányosan érintett félnek a védelmét harmadik felek jogbiztonsága elé helyezik. Az itt megadott határidőknél nincs helye az eljárás foly­tatására irányuló kérelemnek a 121. szakasz alapján, sem pedig a 122. szakasz szerinti igazolási kérelemnek. Úgy tervezik, hogy a felülvizsgálati kérelem díja igen magas lesz, kb. 2500 EURO, de ezt a díjat visszatérítik, ha a Kibővített Fellebbezési Tanács a Fellebbezési Tanácsot új eljárásra utasítja. Kivételes esetben dönthet úgy is a Kibő­vített Fellebbezési Tanács, hogy az ügyet új eljárásra egy másik Fellebbezési Tanács hatáskörébe utalja. A nyilvánvalóan tárgyalásra alkalmatlan kérelmeket egy három tagú panel fogja kiszűrni még mielőtt az a Ki­bővített Fellebbezési Tanács elé kerülne. Ha a felülvizsgálati kérelem sikerrel jár, azaz a feltéte­lezett hiányosság beigazolódik, a döntés hatályon kívül helyezését követően új eljárás indul, amelynek az eredmé­nye megegyezhet az előzővel, vagy eltérhet attól. Abban az esetben, ha egy megvont szabadalom ezáltal újraéled, sérülhetnek harmadik személyek jogai. Ezt orvosolja a 112a szakasz (5) bekezdése, amelynek értelmében a meg­jelölt államokban bárki, aki jóhiszeműen hasznosította vagy komoly előkészületeket tett egy olyan találmány hasznosítására, amely egy közzétett európai szabadalmi bejelentés vagy szabadalom tárgya, az azzal kapcsolatos felülvizsgált (eredeti) döntés kihirdetése és a felülvizsgálat eredményére vonatkozó Kibővített Fellebbezési Tanács döntésének kihirdetése közötti időszakban, üzleti tevé­kenységének körében fizetési kötelezettség nélkül a ko­rábbi mértéknek megfelelően folytathatja a hasznosítást. Ez a továbbhasználati jog hasonlóan van szabályozva, mint a 122. szakaszban a jogokba való visszahelyezés esetén. Art. 115. Harmadik személyek észrevételei A 115. szakasz szövegét lényegi változtatás nélkül ponto­sították. Természetesen továbbra is lehetőség van arra, hogy az európai szabadalmi bejelentés közzétételét köve­tően bárki észrevételt tegyen a bejelentett találmány sza­badalmazhatóságát illetően. Art. 117. A bizonyítási eljárás és annak eszközei Az EPO előtti eljárásban a Vizsgálati osztályoknak, az Átve­vő osztálynak, a Felszólalási osztályoknak, a Jogi osztálynak és a Fellebbezési Tanácsoknak is joguk van bizonyítási eljá­rás lefolytatására. Az új 112a szakasz bevezetésével ez a kör a felülvizsgálati kérelmek kapcsán a Kibővített Fellebbezési Tanáccsal bővült. Emiatt a 117. szakasz (1) bekezdésében már nem sorolják fel az érintett osztályokat, hanem általános­ságban az EPO előtti eljárásra hivatkoznak. A bizonyítás eszközei nem változtak, úgymint a felek meghallgatása, információ bekérése, okmányok előter­jesztése, tanúk meghallgatása, szakértői véleményezés, szemle, eskü alatt tett írásos nyilatkozatok. A bizonyítási eljárás részletei a Végrehajtási Szabály­zatba kerültek. Art. 119. Kézbesítés Lényegi változtatás nincs ebben a szakaszban. Az EPO- nak továbbra is hivatalból kézbesítenie kell az összes ha­tározatot, idézést, értesítést és közlést a Végrehajtási Sza­bályzatban foglaltaknak megfelelően. Kivételes esetekben a kézbesítés továbbra is történhet a szerződő államok iparjogvédelmi hatóságainak a közvetí­tésével. Art. 120. Határidők Ez a szakasz kimondja, hogy a Végrehajtási Szabályzat szabályozza azokat az EPO előtti eljárás során figyelembe

Next

/
Thumbnails
Contents