Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 6. szám - Könyv- és folyóiratszemle
Ipaijogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 105. évfolyam VI. 2000. december KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE Az egyetemi K+F szerepe az innovációs folyamatokban. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem példája/ Dévai Katalin, Kerékgyártó György, Papanek Gábor, Borsi Balázs - Oktatási Minisztérium, Budapest, 2000 - ISBN 963 00 463 7 7 A modem közgazdasági kutatások gyakran foglalkoznak a globalizációs jelenségekkel, a tudás felértékelődésével, az információs társadalommal és az innováció fontosságával. Sok még a tennivaló annak érdekében, hogy a magyar innovációs képesség a lehető leghatékonyabban szolgálja társadalmunk jólétét. A tanulmány célja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem K+F tevékenységének bemutatása esettanulmányokon keresztül. Az elemzés kiteljed az intézménynek a nemzetközi és hazai iparral való kapcsolatára is. A szerzők bevezetőjükben hangsúlyozzák a műszaki felsőoktatás jelentőségét a kutatás-fejlesztési tevékenységben és az innovációk területén, valamint ezeknek a tevékenységeknek egymásra gyakorolt kölcsönhatását. A vizsgálathoz 42 esettanulmány adta az alapot, ezek mindegyike a megvalósult K+F tevékenység eredményének gyakorlati hasznosulását foglalta magába. Az elemzés során a szerzők több új, az innováció kutatására vonatkozó kérdést is feltettek. A tapasztalatok összegzése, az esettanulmányok feldolgozása után a kutatók általános érvényű, valamint speciálisan az oktatási intézményre vonatkozó javaslatokat fogalmaztak meg. A tanulmány első fejezete a kutatás során használt fogalmak és módszerek ismertetésével foglalkozik. E fejezetben megtalálható az innováció folyamatának láncszemmodellje, valamint a tudásáramlás sémája. Az esettanulmányokhoz a Műegyetem minden kara K+F témákat javasolt feldolgozásra, és így 42 esettanulmány készült el. A szerzők hivatkoznak az első magyar innovációs tankönyvre (Inzelt, 1998), amely szerint esettanulmányok készítése tekinthető az innovációs kutatások hagyományos módszerének. Az esettanulmányokat előre megadott kérdéskör alapján és meghatározott adatok segítségével dolgozták fel. A második fejezet - A felsőoktatás szerepe az innovációs folyamatokban - az innovatív vállalatok és az egyetemek kapcsolatával foglalkozik nemzetközi összehasonlítás alapján. Az innovatív vállalatok és az egyetemek közötti kapcsolat a 20. században jött létre, és a század végére egyre erősödő tendenciaként érvényesült. A kooperatív kutatás mindkét fél számára előnyös, ezt a kooperációt különböző együttműködési formákban találják megvalósíthatónak. Az egyetem-vállalat kapcsolat szervezeti formái a sajátosan magyar körülmények között is felismerhetők. A magyar egyetemeken folyó K+F tevékenység értékeléséhez számos táblázat is segítséget nyújt, többek között részletes adatokat kapunk a kutató-fejlesztő helyek számának, illetve a K+F kutató-fejlesztői létszámának 1990- 1999 közötti változásáról. Összehasonlításképpen adatokat kapunk a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatáról. A legfontosabb pénzügyi forrásokra vonatkozó adatokat több táblázat részletezi. Az innovációs tevékenység elemzését alátámasztja a felsőoktatási kutatóhelyeken benyújtott szabadalmakra vonatkozó táblázat. A hazai találmányok és szabadalmak száma az elmúlt évtizedben csökkent, ez az egyetemi szabadalmakra is igaz. 1998-ban 82 szabadalom fűződött a felsőoktatáshoz, 13 a műszaki egyetemekhez, ez az összes felsőoktatási kutatóhelyen benyújtott szabadalmak 23,4 százaléka. Ez az arány találmányok esetében 17,2 százalék. Az OECD által publikált magyar szabadalmi indikátorok nemzetközi összehasonlításban így sem kedvezőtlenek. A felsőoktatást érintő, főként az oktatási tevékenységre vonatkozó előrejelzések szoros kapcsolatban állnak a felsőoktatás kutatási-fejlesztési tevékenységével. A jövőben az egyetemeknek szolgáltatásaik - így a K+F tevékenységük - bővítésére és arra kell majd törekedniük, hogy bevételeik mind meghatározóbb részét szerezzék meg a piacról. A vállalatok támogatói szerepének jelentősége nőni fog. A legjobb tíz magyar felsőoktatási intézményt összehasonlítva a Műegyetem K+F tevékenységével az első helyet foglalja el. Ezt a helyét megőrizte a rendszerváltással bekövetkező korábbi vállalati kapcsolatok fellazulása ellenére is. A mérnöki munka átmeneti leértékelődése a hall
