Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 2. szám - Dr. Vermes Pál: Iparjogvédelem középfokon: Lehetőségek a főiskolai szintű képzésben
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 105. évfolyam II. 2000. április DR. VERMES PÁL Iparjogvédelem középfokon: lehetőségek a főiskolai szintű képzésben Az iparjogvédelmi képzés és a felsőoktatás Egy közelmúltban megjelent tanulmány1 érdemben, súlyának megfelelően foglalkozik a szellemi tulajdon védelmével. Ez a szellemi tulajdon védelmének egyik lehetséges megközelítési módja. Számtalan más kiindulási pontot is kereshetünk és magának a szellemi alkotások védelmének a jelenlegi helyzete, problémái, főként megoldásuk megítélése is sok szempontú és egyáltalán nem problémamentes. A tanulmány az „iparjogvédelmi analfabetizmus”-ról is ír, amely megoldást, sőt jellegét tekintve offenzívát igényel. Egyet lehet érteni Ficsor Mihállyal, hogy ebben az iparjogvédelemhez értők („írástudók”) sajátos hiánya játszik szerepet:- az írástudók területi eloszlása nem szerencsés: éppen ott nincsenek vagy kihasználatlanok, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk - a kevésbé fejlett térségekben;- „az iparjogvédelem nyelvét felsőfokon értők és beszélők mögé nem sorakozott még fel az alap- és középfokú írástudók serege”. Természetesen korábban felismerte ezt már a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban MSZH) is. 1998. januárjában felsőoktatási ankétot szervezett az Innovációs Kutató Központtal együtt az iparjogvédelmi oktatásról.2 Az MSZH-ban megalakult az Iparjogvédelmi Tájékoztatási és Oktatási Központ. Az MSZH több formában vesz részt az iparjogvédelem oktatásában. Már középiskolákban is tartanak tájékoztató előadásokat, iparjogvédelmet oktatnak egyetemeken és főiskolákon, közép- és felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyamokat szerveznek.3 Jelen dolgozat a középfokú iparjogvédelmi képzés és a főiskolai oktatás közötti kapcsolatot tárgyalja az egyik képzési hely (Mezőtúr) szempontjából azzal a nem titkolt véleménnyel, hogy a képzés sajátosságai mellett talán másutt hasznosítható tapasztalatok is felmerülnek. Az iparjogvédelmi képzés helyzete és sajátosságai Mezőtúron Az iparjogvédelmi képzés Mezőtúron az 1980-as évek második felében az akkori Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Karán indult a Mezőgazdasági Tanszék gondozásában. Kezdetben alapfokú képzés folyt, majd 1991-től középfokú iparjogvédelmi szakvizsga letételére nyílt mód, melynek mai gazdája a felsőoktatási integráció következtében 2000. január 1-jétől létrejött Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Mezőtúr) Karbantartás (illetve jogelőd) Tanszéke. A képzés a „Műszaki fejlesztés és iparjogvédelem” című két féléves tantárgy keretében folyik, melyet az 1999/2000. tanévig a mezőgazdasági gépészmérnöki szak egyes szakirányain (autógépész, mezőgazdasági gépész, minőségbiztosítási) gyakorlatilag kötelező jelleggel, heti 2 óra elméleti órával vettek fel hallgatóink. Az első félév (a tanulmányok 4. szemeszterében) a műszaki fejlesztés, innováció különböző területeit (fogalmak; gyártmány-, gyártásfejlesztés; színvonalmérés; K+F; minőség; gépminősítések; gazdaságosság stb.) tárgyalja, beleértve a szellemi alkotások szerepét, felhasználásuk módjait a fejlesztési folyamat során. A második félév (az 5. szemeszterben) tisztán iparjogvédelem. Az ipaijogvédelmi oktatás célja, hogy a hallgatók a műszaki fejlesztési ismeretek birtokában konkrét iparjogvédelmi ismereteket kapjanak, ennek alapján képesek legyenek- a gazdálkodó szervezetekben, intézményekben az iparjogvédelmi tevékenység irányításában, végrehajtásában részt venni;- a szellemi termékek hasznosításában részfeladatokat végrehajtani. Ez tehát nem célozza - nem is célozhatja - meg a végzettek önálló iparjogvédelmi feladatok ellátására való alkalmassá tételét. Azonosulva az MSZH vezetésének elképzeléseivel, a tantárgy alkalmas arra, hogy az ismereteket elsajátítva az iparjogvédelem alapjai birtokában kommunikációképesek, részfeladatok végrehajtására alkalmasak legyenek végzett hallgatóink. A tantárgy óráit belső oktatók és az ipaijogvédelem részletező előadásait felsőfokú iparjogvédelmi vizsgával rendelkező külső munkatárs tartja. A követelményrendszerben két zárthelyi dolgozat, egy házi feladat és sikeres MSZH-vizsga vagy beszámoló szerepel. A félév gyakorlati jeggyel zárul.