Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 1. szám - Könyvismertetés
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 105. évfolyam I. 2000. február KÖNYV- ÉS F OLY ÓIRATSZEMLE Tudomány Magyarországon 1996. Országgyűlési jelentés/ Szerkesztő Glatz Ferenc. Budapest, 1999, Magyar Tudományos Akadémia. Akadémiai műhely ISSN 1419-8134 Az „Akadémiai műhely” sorozat tagjaként megjelent kötet a hazai tudományosság helyzetének elemzéséről 1996-ban készült jelentést és a jelentés országgyűlési megvitatását tartalmazza. A jelentés alapszövegét az Akadémia közgyűlése 1996 májusában fogadta el. Az Országgyűlés plenáris ülésén, 1996. december 4-én az MTA elnöke mutatta be a jelentést. A plenáris ülést követően megkezdődtek a bizottsági tárgyalások a határozati javaslatról. Az oktatási, kulturális, valamint az alkotmány- és igazságügyi bizottság 1996. december 10-19. között tárgyalta a javaslatot. Az Országgyűlés határozata az 1996 végén megindított tudománypolitikai reform több elvét rögzitette, és kiinduló, valamint hivatkozási alapja volt a tudomány társadalmi-közéleti szerepe újrarendezésének, a kutatóintézeti konszolidáció megindításának, valamint a folyamatos finanszírozási romlás megállításának, a problémák nyílt kezelésének. Glatz Ferenc, az MTA elnöke és egyben a kötet szerkesztője írja bevezetőjében: „Ma már látjuk azt is: a jelentés tárgyalása és különösen a határozatok mennyire segítették a megindított tudománypolitikai reformokat. És ma már azt is látjuk: mennyire fontos volt a többpárti konszenzus megteremtése az 1996. augusztus-decemberi tárgyalássorozaton. A parlamenti pártok érdeme az egyenlő távolság, egyenlő közelség elvének elfogadása.” Az 1996-os úttörő kezdeményezés után a magyar tudomány 1997-1998. évi helyzetének elemzésével megszületett a következő jelentés. A „Jelentés a magyar tudomány helyzetéről 1996" alapvető összefoglalás az 1988-1995 közötti időszak hazai tudományosságáról. A téma iránt érdeklődő számára a tárgyalt területekhez kapcsolódó táblázatok, grafikonok nyújtanak számszerűsített adatokat. A jelentés nyolc fő fejezetből áll: I. Általános helyzetkép II. Nemzetközi tudománypolitikai tendenciák III. A tudományos kutatás létfeltételeinek és intézményrendszerének alakulása IV. A tudomány „civil társadalma” : társaságok, egyesületek, alapítványok V. A tudományos kommunikáció intézményei VI. A magyar tudomány nemzetközi kapcsolatai VII. Tudományos utánpótlás VIII. Szemelvények a magyar tudomány kiemelkedő teljesítményeiből. Több gyorsan felzárkózó és modernizálódó ország példája bizonyítja, hogy a tartós fellendülést, majd az érintett országok nemzetközi versenyképességét minden esetben az oktatási és tudományos beruházások alapozták meg. Korunk világgazdaságában az oktatási és tudományos beruházás, a „szellemi tőke” fejlesztése vált a gazdasági fejlődés egyik legfőbb meghatározójává. Hazánk legsokoldalúbban kihasználható erőforrása is a rendelkezésre álló szellemi tőke. A 20. század végének tudományos fejlődését nagymértékben megszabja az a tény, hogy a K+F (kutatás-fejlesztés) egyre inkább a nemzetközi versenyképesség növelésének alapvető eszköze lesz. Magyarország abba az országcsoportba tartozik, amelyikben szintén kemény küzdelem folyik a K+F-kapacitások fejlesztéséért, miután ez az a terep, ahol a leginkább képesek vagyunk megközelíteni a nemzetközi színvonalat. A jelentés második fejezete, a „Nemzetközi tudománypolitikai tendenciák” elemzi a társadalmi-gazdasági környezet és a tudománypolitkai tendenciák összefüggéseit, a K+F környezetét Kelet-Európa átalakuló országaiban, a tudomány és társadalom kapcsolatát. A harmadik fejezet, „A tudományos kutatás létfeltételeinek és intézményrendszerének alakulása” bevezetőjében megállapítja: „Empirikus vizsgálatok és statisztikai mutatók egyaránt arra vallanak, hogy folyamatosan rosszabbodik a magyar tudomány művelésének feltételrendszere. Ez a tendencia azért különösen aggasztó, mert a visszaesési folyamat már mintegy tíz éve tart.” A jelentés gerincét alkotó fejezet részletesen elemzi a jelenlegi helyzet kialakulásához vezető folyamatokat. Az 1996-ra kialakult jelenségek eredője az 1980-as évekbe
