Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 1. szám - Dr. Vida Sándor: Imágóátvitel a német bírói gyakorlatban. I. rész: Jogsértés

Imágóátvitel a német bírói gyakorlatban 35 a legkülönbözőbb tevékenységi körű cégek mintegy má­gikus kísértést éreztek e név használatára. Az Audi jogi osztálya 1984-ben összesen 26 féle áru vonatkozásában állapította meg, hogy azokat a quattro vagy quadro meg­jelöléssel hozták forgalomba. Az áruspektrum a bútortól a gyermekjátékig, a folyóirattól a fűnyíróig, a sítől a szörfig terjedt.29 3. Bírósági megállapítások a jogsértés motivációjára A védjegybitorlási ügyeket a német bíróságok - akárcsak a magyar bíróság - objektív alapon, a vétkesség vizsgálata nélkül bírálja el, függetlenül a jogsértő motivációjától. Az 1994. évi német védjegytörvény - akárcsak az EK Irányelvvel harmonizáló 1997. évi magyar védjegytör­vény - több versenyjogi elemmel dúsított, ami a védjegy­jogi ítélkezésben is feltehetően változást hoz majd. Mindezekre tekintettel tanácsos lehet az imágóátvitel körében az előzőekben tárgyalt jogesetek tekintetében a jogsértő magatartás versenyjogi értékelésének ugyancsak dokumentáció jellegű ismertetése. 3.1. A Bambi-ügyben eljáró másodfokú bíróság e vo­natkozásban azt mondta, hogy „az alperes, aki a film és a hozzá kapcsolódó reklámozás következtében ismertté és kedveltté tett Bambi őzikét az általa forgalmazott csoko­ládé megjelölésére használta” „más munkájának eredmé­nyét élősködőén használta ki és magatartása már csak ezért is tisztességtelen.” „Alperes tisztességtelenül járt el, ami­kor a számtalan elképzelhető megjelölés helyett éppen a felperes által híressé tett megjelölést használta és reklá­mozta intenzíven az általa forgalmazott csokoládé megje­lölésére ... alperes szemmel láthatóan az első perctől kezd­ve arra törekedett, hogy egy népszerű és hatékony névvel lépjen ki a piacra, amely név a vevőt nem éri váratlanul, ellenkezőleg azt olyasmihez kapcsolja, amit ismer és ami rokonszenves számára... Alperes magatartásával ilyenfor­mán maga is elismerte, hogy a Bambi szóval szükségsze­rűen az emlékezetet keltette fel, ami a közönségben a Walt Disney által alkotott filmben, valamint egyéb Bambi áb­rázolásokból a kereskedelemben is széles körben ismertté tett Bambi figura segítségével kelt emlékezeti hatást”. Végül azt is mondja a bíróság, hogy „az alperes tudott a gondolattársításról, illetve tudta, hogy a Bambi szó ilyen gondolattársítást vált ki, és hogy a Bambi szót csupán azért választotta, hogy a Bambi film sikeréből és az intenzív reklámozásból hasznot húzzon és ezek hatását kihasznál­ja” (in den Werbeerfolg einsteigen)30 3.2. A Rolls Äoyce-ügyben az alperesi motiváció vonat­kozásában a Legfelsőbb Bíróság azt mondta, hogy „más hírnevének a saját reklám érdekében való kihasználása az üzleti erkölcsbe ütközik”, és hogy az ilyen reklámozás eltiltása alkalmával a bíróság azt mérlegelte, hogy „a hir­detésnek ez a része (whiskysüveg két pohár itallal) első­ként vonja magához a tekintetet.”31 Azt persze meg kell jegyezni, hogy amikor ebben az esetben a bíróság más hírnevének kihasználását állapította meg, rendkívüli hírnévvel állt szemben. A rendkívüliség a Rolls Royce személygépkocsik exkluzivitásában, luxus jellegében állt, amit a reklámozó a whiskyre vitt át.32 Alperes a Rolls Royce autót saját reklámozásához kap­csolta oly módon, hogy az autót saját reklámjában centrá­lisán jelenítette meg: a Rolls Royce személygépkocsihoz kapcsolódó különleges figyelmet, valamint az általa kel­tett pozitív asszociációkat staffázsként használta fel.33 Helytelen volna említés nélkül hagyni, hogy annak ide­jén szkeptikus hangok is elhangzottak. Nevezetesen, hogy valóban indokolt volt-e a jóhír kiaknázásának megállapí­tása: az elegáns brit személygépkocsi vevői valóban ame­rikai whiskyt isznak-e?34 Ez a kérdésfeltevés véleményem szerint túl messze megy: hiszen a reklám címzettjei nem a Rolls Royce autók gazdag tulajdonosai (akik a texasi öltözéken alighanem még meg is ütközhettek), hanem minden olyan fogyasztó, aki bármilyen égetett szeszes italt iszik. 3.3. A ßom-ügyben hozott határozatában a Szabadalmi Bíróság az összetéveszthetőség veszélyének megállapítá­sára szorítkozott,35 a motiváció kérdésének vizsgálata ezek után felesleges lett volna. A védjegy-lajstromozási eljárás­ban ez egyébként sem szokásos. Ilyen irányú indokolásra általában csak akkor kerül sor, ha a védjegybejelentést azért utasítják el (vagy törlik a védjegyet), mert a bejelen­tés rosszhiszeműen történt. Az adott esetben például ak­kor, ha „Boris Becker” nem pedig Boris védjegyet jelen­tettek volna be. 3.4. A Dimple védjegy gazdaságilag hasznosítható hír­neve vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság azt mondja, hogy az alperes saját magatartása is ezt támasztja alá, „hi­szen utóbbi a számos elképzelhető megjelölés közül a Dimple-t - amely magas árfekvésű és minőségű termék védjegye - választotta, amikor azt az általa forgalmazott kozmetikumok védjegyeként bejelentette. Tehát maga is abból indult ki, hogy ennek a védjegynek hírnevét és te­kintélyét saját árui vonatkozásában hasznosítani tudja majd.” A Dimple „védjegy hírnevének a közönség által való átvitele kézenfekvő volt.” „Alperes tudatosan, neve­zetesen a tények ismeretében járt el”36 (amikor a Dimple védjegyet bejelentette). E vonatkozásban helytálló az egyik kommentátornak az a megállapítása is, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Dimple védjegynek kozmetikumokra való puszta bejelentését is jogsértőnek tekintette. Ennek előfeltétele persze az volt, hogy a bejelentést, mint a későbbi „gondolattársítás” elő­készületi cselekményeként lehessen értékelni. E vonatko­zásban a Legfelsőbb Bíróság a „szándék” fennállásából indult ki. A szándékot mindenesetre fel lehet tételezni, ha a bejelentés olyan termékek vonatkozásában történik, amelyek tekintetében a hímév kizsákmányolása bekövet­kezne, ha ezeket a termékeket a bejelentett védjeggyel el­látva hoznák forgalomba.37 3.5. A Ferrari-ügyben a bíróságok arra a következtetés­re jutottak, hogy „alperes számára a Ferrari név nem az egyediesítést szolgálja, hanem a megtévesztést és a felpe­res jóhímevén való élősködést”, valamint hogy „az alpe­resek az Enrico Ferrari nevet abból a célból biztosították a maguk számára, hogy ezáltal mások nevének jóhírét38 saját gazdasági céljaikra kiaknázzák.” „Objektív körülmé­nyek azt mutatják, hogy alperes tudatosan és tervszerűen kapcsolódott a jóhírű névhez.”39 Wilhelm erről az ítéletről azt mondja, hogy az új Ferrari cég alapítása, olyan társasági tag bevonásával, aki eddig vendéglősként dolgozott, abból a célból, hogy alperes saját Ferrari cége alatt kozmetikumokat tudjon forgalmazni,

Next

/
Thumbnails
Contents