Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 1. szám - Technikatörténet. Gyönyörködtető és hasznosítható találmányok
Technikatörténet 39 Palatin Gergely (1851-1927) fényképe a villamdelejröl Amikor 1831 elején a főapát Jedliket a pozsonyi királyi akadémia fizikatanárának nevezte ki, elkészítette a győri rendi iskola fizikaszertárának leltárát a „Status Musaei”-t. Ebben az elektromágneses eszközök egyik tétele így szól: „Egy elektromágneses drót egy hasonló elektromágnes körül folytonos forgó mozgást foganatosíthat.” Ugyancsak bizonyítják Jedlik feltalálói elsőségét a meglevő eszközök. Ezek ugyan szigorú értelemben véve nem motorok, mert a forgórész tűn forog, de e helyett egy csapágyazott tengelyt behelyezni már nem probléma. Heller Ágost (1843-1902) 1886-ban fizikatörténetének magyar nyelvű kiadásához közelebbi adatokat akart megtudni arról, hogyan és mikor fedezte fel Jedlik az elektromotort. Jedlikhez fordult felvilágosításért. Jedlik levele 1886. február 18-án kelt. Ebben leírja, amit egyébként a dokumentumok is igazolnak, hogy többféle modellt is készített: ahol a szolenoid (tekercs) forog a multiplikátorban (keret), ahol a keret forog a tekercs körül, ahol mindketten forognak egymás körül és ahol egy tekercs forog egy másik felett. A levelet Heller közölte könyvében (A physika története a XIX. században, 1902), de a rajzokat nem. Szódavíz készítése, 1830 Az 1841-ben alakult Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társulatának Jedlik alapító tagja volt. Rendszeres időközökben, különböző helyszíneken megtartott vándorgyűléseiken nem csak résztvett, hanem elgondolásait, az általa létrehozott műszereket rendszerint itt ismertette először. Az előadások teljes szövege kitűnő illusztrációk kíséretében nyomtatásban is megjelent. Már győri tanárkodása idején foglalkozott szénsavas víz előállításával. Módszeréről az első publikáció a bécsi Zeitschrift für Physik und Mathematik c. folyóiratban jelent meg 1830-ban. Jedlik szódavízkészítő gépe, Zeitschrift für Physik und Mathematik, 1830 A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók II. pesti nagygyűlésén, 1841-ben már továbbfejlesztett eljárásáról szólt, előadását meggyőzően demonstrálta, hallgatóságát az általa készített savanyú vízzel kínálva. „A többi palaczkokban pedig (a palaczkok előmutattván) foglaltatik egy más nevű savanyú víz, melly legközelebb a rojitsihez [Rogaska Slatina, Szlovénia] hasonlít; attul még is abban különböző, hogy a szénsavas mészeg [értsd CaC03] és kénsavas szikeg [értsd Na2S04], mellyek a rojitsiben találtatnak ugyan, de mivel az ital kellemetességét elő nem segítik, ebbül egészen kihagyatvák. Ennek vegyrészei a vizen kívül kettedsavas kesereg [értsd Mg(HC03)2] és kettedsavas szikeg [értsd NaHC03]. Illy nemű savanyú víz annyi szénsavat, mennyit az előbbiben tapasztalánk, szabad állapotban nem foglal; de annál többet bír az említett savak segedelmével megkötött állapotban; s ezen oknál fogva, ha bor vagy czitromlé hozzá töltetik, az említett savak vegytanilag azonnal föloszlatnak, és a szabadon eresztett szénsavakkal az egész keveréket kellemes csípősségűvé teszik. (A leírt mesterséges víznek tulajdonsága a hely színén azonnal végbe ment tapasztalattal is bebizonyíttatott.) Végtére tisztelettel jelentem, hogyhanémellyekat. gyülekezetből ezen savanyú vizek készítési módárul meggyőződni kívánkoznának, azok előtt kijelelendő időben egy akónyi közönséges vizet savanyú vízzé változtatni ezennel magamat késznek ajánlom.” Az 1840-es években kisebb szódavízgyártó üzemet hozott létre Pesten. Háztartási naplója szerint kénsavat, „magnesia albát, soda carbonicáfhamut, nagyobb mennyiségű üvegpalackot és dugót szerzett be. Feljegyzései szerint 1842-ben öt napszámos dolgozott 259 napon át üzemében. Villamos kocsi, 1855 A Hellemek írt, már említett levél tartalmát megerősíti és javítja Jedliknek egy 1834. június 25-én írt eddig publikálatlan levele: „Azon felül azon electromagneticus horgonyokat, mellyekbe majd a mágnes vagy electromagnes a A Heller Ágosthoz irt levél részlete
