Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 1. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 53 1997 decemberében publikált tervezetet. Az Európai Bizottság eredetileg azt várta, hogy a tervezet 1999 végéig az Európai Unió tagországaiban törvényerőre fog emelkedni. Az irányelvek által legközelebbről érintett államok Luxemburg, Nagy-Britannia és Svédország, mert ezekben az országokban nem védi törvény ezt az oltalmi formát. Miután az új Parlament a módosításokat október 27-én megszavazta, a 15 tagország minisztereinek tanácsa részéről várják a reakciókat. Egy esetleges második olvasás utáni szavazásban a Parlamentnek arról kell döntenie, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen-e az el nem fogadott pontokról. A Parlament jogi bizottságának szóvivője kifejtette, hogy technikai okok miatt is szükséges egy megerősítő szavazás, mert az Amszterdami Szerződés 1997. május 1. óta hatályos módosított eljárási szabályai megváltoztatták számos tervezet jogi alapját. 7. Európai Szabadalmi Hivatal A) Az Európai Szabadalmi Hivatal Fellebbezési Tanácsának két új döntése (T0935/97 és TI 173/97) megnyitotta az utat számítógépprogramok szabadalmi oltalmához. Mostanáig ilyen programokat csak eljárásként vagy módszerként lehetett szabadalmaztatni, aminek következtében a számítógépprogramok engedély nélküli használata nem jelentett bitorlást. Az említett döntések azonban megváltoztatták a helyzetet, és ma már számítógépprogramok is igényelhetők és szabadalmazhatok, ha a program számítógépen futtatva vagy abba betáplálva olyan műszaki hatást idéz elő, amely meghaladja a program és a számítógép közötti rendes kölcsönhatást. Ennek következtében az is szabadalombitorlást követ el, aki engedély nélkül másolja vagy terjeszti a programot. B) Az Európai Szabadalmi Hivatal kibővített Fellebbezési Tanácsa két ügyben (G3/97 és G4/97) úgy döntött, hogy az Európai Szabadalmi Hivatalnál benyújtott felszólalás nem megengedhetetlen csupán azért, mert felszólalóként a „valódi” felszólaló helyett egy harmadik felet nevez meg. A felszólalást azonban érvénytelenné teszi a felszólalási eljárással való visszaélés, például egy olyan személynek a felhasználása, akivel meg akarják kerülni azt a szabályt, hogy saját szabadalma ellen senki nem szólalhat fel. 8. Európai Szabadalmi Egyezmény 1999. szeptember 1-jei hatállyal megváltoztatták az Európai Szabadalmi Egyezmény végrehajtási utasításának szabályait, hogy figyelembe vegyék a biológiai találmányok jogi oltalmára vonatkozó európai irányelveket. Az új szabályok, amelyeket a függő európai szabadalmi bejelentésekre is alkalmazni kell, megerősítik, hogy- egy biológiai anyagnak a természetben való korábbi előfordulása nem záija ki ennek az anyagnak a szabadalmazását, ha a természetben előforduló anyagot különítik el vagy műszaki eljárással állítják elő;- „módosított” növények és állatok is szabadalmazhatok, ha a találmány megvalósíthatósága nem korlátozódik egy sajátos növényfajtára vagy állatfajtára; és- mikrobiológiai és egyéb műszaki eljárások vagy az ilyen eljárásokkal kapott termékek (kivéve a növény- és állatfajtákat) is szabadalmazhatok. 9. Európai Unió 1998. augusztusi tájékoztatónkban írtunk arról, hogy a BASF AG cég egy európai szabadalom megadásának a hivatali közlönyben való meghirdetésétől számított 3 hónapon belül nem nyújtotta be a Német Szabadalmi Hivatalnál az angol nyelvű szabadalom német fordítását, és e mulasztását azzal indokolta, hogy a fordítás benyújtásának követelménye ellenkezik az áruk szabad mozgását biztosító elvekkel. Az ügyben most az Európai T örvény szék (European Court of Justice) hozott olyan határozatot, hogy a Közösségi Szerződés 28. (korábban 30.) szakasza nem záija ki olyan nemzeti törvény alkalmazását, amely szerint egy, az Európai Szabadalmi Hivatal által engedélyezett szabadalom egy tagállamban semmisnek tekintendő, ha a szabadalmas a szabadalom megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétől számított 3 hónapon belül a kérdéses állam szabadalmi hivatalánál nem nyújtja be a szabadalmi leírás fordítását az illető ország hivatalos nyelvén. A Törvényszék ítélete szerint valószínűleg különbségek lesznek az áruk mozgásában annak függvényében, hogy a találmányt az összes tagországban, vagy csak egyes tagországokban védik, de ebből nem következik, hogy a piac ilyen megosztását a Szerződés 28. szakasza értelmében akadálynak kell tekinteni, mert a hatások túl bizonytalanok és közvetettek. 10. Finnország A Legfelsőbb Adminisztratív Bíróság egyik döntése szerint a gyógyászati és élelmiszeripari termékekre a TRIPS egyezmény ratifikálása alapján nem lehet visszamenőleges oltalmat igényelni. Ezért ilyen termékekre csupán az 1995. január 1-jén vagy azt követően benyújtott bejelentésekre engedélyezhető oltalom. 11. Franciaország A franciaországi „sajtháborúban” a Legfelsőbb Bíróság (Cour de Cassation) az élelmiszergyártó Lactalis céget bűnösnek találta, mert az általa iparilag gyártott sajtot olyan címkével árusította, amely egy szigorúan meghatározott eljárással gyártott sajt esetében volt csak megengedett. A Legfelsőbb Bíróság döntése jóváhagyta több alsó fokú bíróság 1997 óta hozott határozatát, amelyek helytelennek találták az „Ementáli” címkének a Lactalis általi használatát. A Bíróság elfogadta a sajtgyártó Entremont versenytárs cégnek azt az érvelését, hogy az árat leszorító gyártási módszerek alkalmazása összeférhetetlen az „Ementáli” címke használatával, amit az élelmiszerek minőségére vonatkozó 1998. évi törvény szabályoz. 12. India 1999. júniusi tájékoztatónkban beszámoltunk arról, hogy a kormány a termékoltalom bevezetésére vonatkozó tör
