Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 6. szám - Dr. Petzné dr. Stifter Mária: Észrevételek a Közösségi Biotechnológiai Irányelvvel kapcsolatosan

Észrevételek a Közösségi Biotechnológiai Irányelvvel kapcsolatosan

21

biológiai anyag fogalmán keresztül a „klasszikus” mikroorganizmusok fogalmának megfelelő értelmezésével tette azonossá. így a biológiai anyag fogalmába beletartoznak a növényi magvak, szövetek és az állati embriók is. Ez az új értelmezés természetesen a további szabadalmazhatósági feltételek figyelembevételével tágítható csak, mert például a szervek a biológiai anyag fogalmába továbbra sem érthetők bele, továbbá a fehérjék, az enzimek vagy a hormonok sem.

2. A szabadalmazhatóság azon feltétele, hogy a letétbe helyezett mikroorganizmus törzs (azaz biológiai anyag) bárki számára hozzáférhető legyen, az Európai Szabadalmi Hivatal Fellebbviteli Tanácsának T 118/87 (OJ EPO 1991. 474.) sz. döntése alapján csak akkor teljesült, ha a bejelentő és a letétbe helyező ugyanazon személy, mert csak ezen esetben tudott a letétbe helyezett mikroorganizmus hozzáféréséhez a letétbe helyező a szabadalmazásra vonatkozó előírásoknak megfelelő hozzájáruló nyilatkozatot adni. Ez az előírás módosult úgy, hogy a biológiai anyagot a bejelentő személyétől eltérő személy is letétbe helyezheti, feltéve, hogy a letétbe helyező neve és címe a szabadalmi leírásban megadásra kerül, és a letétbe helyező hozzájárul ahhoz, hogy a bejelentő a szabadalmi leírásban a biológiai anyagra hivatkozzon, valamint a letétbe helyező a bejelentőnek fenntartások nélkül és visszavonhatatlanul hozzájárulását adja ahhoz is, hogy a nevezett biológiai anyag a 28. szabály előírásai szerint a köz számára hozzáférhető legyen. Az adatokat a 28. szabály (2) bekezdése előírásainak megfelelően kell benyújtani, a Hivatal ezeket nem hiányolja és később sem pótolhatók [28. szabály (1) bekezdés d) pont],

3. Az Európai Szabadalmi Egyezmény Végrehajtási Szabályzata 28. szabályának (3) bekezdése szerinti előírások az Irányelvvel összhangban úgy változtak [28. szabályának (4) bekezdése], hogy a bejelentő a bejelentés napjától számított 20 éven belül tájékoztathatja az Európai Szabadalmi Hivatalt a mintának csak a bejelentő által megnevezett szakértő számára történő kiadásáról, amennyiben a bejelentést elutasították, visszavonták vagy visszavontnak tekintették (a korábbi szabály szerint: a bejelentés közzétételével kapcsolatos technikai előkészületek lezártáig).

4. Végül a 28. szabály (7) bekezdésének módosítása arra vonatkozott, hogy a szabadalom megadása után is az Európai Szabadalmi Hivatalhoz kell a letétbe helyezett biológiai anyag kiadására vonatkozó kérelmet benyújtani. Az Irányelv hatálybalépését követően 1999. szeptember

1. napjával az Európai Szabadalmi Egyezmény Végrehajtási Szabályzata egy „Biotechnológiai találmányok” című, 23. szabály b)—e) pontokat tartalmazó VI. fejezettel egészült ki (OJ EPO, 7/1999. p. 437-440). Az Irányelvvel való harmonizáció indoklásaként elsősorban az szolgált, hogy az európai törvénykezést összhangba kellett hozni az Irányelvvel, és ennek egyetlen lehetséges és elfogadható módjának az ESzE keretein belül történő harmonizációt tekintették. Az ESzE a továbbiakban is összhangban kíván lenni az Irányelvvel, amelynek a megalkotásánál messzemenően figyelembe vették az ESzE előírásait, és az azt értelmező fellebbviteli döntéseket. A hannonizálásra ideális megoldást nyújtott a módosításoknak a Végrehajtási

Szabályzatba történő beépítése, ami pontosabb meghatározásokat, értelmezéseket és az ESzE gyors továbbfejlesztését tette lehetővé. Ezentúl a Végrehajtási Szabályzatba foglaltak is kötelező érvényűek, az Egyezmény szerves részét képezik. Az Irányelvben foglaltaknak kiegészítő szerepet tulajdonítanak az Európai Szabadalmi Egyezményben megfogalmazottak értelmezéséhez. (Notice dated 1. July 1999. concerning the amendment of Implementing Regulations to the European Patent Convention, Official Journal EPO, 8-9/1999. p. 573-582.)

Az ESzE Végrehajtási Szabályzatában bekövetkezett módosításokat tehát az ESzE-ben már meglévő szabályozók kiterjesztésének és pontosításának tekintik, amelyeknek meghatározott területeken az elbírálásra is hatásuk lesz.(3)

A módosításokat tartalmazó szabályok az Irányelvvel összhangban megfogalmazott előírásokat tartalmaznak a következők vonatkozásában:- a biotechnológiai találmány, a biológiai anyag, a növényfajta és a mikrobiológiai eljárás [23 szabály b) pont];- a szabadalmazható biotechnológiai találmányok [23. szabály c) pont];- a szabadalmazhatóságból kizárt találmányok [23. szabály d) pont];- az emberi test és részei [23. szabály e) pont].

Ezen módosítás eredményeképpen a T 356/93 döntés (lásd később) 1995. évi publikálása óta felfüggesztett, növényekre és állatokra vonatkozó találmányok esetén ismét ad meg szabadalmakat az Európai Szabadalmi Hivatal.

Az Európai Szabadalmi Egyezmény Irányelv által befolyásolt területei

I. Az ESzE 53. cikkelyének a) pontja szerint kifogásolható találmányok, a közrend és közerkölcs kérdése

A 23. szabály d) pontja, amely az Irányelv 6. cikkének (2) pontját vette át szó szerint (lásd feljebb), a szabadalmazható találmányokból történő kizárás nem kimerítő mértékű listáját tartalmazza, a kizárásokba beleértve az ember klónozását és a humán embriók alkalmazását is.

Számos európai országban a kutatók és a politikusok vitatkoznak azon, hogy a „terápiás célú emberi klónozás” és a „humán embriók alkalmazása totipotens őssejtek előállítására” engedhetők-e kutatási célra. Ezen eljárásokkal például ígéretesen előre jelezhetők lennének egyes betegségek kezelési módjai, kérdéses, hogy ez nagyobb súllyal esik-e latba, mint az alapvető etikai értékek betartása. A viták kimenetele a jövőben visszahathat a 23. szabály d) pontjának az értelmezésére.(3)

II. A növények és állatok szabadalmazhatóságának a kérdése

Az ESzE Végrehajtási Szabályzatának23. szabály b) pontja az 1963. évből származó Strassbourgi Szabadalmi Egyezmény 2. cikkelyének b) pontján alapuló ESzE 53. cikkének b) pontját értelmezi, amely szerint nem adható európai szabadalom növény- vagy állatfajtákra vagy lényegében biológiai folyamatokon alapuló növénytermesztési, állattenyésztési eljárásra; ez a szabály nem alkal