Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 1. szám - Dr. Vida Sándor: Imágóátvitel a német bírói gyakorlatban. I. rész: Jogsértés
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 105. évfolyam I. 2000. február DR. VIDA SÁNDOR Imágóátvitel a német bírói gyakorlatban I. rész: Jogsértés Az imágóátvitel kérdésével Németországban mind a jogi, mind a marketingirodalom foglalkozik. A vezető védjegyjogi kommentár1 az imágóátvitelt (Imagetransfer) úgy jellemzi, hogy az ismert védjegyek alapján a közönség körében a termékkel kapcsolatosan kialakult minőségi elképzeléseket (Gütervorstellungen) más termékre viszik át, amely utóbbit az ismert védjeggyel azonos vagy hasonló védjeggyel ellátva hoznak forgalomba. A „marketinglexikon”2 lényegileg hasonló magyarázattal szolgál: imágóátvitel alatt az egyes imágóelemeknek az egyik termékről a másik termékre való átvitelét értik, mégpedig úgy, hogy eközben a védjegyet annak reményében használják fel, hogy segítségével annak pozitív hatású kisugárzását (Ausstrahlungseffekte) lehessen felhasználni. Az imágóátvitel három fő típusát különböztetem meg. Nevezetesen a bevezetett, jóhírű imágónak- a saját üzleti tevékenység kiterjesztése keretében való felhasználása (pl. új termékekre);- az imágó jogosultjának engedélye alapján, harmadik személy által történő hasznosítás (védjegylicencia, franchise, merchandising);- az imágó jogosultjának engedélye nélkül, tehát jogsértő módon történő felhasználás. Az alábbiakban a tanulmány címének megfelelően az imágóátvitelnek csak ezen harmadik típusát tárgyalom. A dolog természetéből folyik, hogy a jogsértő imágóátvitellel kapcsolatos jogesetek tömör, a törvénymagyarázatokban (kommentárokban) történt feldolgozása mind a védjegyjogi,3 mind a versenyjogi irodalomban4 megtalálható, a marketingirodalom ezeket ha néha említi is,5 csak fenomenologikus megközelítéssel tárgyalja, anélkül, hogy az ilyen magatartás valamennyi aspektusát feltárná. Mindezekre tekintettel indokoltnak látszik az imágóátvitel tényállását explicite vagy hallgatólagosan megállapító néhány bírósági ítéletet módszeresen is feldolgozni. Ezek közül egyesekről a szakirodalomban is több kommentárjelent meg (pl. Rolls Royce, Dimple), mások nem keltettek figyelmet (Peugeot, Boris). A következőkben tárgyalt jogeseteket két csoportra osztottam: A) amelyekben a megkülönböztető megjelölés jogsértő használata * * A Fritz Thyssen Alapítvány által támogatott kutatómunka keretében készült tanulmány. merchandising6 céllal történt, B) amelyekben inkább a más hírnevének kiaknázására való törekvés dominált. (Persze fel lehetne ezzel szemben hozni azt, hogy a hímév kiaknázására való törekvés, valamennyi itt tárgyalt jogeset hátterében megállapítható. Mégis az általam végzett differenciálás a súlyozás eredményét tükrözi.) Az ismertetett jogesetek feldolgozása az alábbi metodika alapján történt:- a jogvita alapjául szolgáló tényállás tömör ismertetése,- az ítéletekben kifejezésre jutó bírósági feltételezések a közönség felfogásáról (Verkehrsauffassung),- a jogsértő magatartás motivációjára nézve tett bírósági megállapítások (ha ilyenek egyáltalán kimutathatók). 1. Perbeli tényállások A) Jogsértő merchandising 1.1. A Walt Disney játékfilmből ismert Bambi őzike ábrája szerzői jogvédelem alatt áll.7 A jogosult a név és az ábra használatát különféle termékek vonatkozásában engedélyezte, mint például játékok, szövetek, tapéták, csokoládé- licenciadíj fizetése ellenében (merchandising). Alperes a Bambi megjelölés alatt csokoládét hozott forgalomba. A bíróság marasztalta alperest és eltiltotta attól, hogy Bambi megjelöléssel csokoládét forgalmazzon.8 1.2. A Rolls Royce személygépkocsi bizonyos elemei védjegyjogi oltalom alatt állnak: a motorháztetőn levő repülő női alak (Flying Lady), az „RR” embléma, a sajátos hűtőrács. Az alperesi reklámügynökség a Jim Beam whisky számára színes hirdetést kreált és tett közzé, amely a Rolls Royce autót az említett három védjegyelemmel együtt mutatta be. A gépkocsi sárhányóin két texasi öltözetű férfi kártyázott, s a reklám kiemelten mutatta be az említett whiskyt üvegben és a kártyások kezében két tele pohárral. A bíróság eltiltotta alperest a kifogásolt hirdetés közzétételétől.9 1.3. A Boris keresztnévvel Németországban általában Boris Becker teniszbajnokot azonosítják. A kérelmező a Boris szót kozmetikumokra jelentette be védjegyként.
