Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 1. szám - Tanulmányok. Sümeghi Pálné dr.: Milyen munka folyik a Szellemi Tulajdon Világszervezetében (WIPO) a biotechnológiai találmányokkal kapcsolatban?
30 Sümeghy Pálné dr. anyagokból nyerhető termékekkel kapcsolatos kutatásra és fejlesztésre, másfelől, hogy ezeknek az anyagoknak jelentős része a fejlődő országokból származik. A „Biológiai Sokféleségre” vonatkozó Rio de Janeiróban 1992. június 13-án aláírt Egyezmény - a továbbiakban: Egyezmény - (kihirdette az 1995. évi LXXXI. tv.) célja többek között a környezetvédelem, valamint hogy a fejlődő országok megfelelően részesüljenek a különböző biológiai erőforrások hozzáférhetőségéből, átadásából és fenntartható hasznosításából származó haszonból. A téma szerint készítendő tanulmány a fentiekkel összhangban arra irányulna, hogy feltárja az iparjogvédelmi jogok szerepét az Egyezmény alkalmazása során, továbbá, hogy a természetben előforduló biológiai erőforrásokra vonatkozó kutatási-fejlesztési együttműködési szerződésekben hogyan alkalmazzák az iparjogvédelmi és a szerződésijogot és végül, hogy áttekintsék azokat a jogszabályokat és hatósági előírásokat, amelyek a WIPO tagállamaiban a biológiai anyagok gyűjtésére vonatkoznak. Ebben a témában a fejlődő országok - pl. Costa-Rica, Brazília, Kolumbia, Argentína- különösen azt tartják fontosnak, hogy megfelelő jogi háttér biztosítsa a biológiai anyagokhoz való hozzáférés lehetőségét. Ez azonban nem iparjogvédelmi kérdés, igaz ugyan, hogy adott esetben a szellemi alkotás - a találmány - létrehozása szempontjából alapvető jelentősége van bizonyos anyagokhoz (vagy a bennszülött lakosok bizonyos ismereteihez) való hozzáférés lehetőségének. A tanulmány célja kizárólag azoknak a kérdéseknek azonosítása, amelyek a szellemi tulajdonra vonatkoznak, tehát a WIPO hatáskörébe tartoznak, és a kérdés politikai jellegére figyelemmel kizárólag tényfeltárással kívánnak foglalkozni. A tanulmány elkészítése egyébként összeegyeztethető az Egyezmény 16. Cikkének 5. bekezdésével, amely szerint a „Szerződő Felek felismerve, hogy a szabadalmak és más szellemi tulajdonjogok hatással lehetnek a jelen Egyezmény végrehajtására, ebben a tekintetben együttműködnek annak biztosítására, hogy ezen jogok segítsék és ne hátráltassák ezen Egyezmény céljainak megvalósítását.” C) A biotechnológiai találmányokra vonatkozó szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos igazgatási és eljárási kérdések C/l. téma - A biotechnológiai találmányokra vonatkozó szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos adminisztratív és eljárási kérdések A nukleotid- és az aminosav-szekvenciákra vonatkozó gépi olvasható információk letétbe helyezésére és felhasználására vonatkozó nemzetközi rendszer létrehozására vonatkozó kérdések Ismeretes, hogy a szekvenciákra vonatkozó információk számítógépes olvashatósága és tárolása az ilyen tárgyú találmányok megfelelő feltárása szempontjából igen lényeges. Nemzeti szinten és regionális szinten (pl. azEPO-ban) már sikeresen létrehoztak és működtetnek erre a célra szolgáló rendszereket. A WIPO is létrehozott már egy szabványt, amely meghatározza azokat az alakiságokat, amelyeknek a gépi úton olvasható formában benyújtott szekvenciákra vonatkozó információknak eleget kell tenniük. A következő lépés egy nemzetközileg összehangolt rendszer létrehozása a szekvenciákban foglalt információk letétbe helyezésére és felhasználására. A WIPO Munkaprogramjának 09.1 pontja alapján a rendszer megvalósíthatóságával kapcsolatban tanulmány készül. C/2. téma - Tulajdonosi érdekeltség lajstromozási lehetőségeinekfelmérése a privát- és közszféra együttműködéséből származó találmányokkal kapcsolatban A probléma lényege, hogy a szabadalmazhatóság érdemi feltételei között szerepelhet-e az a követelmény, hogy a biotechnológiai kutatásokat szponzoráló állami szervezetet fel kell tüntetni a szabadalmi bejelentésben. A témában tervezett tanulmány az erre vonatkozó gyakorlat feltárását célozza. Érdekes, hogy a Szabadalomjogi Szerződés előkészítése során Kolumbia felvetette, hogy e szerződés keretén belül rendezendő ez a kérdés. Ebben a témában is elég erős különbségek érzékelhetők a fejlett és a fejlődő országok véleménye között. Az utóbbiak szerint a szponzorok tulajdonosi érdekeltségén kívül azt is rögzíteni kellene, hogy a szabadalmi bejelentés szerinti jogosult legálisan jutott-e hozzá a találmány szerinti biológiai anyaghoz. Úgy tűnik, hogy a megoldás célja a szóban forgó anyagféleséghez való hozzáférésből eredő hasznon való osztozás, s ezért lényegében nem lehet szó szabadalomjogi rendezésről. A készítendő tanulmány célja végeredményben nem ennek eldöntése, hanem semleges és objektív tényfeltárás. C/3. téma — A technika állása szempontjából a korábbi nyilvános használat értékelése Itt olyan korábbi nyilvános használatokról van szó, amelyeket pl. hagyományos gyógyítók, bennszülött népek egyes csoportjainak ismeretei alapján alkalmaznak, nincsenek írásba foglalva, s amelyek alapján később más javára megadott szabadalmat érvénytelenítenek. A tervezett felmérés kiterjedne- a különböző országok szabadalmi jogának vizsgálatára az ilyen információk figyelembevételét illetően a technika állása részeként, valamint- az ilyen információk gyűjtésének, dokumentálásának lehetőségére, gyakorlati hasznára és- azokra a módokra, ahogyan az ilyen információk felhasználhatók egy találmány szabadalmazhatóságának megítélésében a bejelentési eljárás vagy megadás utáni támadás során. D/l. téma - A szabadalmi oltalmi és az UPOV-típusú fajtaoltalmi rendszer által a növényekre vonatkozó találmányokra biztosított oltalom összehasonlítása A WIPO és az UPOV 1987-ben már készített ebben a témában egy tanulmányt. A cél ennek a tanulmánynak a napra késszé tétele. A tanulmány különösen a következő kérdésekre fog kitérni:- a két oltalmi rendszer által biztosított oltalom terjedelme, jellege és hatékonysága,
