Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 6. szám - Dr. Petzné dr. Stifter Mária: Észrevételek a Közösségi Biotechnológiai Irányelvvel kapcsolatosan
22 Dr. Petzné dr. Stifter Mária mazható a mikrobiológiai folyamatokra és az ilyen eljárásokkal nyert termékekre így tehát a növények és állatok szabadalmazhatok, amennyiben a találmány tárgya nem egy meghatározott növény- vagy állatfajtára vonatkozik. (Az ESzE növényfajta meghatározása is, az Irányelvnek a Közösségi Fajtaoltalmi Rendeletre történő hivatkozásával összhangban, az UPOV Egyezmény 1991. évi szövegének megfelelő.) A specifikus növény- vagy állatfajták továbbra is kizártak a szabadalmazható találmányok köréből. Ez összhangban áll az Irányelv preambulumának (30)—(32) pontjaival, amelyek szerint: (30) mivel a növényfajta fogalmát az új növényfajtákat oltalmazó jogszabályok határozzák meg (lásd a 2100/94 EK sz. Rendelet 5. cikkelyét), amelyek szerint a fajtát teljes genomja határozza meg, ennek megfelelően egyedi jellege van és más fajtáktól világosan megkülönböztethető; (31) minden olyan növénycsoport, amelyet egy adott gén jellemez (és nem a teljes genomja), nem eshet az új növényfajták oltalma alá, ezért még akkor sincs kizárva a szabadalmazhatóságból, ha új növényfajták tartoznak bele; (32) mivel azonban ha a találmány csak egy adott növényfajta genetikai módosításából áll, és ha ezzel új növényfajtát nemesítettek ki, ki lesz zárva a szabadalmazhatóságból még akkor is, ha a genetikai módosítás nem lényegében biológiai eljárás, hanem biotechnológiai eljárás eredménye. A (29) pont azon megfogalmazása, amely szerint „a növények és állatok szabadalmazhatok, amennyiben a találmány tárgya nem egy meghatározott növény- vagy állatfajtára vonatkozik”, és a (31) pont azon megfogalmazása, amely szerint az adott génnel jellemzett, és növényfajtákat is magában foglaló növénycsoport szabadalmazható, azt vonja maga után, hogy egynél több növény- vagy állatfajtára vonatkozó találmány szabadalomképes. Tehát növény- vagy állatcsoportra vonatkozó új találmányok szabadalomképesek. Az EPO Kibővített Fellebbviteli Tanácsának 1999. december 20-án hozott G 1/98 „transzgenikus növény/ Novartis II. (OJ EPO 2000, 111.) sz. döntése is ezzel a módosítással és az Irányelvben foglaltakkal áll összhangban, amennyiben „az az igénypont, amely nem specifikus növényfajtára vonatkozó, nem zárható ki a szabadalmazásból, még akkor sem, ha ez a növényfajtát magában foglalhatja”. A G1/98 sz. döntésnek az alapján a rekombináns technológiával a szülő növénybe vitt gént tartalmazó növényfajták a szabadalmi oltalomból kizártak, tehát ebben az esetben az ESzE 64. cikkely (2) bekezdése, mely szerint „ha az európai szabadalom tárgya eljárás, a szabadalmi oltalom kiterjed az ilyen eljárással közvetlenül előállított termékre is” szabály nem alkalmazható. Ez azért fontos, mert a kizárások kizárásaként is emlegetett ESzE 53. cikk b) pontjának második felét értelmezi, amely szerint a fajtákra és a lényegében biológiai eljárásokra vonatkozó kizárás szabálya „nem alkalmazható a mikrobiológiai folyamatokra és az ilyen eljárásokkal nyert termékekre”, aminek következtében a mikrobiológiai eljárások termékei szabadalomképesek. Szabadalomképesek, ha azok nem fajták, hanem növények vagy állatok. A növényfajták (és ennek megfelelően az állatfajták is) tehát, bármilyen eljárással is állították elő, kizártak a szabadalmazható találmányok köréből. Ez a döntés megoldotta azt a helyzetet, amely a T 356/93 sz. döntés 1995. évi publikálása óta tartott. Ebben az ügyben az egyik főigénypont nem biológiai úton transzformáit, a genomjába stabilan beépült, nem-faj-specifikus enzim aktivitást kódoló idegen DNS-t tartalmazó növényre vonatkozott. Az EPO Műszaki Fellebbviteli Tanácsa úgy döntött, hogy mivel az igényelt növények legalább egy olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amely más növényektől azokat megkülönbözteti, és ez a tulajdonság egyneműen, valamint állandó jelleggel az utódaikban megjelenik, függetlenül attól, hogy a növény egy meghatározott növényfajtához tartozik-e vagy sem, a kiviteli példák genetikailag módosított növényfajtákra vonatkoznak. így az igénypont magában foglalja a „növényfajtát”, és mint ilyen nem szabadalomképes. Ezen döntés hatására felfüggesztették a transzgenikus növényekre (és állatokra) vonatkozó szabadalmi bejelentések megadását, és a kérdést a Kibővített Fellebbviteli Tanács elé vitték. A Kibővített Fellebbviteli Tanács ennek eredményeképp hozta meg a már említett G 1/98 sz. döntését. Az állatok (fajták) esetén továbbra is az EPO T 19/90 sz. döntésben megfogalmazottak vannak érvényben, mely szerint a szabadalmi oltalomból az állatfajta fogalma szerinti találmányok kizártak. Az Irányelv nyitva hagyja az állatfajták oltalomban való részesíthetőségének a kérdését, mivel az állatfajtákat a szabadalmazható találmányok köréből kizáija [4. cikk (1) bekezdés a) pont], más oltalmi lehetőség pedig jelenleg nem biztosított. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az állatfajta fogalmának még mindig nincs nemzetközileg elfogadott, egységesen értelmez(hető)ett definíciója, a hivatkozott EPO T 19/90 sz. döntésben sem, annak ellenére, hogy a három hivatalos nyelven megfogalmazott állatfajta fogalmát egyformán elfogadottnak („authentic”) tekintik, annak ellenére, hogy a német „Tierarten” fogalma tágabb, mint az angol „animal varieties” vagy a francia „races animales”. A növények és növényfajták szabadalmazhatóságának eddigi ellentmondásos helyzetét feloldó EPO G 1/98 sz. döntés az állatfajták vonatkozásában nem foglal állást, megállapításait kifej ezetten növények és növényfajták vonatkozásában teszi. III. Az EST-szekvenciák első és további generációi szabadalmazhatóságának a kérdése A Végrehajtási Szabályzat 23. szabályának az EST-szekvenciák első és további generációjának kérdéseire vonatkozó e) pontját az Irányelv preambulumának (22)—(24) pontjai alapján kell értelmezni, amelyek szerint: (22) mivel a génszekvenciák vagy részszekvenciák szabadalmazásáról folyó viták ellentmondásosak; mivel a jelen Irányelv szerint az ilyen szekvenciákkal vagy részszekvenciákkal foglalkozó találmányokra a szabadalom engedélyezését ugyanolyan szabadalmazhatósági feltételeknek kell alávetni, mint a technika más területein, ezek pedig az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság; mivel a szekvencia vagy a részszekvencia ipari alkalmazhatóságát a szabadalmi bejelentés benyújtásakor fel kell tárni; (23) mivel egy puszta DNS-szekvencia funkciómegjelölés nélkül nem tartalmaz semmiféle műszaki információt, ennélfogva nem szabadalmazható találmány;