Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 6. szám - Könyv- és folyóiratszemle
40 Könyv- és folyóiratszemle gatói létszám csökkenésében tetten érhetővé vált. A piac igényelte új képzési formák jelentették a kitörést ebből a kedvezőtlen helyzetből. A K+F tevékenységet kevésbé a költségvetési forrásokból, mint a BME karainak saját bevételeiből finanszírozzák. A külső - ipari - kutatások teszik ki a K+F források közel kétharmadát, ezt követik az OTKA pályázatokon elnyert támogatások. A saját bevételek jelentős megemelkedése és az OTKA-pályázatok céltámogatásai tették lehetővé az utóbbi években a gép- és műszerbeszerzés mutatóinak növekedését. A harmadik fejezet - Az esettanulmányok tapasztalatai — összegezi a BME karairól beérkezett 42 esettanulmány tapasztalatait. A kidolgozott esetek száma jól reprezentálja a karoknak a K+F tevékenységben képviselt súlyát, ettől csak a Közlekedésmérnöki Kar felülreprezentáltsága tér el. Az innováció minősítésének kulcsszava az újdonság. Ennek a követelménynek minden feldolgozott eset megfelelt. A vizsgált innovációk típusuk szerint alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés, technológiatranszfer formájában jelentek meg. Ebben a fejezetben esik szó a Magyar Innovációs Szövetség 1991-ben alapított Innovációs Nagydíjáról, amely, bár az esettanulmányokban nem jelenik meg, mégis igen jelentős a BME K+F tevékenységében, mivel az egyetem 1999-ben nyerte el. Az Oktatási Minisztérium 1999. évi innovációs díját olyan innováció kapta, melyet a BME tanszékén valósítottak meg. A fejezet végén a szerzők ütköztetik a különböző nézeteket a BMGE versenyképességéről. A tanszékek saját tevékenységükről adott képe esetenként előnyösebb, mint a valóság. Az informatikai infrastruktúra az egyetemek versenyképességét döntően befolyásolja, ez az esettanulmányokban is megjelenik. A rendelkezésre álló esettanulmányok alapján az egyetem versenyképessége jobb lehet, mint a magyar nemzetgazdaság egészéé. Az utolsó fejezetben összegezik ajánlásaikat, javaslataikat a tanulmánykötet készítői. A kormányzat számára javasolt innovációt segítő lépéseket kilenc pontban fogalmazták meg. Ha ezek a lépések nem történnek meg, súlyos gondok jelentkeznek a K+F területen, pl. felgyorsul az agyelszívás. A kormányzaton kívül az egyetem felelőssége sem vitatható, fel kell készülnie a K+F tevékenység hatékonyabb menedzselésére. A kutatóműhelyek munkáját segítő és érdekeltségük növelését célzó javaslataik között megjelenik a Magyar Szabadalmi Hivatallal kapcsolatos javaslat is: „4. Különösen erősítésre szorul a Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységének megismertetése. Általánossá kell tenni a szellemi jogok oktatását.” A belső változtatások szükségességének felismerése, a közgazdasági szemlélet erősödése mind megalapozhatja az egyenletesebb és színvonalasabb K+F megbízásokat. Az egyetem piacosítása, a vállalkozó egyetem kialakulásának tudatosan irányított folyamata fontos a jövőre nézve, hogy az egyetemem zajló innovációk gazdasági hozama maximalizálható legyen. Bakos Éva
