Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 6. szám - Dr. Petzné dr. Stifter Mária: Észrevételek a Közösségi Biotechnológiai Irányelvvel kapcsolatosan
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 105. évfolyam VI. 2000. december DR. PETZNÉ DR. STIFTER MÁRIA Észrevételek a Közösségi Biotechnológiai Irányelvvel kapcsolatosan Az Európai Parlament és Tanács 1998. július 6-i, 98/44/EK számú Irányelve a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról (EK Hív. Lap: L/213. szám, 13. old.) A biotechnológiai kutatások és fejlesztések nemzetközi szinten egyre jelentősebb szerepet töltenek be. A génmanipulációs eljárásokat, többek között a gyógyszeriparban (humán inzulingyártás, hormonok, interferonok, vérkészítmények, vakcinák és antibiotikumok, monoklonális antitestek), speciális kémiai termékek és élelmiszer-ipari adalékanyagok (pl. aminosavak, enzimek, fehérjék) és háztartási termékek előállítása során, energiaforrásokban (biomassza), valamint környezetvédelmi eljárásokban (szennyvíztisztítás, használt olaj újrahasznosítása) alkalmazzák. A mezőgazdasági alkalmazásokon belül nagy jelentőségűek a környezeti hatásokat jobban toleráló növények előállítására szolgáló eljárások (herbicid-, rovar-, illetve gyomirtószer-rezisztens növények) és a biotechnológiai eljárásoknak az állattenyésztésben való alkalmazása (diagnosztika, megelőzés) is. Az előzőekben felsorolt eljárások inkább kiegészítik, mint helyettesítik a klasszikus biotechnológiai (fermentáció, keresztezés vagy szelekció) eljárásokat, mégis (és máris) hatalmas gazdasági potenciált jelentenek. A biotechnológiai eljárások, ezeken belül is elsősorban a modem biotechnológiát jelentő rekombináns technológia, továbbá a humán genom program egyre teljesebbé válása és ennek következtében az EST*-szekvenciák szabadalmazhatósága körüli viták, a génterápiás eljárások kutatása vagy a génmémökségen (genetic engeneering) alapuló, a genetikai betegségeket a gének szintjén diagnosztizáló eljárásoknak az egyre szélesebb körű hozzáférhetősége, valamint a transzgenikus növényekre és állatokra vonatkozó szabadalmi bejelentések számának jelentős növekedése világszerte számos szabadalomjogi kérdést vetett fel. * EST-szekvencia: (expressed sequence tags) olyan véletlenszerű DNS- fragmensek, amelyeket mRNS keverékéből konvertált cDNS-ből izolálnak. Mivel minden EST mRNS-nek felel meg, az EST-k fehérjét kódoló génekből származó szekvenciarészek. Az EST-k genomban található helye ismert módszerekkel jól lokalizálható. Az Európai Közösség tagországai - talán az egyedüli Olaszország kivételével, ahol az 1996. évi elsőt követően néhány további ilyen szabadalom is megadásra került - az Európai Szabadalmi Hivatal (European Patent Office, EPO) a T 356/93 (Plant Genetic System OJ EPO 1995, 545) döntése óta (lásd később) az élő szervezetek (növények, állatok) szabadalmazását felfüggesztették. Ezen kutatás- és fejlesztésbarátnak nem nevezhető gyakorlat miatt, valamint a szabadalmazott biotechnológiai termékek közös európai belső piacához, a termékek szabad mozgásához, valamint a kutatás és fejlesztés ösztönzéséhez harmonizált közösségi irányelvek váltak szükségessé. A felsorolt problémák megoldása céljából az 1988. novemberi, az Európai Közösségi Bizottság által a Tanácshoz a biotechnológiai találmányok jogi oltalmára vonatkozó tervezet benyújtását követő 10 éves vita eredményeképpen született meg az 1998. július 31-én kihirdetésre került, és ezzel hatályba lépett „Az Európai Parlament és Tanács 1998. július 6-i, 98/44/EK számú Irányelve a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról” (a továbbiakban: Irányelv). Az Irányelv az 1973-ban aláírt Európai Szabadalmi Egyezmény (ESzE), az 1994-ben aláírt TRIPS-egyezmény (Megállapodás a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól), az 1992-ben Rio de Janeiróban aláírt Biológiai Sokféleség Egyezmény, és az UPOV Egyezmény előírásaival összhangban született 2100/94 (EK) sz. Közösségi Tanácsi Rendelet a Közösségi Növényfajta Oltalomról előírásaival összhangban került megfogalmazásra. Mint ismeretes, a szabadalmi törvények általában legkésőbb a találmányok szabadalmi oltalmára vonatkozó és az Európai Szabadalmi Egyezmény „elődjének” tekinthető 1963. évi Strassbourgi Egyezmény hatálybalépése óta tartalmazzák a találmányoknak a szabadalmazhatóságból a közrendbe és a közerkölcsbe való ütközés alapj án történő kizárását. A közrend és közerkölcs meghatározása azonban egyetlen jogszabályban sem található meg. Ezért az Irányelv előkészítő munkája során az Európai Parlament a találmányok etikai és morális vonatkozásaira fektette a fő hangsúlyt. A magyar 1895. évi XXXVII. „tövényczikk” a találmányok szabadalmi oltalmáról 2. §. 1. pontja már tartalmazott ilyen vonatkozású rendelkezést, e szerint „szabadalom nem engedélyezhető oly találmányokra,
