Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 6. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta, ipari minta és védjegyjog területéről
Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 49 és nagy beruházásra lenne szükség). Emellett egy központi elsőfokú bíróság távol eshet a j ogorvoslat-keresőtől, és így a perköltségek a nagy távolságok miatt (utazás, szálloda stb.) elvehetik a kis- és közepes vállalkozók kedvét a közösségi szabadalmi rendszer használatától. Az Európa Bizottság egy olyan irányelv elfogadását is javasolja, amely megoldaná a nemzeti törvényekben fennálló különbségek harmonizálását (ideértve ajogkimerülést és a kényszerengedélyt is), és kiküszöbölné a szabadalmak érvényessége és megsemmisítése terén fennálló különbségeket. Ez az irányelv a peres ügyek vonalán is az egységesítést tűzné ki célul. Miként az egyéb európai közösségi irányelvek esetében, úgy itt is az Európai Törvényszék kezében lenne az értelmezés ellenőrzése. A Bizottság azt is javasolja, hogy ha egy Központi Európai Szabadalmi Bíróságot állítanak fel, az európai szabadalmak vonatkozásában is ez a bíróság rendelkezzék hatáskörrel. Ezzel meg lehetne oldani az európai szabadalmakkal kapcsolatos peres ügyek vonatkozásában fennálló, fentebb tárgyalt nehézségeket. A Bizottság még nem körvonalazta pontosan azt, hogy hogyan lehetne összhangba hozni az európai szabadalmak fölötti hatáskört a közösségi szabadalmi rendszerrel. A jelenlegi elképzelés szerint a Központi Szabadalmi Bíróság (ECPC) hatásköre a fellebbezésekre korlátozódnék (2. és 3. változat), és az európai szabadalmak értelmezése terén az ECPC és a Közösségi Szabadalmi Bíróságok rendelkeznének hatáskörrel. Az ECPC az európai szabadalmak központi megsemmisítése érdekében az EPO-nál felállítandó Megsemmisítési Osztály fölé rendelt szerv lenne. Jelenleg heves vita folyik arról, hogy melyik változat felelne meg legjobban. A Bizottság még nem foglalt végleg állást, de várható, hogy rövidesen nyilvánosságra hozza álláspontját. A munkabizottság kevésbé volt szűkszavú, és egyértelműen az elsőfokú Központi Szabadalmi Bíróság mellett (4. változat) foglalt állást. Elismeri, hogy szükség lehet nemzeti albíróságokra, és hogy a nemzeti bíróságok épületeiben lehet majd meghallgatásokat tartani. Azt is támogatja, hogy az elsőfokú bíróság jogosult legyen előzetes intézkedés meghozatalára, és hogy miként az EPO fellebbezési tanácsaiban az elsőfokú bíróság háromtagú tanácsában legalább egy bíró alapvetően műszaki, nem pedig jogi végzettségű legyen. A nagyipar általában szintén egyetlen elsőfokú bíróságot támogat, míg a kis- és közepes vállalkozók általában az elsőfokú nemzeti bíróságok megtartása mellett vannak a munkabizottság által javasolt megoldás bonyolultsága és költséges volta miatt. 2000. október 16-án és 17-én Londonban az EPO második kormányközi konferenciáját tartották meg, amelyen megbízták a peres ügyek munkabizottságát azzal, hogy legkésőbb 2001 végéig dolgozzon ki részletes tervezetet az európai szabadalmakkal kapcsolatos fórumrendszerre. 21. Közösségi Védjegyhivatal A) A Közösségi Védjegyhivatal (OHIM) elutasított egy elemlámpák alakjára vonatkozó védjegybejelentés elutasítása ellen benyújtott fellebbezést arra hivatkozva, hogy a harmonizált európai védjegyjog szerint nem lajstromozható az olyan alak, amely magának az árunak a természetéből következik vagy amely az áruknak lényeges értéket kölcsönöz még akkor sem, ha az alak megkülönböztető jellegre tett szert. A bejelentő azzal érvelt, hogy elemlámpái megkülönböztető jellegűek, míg a Fellebbezési Tanács érvelése szerint egy alakot önmagában akkor lehet lajstromozni, ha az olyan vonásokat mutat, amelyek kellő mértékben különböznek a termék szokásos alakjától, és így lehetővé teszik, hogy a vásárló az alakot először az eredetiség jeleként és nem csupán mint magát a terméket lássa. Ha az elemlámpák a közönség számára szokásos lámpáknak tűnnek, lajstromozás szempontjából ez azt jelenti, hogy nincs megkülönböztető jellegük. Ezen az sem változtat, ha az igényelt alakkal rendelkező árukat már hosszú ideje forgalmazzák. B) Az Elsőfokú Európai Bíróság (European Court of First Instance) a közelmúltban olyan ítéletet hozott, hogy az OHIM megalapozottan utasította el a Ford Motor Company OPTIONS védjegy lajstromozására vonatkozó kérelmét. Az OHIM határozata arra hivatkozott, hogy bár ez a védjegy az Európai Unió számos országában megkülönböztető jellegűnek minősült, Franciaországban nem ismerték el ilyen jellegét, és használat útján sem szerzett megkülönböztető jelleget. Ezért nem ismerhető el közösségi védjegyként. Fellebbezésében Ford azzal érvelt, hogy bár védjegye Franciaországban nem minősül megkülönböztető jellegűnek, ilyen jellegét a Közösség jelentős részében elismerték, és így a védjegy lajstromozásra alkalmasnak minősül. Ezzel szemben OHIM azzal érvelt, hogy ha egy védjegy lajstromozási kérelmének elutasítására csak a Közösség egy részében vannak okok, ez elegendő a lajstromozási kérelem elutasításához, sőt a lajstromozás a közösségi védjegy egységes jellegének megsértését jelentené. Az Elsőfokú Európai Bíróság elfogadta OHIM érvelését. Az OHIM-nak ebből az ítéletéből következik, hogy ha az OHIM elutasít egy lajstromozási kérelmet, a bejelentőnek bizonyítania kell, hogy a védjegy az egész Európai Unió területén megkülönböztető jelleget szerzett. 22. Libanon Az új libanoni szabadalmi törvény 2000. augusztus 14-én lépett hatályba, és megváltoztatta a szabadalmi bejelentések benyújtásával kapcsolatos követelményeket. Érvényes bejelentési nap elnyeréséhez a szabadalmi bejelentéseknek az alábbiakat kell világosan tartalmazniuk:- a bejelentés címét,- a bejelentés összefoglalását,- a találmány részletes leírását, ideértve a megvalósítás módját és az ipari alkalmazást példákkal,- igénypontokat,- a találmány összefoglalását arab nyelven,- rajzokat és azok rövid ismertetését,- a csatolt iratok listáját. A növényfajtákra vagy mikroorganizmusokra vonatkozó szabadalmi bejelentéseket az Iparjogvédelmi Hivatalnál való benyújtást követő 15 napon belül az Egészségügyi Minisztériumnál is be kell nyújtani. Az új törvény lehetővé teszi a bejelentés közrebocsátásának és a szabadalom engedélyezésének a halasztását.
