Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Hajdu Tamásné: A felülvizsgált Európai Szabadalmi Egyezmény egyes rendelkezései a feltételezhető jogalkotói szándék tükrében
14 Dr. Hajdú Tamásné nagyon szép eljárás lenne a korlátozás kapcsán a szabadalmazási kritériumok újbóli vizsgálata, egyetlen szépséghibája lenne a dolognak, hogy ezt a hosszadalmas eljárást senki sem venné igénybe. Az eljárás során követendő teendőket a Végrehajtási Szabályzat fogja tartalmazni. A Végrehajtási Szabályzatban lesz előírva, hogy a korlátozás alapját a szabadalmas által benyújtott, átdolgozott igénypontsorozat fogja képezni. Az EPO a korlátozási kérelem elfogadásáról értesíti a szabadalmast, felhívja a módosított igénypontok fordításának a benyújtására és a kinyomtatási díj megfizetésére. A szabadalmas így lehetőséget kap arra, hogy ellenőrizze a szabadalom közrebocsátásra szánt változatát. Bármely nyilvánvaló vagy gépelési hiba javítását ekkor még kezdeményezheti a szabadalmas, de már nem változtathatja meg érdemben az igénypontokat. Amikor az európai szabadalom megvonásáról vagy korlátozásáról szóló döntés a 105b szakasz (3) bekezdésében foglaltakkal összhangban meghirdetésre kerül, az európai szabadalom keletkezésére visszaható hatállyal szűnik meg részben vagy egészben az összes olyan szerződő államban, ahol az érvényes volt. Ha azonban a korlátozási eljárás során korábbi európai vagy nemzeti jogokra történt hivatkozás bizonyos szerződő államok tekintetében, a szabadalmat ezen országok vonatkozásában eltérő szabadalmi igénypontokkal lehet korlátozni. Ez a megoldás összhangban áll a jelenlegi 87. szabállyal, amely a jelenlegi 54. szakasz (3) és (4) bekezdésére, tehát a kiterjesztett technika állásához való tartozás feltételeire hivatkozik. A 105c szakaszban foglaltak alapján a korlátozás közlönybeli meghirdetését követően - amint lehet (as soon as possible) — az EPO közzéteszi az európai szabadalom módosított specifikációját, az új igénypontsorozatot, annak a három hivatalos EPO-nyelvre való fordítását és szükség esetén a módosított leírást és a rajzokat. A közzéteendő tartalmat részleteiben a Végrehajtási Szabályzat fogja szabályozni. Ha a módosított specifikáció nyelve nem azonos egy adott szerződő állam hivatalos nyelvével, a 65. szakasz alapján az adott ország igényelheti fordítás benyújtását. Art. 106. Fellebbezéssel megtámadható határozatok Az átfogalmazott 106. szakasz definiálja, hogy melyek azok a határozatok, amelyekkel kapcsolatban fellebbezést lehet benyújtani. Továbbra sem fellebbezhetőek a közbenső határozatok, kivéve, ha maga a határozat teszi azt lehetővé. A Végrehajtási Szabályzatba utalták azon feltételek részletezését, amelyek teljesülése esetén egy-egy eljárás során kirótt költségek önmagukban is fellebbezhetőek az érdemi döntés vitatása nélkül. Eddig a kizárólag a költségek miatti fellebbezés — bizonyos különleges esetek kivételével — az Egyezmény szerint nem volt lehetséges. Art. 108. Határidő és alakiság Ez a szakasz a fellebbezési határidőre, illetve a fellebbezés alaki előírásaira vonatkozik. A fellebbezés és az indokolás benyújtásának az adott döntés közlésétől számított kettő, illetve négy hónapos határideje az Egyezményben maradt, míg az alakiságok tekintetében átutalnak a Végrehajtási Szabályzatra. Eddig is tartozott Végrehajtási Szabályzatbeli szabály ehhez a szakaszhoz, de ezt most kiegészítették abból a megfontolásból, hogy az elektronikus kommunikáció terjedésének korában nem akarták az írásbeliségre történő utalást az Egyezmény szövegében hagyni. Art. 110. A fellebbezés vizsgálata Ebben a szakaszban mindössze annyi maradt, hogy ha egy fellebbezés megengedett, a Fellebbezési Tanács megvizsgálja annak megalapozottságát. Magának az eljárásnak a lefolytatására vonatkozó részletek a Végrehajtási Szabályzatba kerültek, így a felek nyilatkozattételi lehetősége éppúgy, mint ex-parte eljárásokban a bejelentés visszavonnak tekintésének az esete. A Végrehajtási Szabályzatban lesz szabályozva - ami eddig az Egyezményben nem volt kristálytiszta - hogy mely esetekben kell magát a bejelentést és mely esetekben csak a fellebbezési kérelmet visszavonnak tekinteni. Art. 112a Kérelem a Kibővített Fellebbezési Tanács általi felülvizsgálatra A változatlanul hagyott 112. szakasz rendelkezik arról, hogy az egységes jogalkalmazás érdekében, vagy ha jogi elvi kérdés merül fel, az adott ügyben eljáró Fellebbezési Tanács a Kibővített Fellebbezési Tanácshoz fordulhat állásfoglalásért. Ugyanez a jogköre az EPO elnökének is megvan, amikor is egy elvi kérdést a Kibővített Fellebbezési Tanács elé utalhat, ha két Fellebbezési Tanács az adott kérdésben eltérően döntött. Az Egyezményt most azért egészítették ki egy új szakasszal, hogy felhatalmazást kapjon a Kibővített Fellebbezési Tanács azon felülvizsgálati kérelmek ügyében való döntéshozatalra, amelyeket a Fellebbezési Tanácsok döntéseivel kapcsolatban nyújtottak be. A 112a szakasz (1) bekezdése kimondja, hogy a Fellebbezési Tanácsok döntéseivel kapcsolatban csak akkor van helye a felülvizsgálati kérelemnek, ha a fellebbezési eljárás során alapvető eljárási hibát követtek el, vagy bűnügyi aspektus játszott szerepet a döntésben. Ezen okok részletezését a Végrehajtási Szabályzat fogja tartalmazni. Csak a megtámadott döntés által hátrányosan érintett félnek lesz joga felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni. A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a tényét fel fogják tüntetni az európai szabadalmi lajstromban. Az „alapvető” szó használata azt akarja sugallni, hogy kis problémák felülvizsgálata nem indokolt e körben. Kinyilvánították, hogy semmi esetre sem lehet a felülvizsgálati kérelem a jogalkalmazás általános felülvizsgálatának az eszköze. Ez a korlátozás indokolt, mivel a felülvizsgálati kérelem célja egyes konkrét fellebbezési eljárásokban történt tolerálhatatlan hiányosságoknak az orvoslása, nem pedig az EPO előtti eljárás gyakorlatának a továbbfejlesztése, sem pedig az egységes jogalkalmazás biztosítása. A jogalkotók szándéka szerint az alapvető eljárási hibákat a Végrehajtási Szabályzat fogja részletezni; mint például - az eljáró Tanács tagjaként olyan személy vett részt a döntés meghozatalában, akivel szemben a 24. szakasz (1) bekezdése alapján összeférhetetlenségi ok merült fel (részt vett a megtámadott határozat meghozatalában,
