Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 6. szám - Tanulmányok. Dr. Ficsor Mihály: Két ügy: iparjogvédelem alkotmányossági nézetben
Két ügy: iparjogvédelem alkotmányossági nézetben 15 évszázad múltán is alkalmazniuk kellene már régen hatályukat vesztett jogszabályokat attól függően, hogy a védjegyet, amelynek törlését kérik, milyen régi elsőbbséggel jelentették be.) Végül nem vitatott az, hogy a Vt. alkalmazásához kellő felkészülési idő állt rendelkezésre. IV. Következtetések 4.1. Az érdemi következtetések ideje még aligha jött el. A két vitatott ügyben hozott alkotmánybírósági határozatok ismeretében lehet majd csak a tartalmi elemzésre vállalkozni. 4.2. Kétségtelen mindazonáltal, hogy e vitás ügyeknek az Alkotmánybíróság elé kerülése önmagában is jelzi az iparjogvédelem hazai felértékelődését, annak a jelentős szerepnek a felismerését, amelyet a különböző oltalmi formák a piacgazdaságban betöltenek. 4.3. Mindkét ügy az eljáró fórumok jogértelmezési nézetkülönbségeire vezethető vissza. A szakmai konszenzus megteremtésével talán lett volna esély a problémák alkotmányos súlyúvá való „felhizlalásának” elkerülésére. Ehhez viszont az volna szükséges, hogy mindén érintett késznek mutatkozzon az előítéletektől mentes, konstruktív, a kölcsönös megértésre építő szakmai párbeszédre. 4.4. Figyelmet érdemel az is, hogy mindkét ügyben átmeneti rendelkezések méretődnek meg az alkotmányosság mércéjével. Ez kodifikációs tanulságokkal is szolgálhat a továbbiakban. 4.5. Értékes hozama is lehet az alkotmányosság síkjára terelt jogértelmezési vitáknak: az iparjogvédelem jobban az általános jogászi érdeklődés homlokterébe kerülhet; az iparjogvédelmi szakemberek pedig elsajátíthatják a szabadalmi és védjegyjogszabályok alkotmányos olvasatának nehéz tudományát. Jegyzetek ® Az 1994. évi VII. törvény 20. §-ának szövege a következő: „20. § (1) Gyógyszer, vegyi úton előállított termék vagy emberi, illetve állati élelmezésre szolgáló termék előállítására vonatkozó, e törvény hatálybalépése előtt tett szabadalmi bejelentés alapján a bejelentő a szabadalom megadása kérdésében hozott határozat jogerőre emelkedéséig, de legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül - a hatálybalépést követő módosítási elsőbbséggel [Szt. 43. § (1) bek. a)pont]-atermékre is igényelhet szabadalmi oltalmat. (2) A termékre az (1) bekezdés alapján adott szabadalmi oltalomból eredő jogok csak a módosítási elsőbbség időpontját követő hasznosításra érvényesíthetők. (3) A termékoltalmi igény előterjesztésére az (1) bekezdésben előírt határidő elmulasztása esetén az igazolás ki van zárva.” ® Az 1997. évi XI. törvény 117. §-ának szövege a következő: „117. § (1) E törvény 1997. július 1 -jén lép hatályba; rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak a hatálybalépést követően indult eljárásokban lehet alkalmazni. (2) A 42. §-ban foglalt szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is. (3) A törvény hatálybalépése előtt megvalósult védjegyhasználatra a védjegyoltalom hatálya, a védjegyhasználat fogalma, valamint a védjegybitorlás tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) A belenyugváshoz és a védjegyhasználat elmulasztásához fűzött jogkövetkezmények bekövetkezésére e törvényben megállapított határidők legkorábban a hatálybalépés napján kezdődnek. A korábban hatályos rendelkezések alapján a védjegyoltalom megszűnése akkor is megállapítható, ha a hatálybalépést követően telik le az az öt év, amely alatt a védjegyet az országban nem használták.” ^ Lásd pl.: Berke Barna: A nemzetközi szerződések alkotmányossági vizsgálatának megalapozásához, Magyar Jog, 1997. augusztus, 449-461. oldal ^ Lásd az 1338/B/1992. AB határozatot. (5) Michael Lantos: Metropolitan Court Issues Rulings On Parallel Imports, Patent Priority; World Intellectual Property Report (Vol. 13), 45-46. oldal (6} Magyar Közlöny 1993/73. szám. Lásd még: Adler Györgyné: A szabadalmi törvény módosítása: a vegyi termékoltalom bevezetése Magyarországon, Iparjogvédelmi Szemle, 1994. április, 1 —6. oldal; Ficsor Mihály. Szabadalmi jogunk és az Amerikai Egyesült Államokkal kötött kétoldalú megállapodás, Gazdaság és Jog, 1/1994., 15-19. oldal <T) Ez egyébként előfordulhatott volna - és elő is fordult - a 20. § alkalmazási körén kívül is: az általános szabályok vagyis az 1969. évi II. törvény, az Rszt. szerint tett, termékoltalmi igénypontot (is) tartalmazó bejelentések között is lehettek és voltak olyanok, amelyeket az Rsztn. hatálybalépése után, de azt megelőző uniós elsőbbség igénylésével nyújtottak be. Ez a lehetőség fennállt minden olyan külföldi bejelentés tekintetében, amelynek elsőbbsége 1993. július 1-jénél nem korábbi. E körülmény magyarázza egyébként az Rsztn. 21. íjának a) pontjában foglalt szabályt is. ® Csiky Péter: Melyik törvényt kell alkalmazni? Válasz a Legfelsőbb Bíróság jogerős végzése fényében, Iparjogvédelmi Szemle, 2000. június, 27-28. oldal (9) Lásd a Vt. alapjául szolgáló törvényjavaslat indokolását, SZKV, 1997. április, különlenyomat.
