Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 1. szám - Dr. Vida Sándor: Imágóátvitel a német bírói gyakorlatban. I. rész: Jogsértés
Imágóátvitel a német bírói gyakorlatban 35 a legkülönbözőbb tevékenységi körű cégek mintegy mágikus kísértést éreztek e név használatára. Az Audi jogi osztálya 1984-ben összesen 26 féle áru vonatkozásában állapította meg, hogy azokat a quattro vagy quadro megjelöléssel hozták forgalomba. Az áruspektrum a bútortól a gyermekjátékig, a folyóirattól a fűnyíróig, a sítől a szörfig terjedt.29 3. Bírósági megállapítások a jogsértés motivációjára A védjegybitorlási ügyeket a német bíróságok - akárcsak a magyar bíróság - objektív alapon, a vétkesség vizsgálata nélkül bírálja el, függetlenül a jogsértő motivációjától. Az 1994. évi német védjegytörvény - akárcsak az EK Irányelvvel harmonizáló 1997. évi magyar védjegytörvény - több versenyjogi elemmel dúsított, ami a védjegyjogi ítélkezésben is feltehetően változást hoz majd. Mindezekre tekintettel tanácsos lehet az imágóátvitel körében az előzőekben tárgyalt jogesetek tekintetében a jogsértő magatartás versenyjogi értékelésének ugyancsak dokumentáció jellegű ismertetése. 3.1. A Bambi-ügyben eljáró másodfokú bíróság e vonatkozásban azt mondta, hogy „az alperes, aki a film és a hozzá kapcsolódó reklámozás következtében ismertté és kedveltté tett Bambi őzikét az általa forgalmazott csokoládé megjelölésére használta” „más munkájának eredményét élősködőén használta ki és magatartása már csak ezért is tisztességtelen.” „Alperes tisztességtelenül járt el, amikor a számtalan elképzelhető megjelölés helyett éppen a felperes által híressé tett megjelölést használta és reklámozta intenzíven az általa forgalmazott csokoládé megjelölésére ... alperes szemmel láthatóan az első perctől kezdve arra törekedett, hogy egy népszerű és hatékony névvel lépjen ki a piacra, amely név a vevőt nem éri váratlanul, ellenkezőleg azt olyasmihez kapcsolja, amit ismer és ami rokonszenves számára... Alperes magatartásával ilyenformán maga is elismerte, hogy a Bambi szóval szükségszerűen az emlékezetet keltette fel, ami a közönségben a Walt Disney által alkotott filmben, valamint egyéb Bambi ábrázolásokból a kereskedelemben is széles körben ismertté tett Bambi figura segítségével kelt emlékezeti hatást”. Végül azt is mondja a bíróság, hogy „az alperes tudott a gondolattársításról, illetve tudta, hogy a Bambi szó ilyen gondolattársítást vált ki, és hogy a Bambi szót csupán azért választotta, hogy a Bambi film sikeréből és az intenzív reklámozásból hasznot húzzon és ezek hatását kihasználja” (in den Werbeerfolg einsteigen)30 3.2. A Rolls Äoyce-ügyben az alperesi motiváció vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság azt mondta, hogy „más hírnevének a saját reklám érdekében való kihasználása az üzleti erkölcsbe ütközik”, és hogy az ilyen reklámozás eltiltása alkalmával a bíróság azt mérlegelte, hogy „a hirdetésnek ez a része (whiskysüveg két pohár itallal) elsőként vonja magához a tekintetet.”31 Azt persze meg kell jegyezni, hogy amikor ebben az esetben a bíróság más hírnevének kihasználását állapította meg, rendkívüli hírnévvel állt szemben. A rendkívüliség a Rolls Royce személygépkocsik exkluzivitásában, luxus jellegében állt, amit a reklámozó a whiskyre vitt át.32 Alperes a Rolls Royce autót saját reklámozásához kapcsolta oly módon, hogy az autót saját reklámjában centrálisán jelenítette meg: a Rolls Royce személygépkocsihoz kapcsolódó különleges figyelmet, valamint az általa keltett pozitív asszociációkat staffázsként használta fel.33 Helytelen volna említés nélkül hagyni, hogy annak idején szkeptikus hangok is elhangzottak. Nevezetesen, hogy valóban indokolt volt-e a jóhír kiaknázásának megállapítása: az elegáns brit személygépkocsi vevői valóban amerikai whiskyt isznak-e?34 Ez a kérdésfeltevés véleményem szerint túl messze megy: hiszen a reklám címzettjei nem a Rolls Royce autók gazdag tulajdonosai (akik a texasi öltözéken alighanem még meg is ütközhettek), hanem minden olyan fogyasztó, aki bármilyen égetett szeszes italt iszik. 3.3. A ßom-ügyben hozott határozatában a Szabadalmi Bíróság az összetéveszthetőség veszélyének megállapítására szorítkozott,35 a motiváció kérdésének vizsgálata ezek után felesleges lett volna. A védjegy-lajstromozási eljárásban ez egyébként sem szokásos. Ilyen irányú indokolásra általában csak akkor kerül sor, ha a védjegybejelentést azért utasítják el (vagy törlik a védjegyet), mert a bejelentés rosszhiszeműen történt. Az adott esetben például akkor, ha „Boris Becker” nem pedig Boris védjegyet jelentettek volna be. 3.4. A Dimple védjegy gazdaságilag hasznosítható hírneve vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság azt mondja, hogy az alperes saját magatartása is ezt támasztja alá, „hiszen utóbbi a számos elképzelhető megjelölés közül a Dimple-t - amely magas árfekvésű és minőségű termék védjegye - választotta, amikor azt az általa forgalmazott kozmetikumok védjegyeként bejelentette. Tehát maga is abból indult ki, hogy ennek a védjegynek hírnevét és tekintélyét saját árui vonatkozásában hasznosítani tudja majd.” A Dimple „védjegy hírnevének a közönség által való átvitele kézenfekvő volt.” „Alperes tudatosan, nevezetesen a tények ismeretében járt el”36 (amikor a Dimple védjegyet bejelentette). E vonatkozásban helytálló az egyik kommentátornak az a megállapítása is, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Dimple védjegynek kozmetikumokra való puszta bejelentését is jogsértőnek tekintette. Ennek előfeltétele persze az volt, hogy a bejelentést, mint a későbbi „gondolattársítás” előkészületi cselekményeként lehessen értékelni. E vonatkozásban a Legfelsőbb Bíróság a „szándék” fennállásából indult ki. A szándékot mindenesetre fel lehet tételezni, ha a bejelentés olyan termékek vonatkozásában történik, amelyek tekintetében a hímév kizsákmányolása bekövetkezne, ha ezeket a termékeket a bejelentett védjeggyel ellátva hoznák forgalomba.37 3.5. A Ferrari-ügyben a bíróságok arra a következtetésre jutottak, hogy „alperes számára a Ferrari név nem az egyediesítést szolgálja, hanem a megtévesztést és a felperes jóhímevén való élősködést”, valamint hogy „az alperesek az Enrico Ferrari nevet abból a célból biztosították a maguk számára, hogy ezáltal mások nevének jóhírét38 saját gazdasági céljaikra kiaknázzák.” „Objektív körülmények azt mutatják, hogy alperes tudatosan és tervszerűen kapcsolódott a jóhírű névhez.”39 Wilhelm erről az ítéletről azt mondja, hogy az új Ferrari cég alapítása, olyan társasági tag bevonásával, aki eddig vendéglősként dolgozott, abból a célból, hogy alperes saját Ferrari cége alatt kozmetikumokat tudjon forgalmazni,
