Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 1. szám - Tanulmányok. Sümeghi Pálné dr.: Milyen munka folyik a Szellemi Tulajdon Világszervezetében (WIPO) a biotechnológiai találmányokkal kapcsolatban?
Milyen munka folyik a Szellemi Tulajdon Világszervezetében (WIPO) a biotechnológiai találmányokkal kapcsolatban? 29- a szellemi tulajdonjogok lehetséges szerepének megvizsgálása a genetikai forrásokhoz való hozzáférésben és ezeknek a forrásoknak a biotechnológiai találmányokban való felhasználásából származó előnyök megosztásában. A WIPO által összehívott Biotechnológiai Munkacsoport első ülésének eredményei A Munkaprogram célkitűzései arra utalnak, hogy a WIPO megfelelő súllyal napirenden tartja a biotechnológiai találmányokkal kapcsolatos kérdéseket. A kitűzött céloknak megfelelően, valamint a tagországok egy része által kifejezett kérésnek eleget téve a WIPO egy Munkabizottságot hívott össze azért, hogy meghatározzák a biotechnológia és a szellemi tulajdonjogok azon konkrét kérdéseit, amelyekkel a 2000-2001. évi biennium során foglalkozni kívánnak. A Munkabizottságba a tagországok biotechnológiai szakértői, valalmint iparjogvédelmi és egyéb hatóságaik képviselői kaptak meghívást. A Munkabizottság 1999. november 8-9. között megtartott első ülésén négy, a szakmát nemzetközileg fémjelző szakértő által készített dokumentum - WIPO/BIOTAVG/99/1, készítették dr. Luiz Antonio Barreto de Castro (Brazília), Jeffrey Kushan (USA), dr. Zaleha Mohd. Mydin (Malajzia), Prof. Joseph Strauss (Németország) - alapján a következő témákról folyt eszmecsere. A) A biotechnológiára vonatkozó jogi normák A/l. téma - A biotechnológiai találmányok oltalmi helyzete a WlPO-tagállamokban A WIPO tagállamainak a biotechnológiai találmányok oltalmával kapcsolatos gyakorlatáról összehasonlító áttekintést kívánnak készíteni arra vonatkozóan, hogy az oltalom a szabadalmi rendszer vagy a növényfajta-oltalmi rendszer keretében valósul-e meg, valamint az oltalom követelményeiről és a joggyakorlatról. Noha mind a WIPO, mind egyéb nemzetközi szervezetek- az OECD és a WTO - is gyűjtöttek már ebben a témában információkat, az eddig rendelkezésre álló adatok elsősorban a fejlett országokból származnak. A most kezdeményezett felmérés során is számolni kell azzal a körülménnyel, hogy a fejlődő országok legtöbbjében csak a közelmúltban kezdődött meg a vonatkozó jogalkotási munka. A cél mégis az, hogy ez utóbbi államok köréből minél többet bevonva a vizsgálatba, egy kellően reprezentatív információhalmaz álljon rendelkezésre, amely megfelelő kiindulópontként szolgálhat az oltalom jellegéről és lényegéről a WIPO tagállamai között folytatandó további vitáknak. A/2. téma-A szabadalmazhatóság bizonyos feltételeinek áttekintése az ún. „korai szakaszban " lévő és meghatározott egyéb biotechnológiai találmányokkal kapcsolatban A „korai szakaszban” lévő találmányok tipikus csoportját az „EST”-szekvenciákra („expressed sequence tags”, ami alatt rövid, véletlenszerű génszekvencia-szakaszok értendők) vonatkozó találmányok jelentik. Ezekkel kapcsolatban a megadható szabadalmi oltalom túl tág terjedelme jelent problémát. Az EST-hez képest ugyanis egy azon alapuló definiált génszekvenciára adott szabadalom az EST-re adott szabadalomtól függő helyzetbe kerülhet, e függő szabadalom szerinti termékre azonban sokkal nagyobb kereskedelmi igény lehet, mint magára az EST-re. Hasonlóképpen kérdésesnek tűnik az élő szervezetből izolált bizonyos anyagok szabadalmazhatósága a találmány-e vagy felfedezés-e kérdések ütközése alapján. E különleges találmányi csoportokkal kapcsolatban a következő három kérdésre kiterjedő tanulmányt javasolnak készíteni: a) az ipari alkalmazhatóság (vagy hasznosság) követelményének, b) a nem nyilvánvalóság (vagy a feltalálói lépés) követelményének és c) az oltalmi körnek a feltáráshoz való viszonya értékelésének alkalmazását a WlPO-tagállamok gyakorlatában. Az első fázis eredménye alapján a következő fázisban kerülne sor annak tanulmányozására, hogy a „korai szakaszban” lévő találmányok szabadalmazásának milyen hatása van a „későbbi szakaszban” keletkezett (vagyis az előzőektől vélhetően függő) találmányok szabadalmaztatására és forgalomba hozatalára. B) A szellemi tulajdonjogok szerepe a biotechnológiai találmányokkal kapcsolatban B/l. téma — Tanulmány készítése arról, hogy az egyetemek/kormányszervek a privát szektorral kialakított technológia alapú együttműködésben milyen gyakorlatot folytatnak a szabadalmak felhasználásával kapcsolatban, a vonatkozó jogi szabályokat is figyelembe véve; a köz- és privát szektor közötti sikeres technológiaátadási modellek értékelése, beleértve ebbe a folyamatba a szabadalmak szerepét is A témára vonatkozó javaslat alapja, hogy sok WIPO-tagállam rendelkezik a biotechnológia különböző területén erős kutatóbázissal az egyetemein és a kormány által támogatott kutatóintézetein keresztül. A tanulmány célja a technológia-transzfert, különösen az alapkutatás és az alkalmazott kutatás közötti technológiaátadást, a termékek piacra jutását elősegítő jogi előírások és joggyakorlat, valamint a nemzetközi technológiai transzfer gyakorlatának felmérése a biotechnológia területén. Emellett remélhető, hogy a felmérés betekintést eredményez a magánszektorral való sikeres és hatékony bevételi forrást eredményező egyetemi együttműködési gyakorlatba és a keretéül szolgáló jogszabályokba. Az már jelenleg is ismert tény, hogy amíg a fejlett világban — különösen pl. az USA-ban - az egyetemek jelentik a legjelentősebb kutatóbázist, a fejlődő országokban - pl. Costa Ricában — a kutatási tevékenység döntően a cégeknél, azaz a magánszférában folyik. B/2. téma — Tanulmány készítése a biológiai forrásokat felhasználó technológiák kereskedelmi felhasználási módjának feltárására, tanulmány készítése a természetben előforduló biológiai anyagokkal kapcsolatos kutatási és fejlesztési együttműködési megállapodások megkötésének elősegítésére A témafelvetés alapja egyfelől az, hogy a közelmúltban fokozott figyelem irányult a természetben előforduló
