Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 6. szám - Jelentés a szolgálati és az alkalmazotti találmányokra vonatkozó szabályozás felülvizsgálatával foglalkozó munkacsoport tevékenységéről és következtetéseiről
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 105. évfolyam VI. 2000. december Jelentés* a szolgálati és az alkalmazotti találmányokra vonatkozó szabályozás felülvizsgálatával foglalkozó munkacsoport tevékenységéről és következtetéseiről I. Bevezetés 1.1. A munkacsoport a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének felkérésére alakult meg a következő szervezetek képviselőiből: Gazdasági Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Oktatási Minisztérium, Magyar Szabadalmi Hivatal, Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara, Magyar Feltalálók Egyesülete, Magyar Innovációs Szövetség, Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága, Szabadalmi Ügyvivői Kamara. A munkacsoport létrehozását elsősorban az indokolta, hogy a Gazdasági Minisztérium és az Oktatási Minisztérium kezdeményezte a szolgálati és az alkalmazotti találmányokra vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát, figyelemmel azokra az észrevételekre és javaslatokra, amelyeket az egyik nemzetközi vállalat fogalmazott meg Magyarországra vonatkozó kutatási és fejlesztési terveinek kialakítása kapcsán. E konkrét észrevételek és javaslatok megvizsgálása mellett a szabályozás hatályosulásának átfogó értékelésére is alkalmat kínált a munkacsoport megalakítása. 1.2. Mindezekkel összhangban a munkacsoport feladata annak megvizsgálása volt, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) irányadó rendelkezései (9-17. §) mennyiben segítik elő vagy akadályozzák a kutatási-fejlesztési célú beruházásokat, illetve milyen mértékben és hogyan érvényesülnek a gyakorlatban. A vizsgálat során elemezni és értékelni kellett a hazai tapasztalatokat (a gazdálkodó szervezetekét és a feltalálókét egyaránt), a külföldi jogi példákat és az európai szabályozási törekvéseket. 1.3. A munkacsoport e jelentés összeállításáig három ülést tartott. Az első ülés a feladat azonosítására, valamint a munka főbb irányainak és módszereinek meghatározására szolgált. A második ülésen - írásbeli előkészítést követően - a szabályozás, illetve a felülvizsgálat érdemi kérdéseit vitatták meg, valamint megegyeztek azoknak a következtetéseknek a tartalmi elemeiről, amelyeket e jelentés foglal össze. A harmadik ülésen a munkacsoport e * A jelentést az Iparjogvédelmi Szemle a munkacsoport tagjainak hozzájárulásával, a Szemle számára dr. Ficsor Mihály által szerkesztett változatban közli. jelentés tervezetét tárgyalta meg és fogadta el a tagok által indokoltnak ítélt módosításokkal, illetve kiegészítésekkel. 1.4. A munkacsoport - tükrözve a megbeszélések eredményeit - tevékenységéről a következő rendben számol be. E jelentés mindenekelőtt — szükség szerint magyarázó jellegű megjegyzésekkel kiegészítve - felsorolja azokat a rendelkezéseket, amelyek a felülvizsgálati munka során nem váltak vitatottá, azaz, amelyekre vonatkozóan sem kifogás, sem módosítási javaslat nem fogalmazódott meg. Ezt követően a vitatott szabályokat illetően ismerteti a helyes jogértelmezést tükröző, a szabályok pontos tartalmát feltáró azon megállapításokat, amelyekre figyelemmel a hatályos szabályozás fenntartásáról vagy módosításáról döntést lehet hozni. A jelentés végül - ismét a szükséges magyarázatokkal együtt - kodifikációs javaslatokat tesz, valamint felvázolj a a munka folytatásának lehetséges főbb irányait. II. A hatályos szabályozás nem vitatott részei 2.1. Az Szt.-nek a következő tárgyú rendelkezései nem váltak vitatottá (lásd az 1.4. pontot) a felülvizsgálati munka során:- a szolgálati és az alkalmazotti találmány fogalma (Szt. 9. §);- a feltalálót terhelő ismertetési kötelezettség és a munkáltató nyilatkozattételi kötelezettsége, valamint e kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményei (Szt. ii-§>;- a találmányi díjfizetés jogcímeinek meghatározása, a hasznosításnak előnyös piaci helyzet teremtése vagy fenntartása érdekében történő mellőzésével, valamint a külföldi szabadalom után járó találmányi díjjal összefüggő értelmezési kérdések kivételével [Szt. 13. § 0H5) bek.];- az írásbeliség alaki követelménye [Szt. 15. § (1) bek.];- a találmányi szakértői testület [Szt. 16. § (2)—(3) bek.];- a szabályozás hatályának kiterjesztése (Szt. 17. §). A felsorolt témákban az Szt. szabályai beváltak, velük kapcsolatban sem kifogás, sem módosítási javaslat nem érkezett. Megváltoztatásukra sem rövid, sem középtávon nincs szükség, kisebb kiigazításuk - az összefüggésekre tekintettel - legfeljebb a többi rendelkezés módosítása miatt válhat indokolttá.
